Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élet viszonylag hamar megjelent a Földön - alig néhány százmillió évvel a bolygó kialakulása után. Bár ma még mindig csak egyetlen ismert példánk van az életre - a Föld -, új kutatások szerint az úgynevezett abiogenezis, vagyis az élettelen anyagból létrejövő élet, gyors folyamat lehetett bolygónkon. Ez az eredmény nemcsak az élet keletkezésének időzítésére ad új perspektívát, hanem a földön kívüli élet lehetőségéről is árulkodik.
A kutatók a genetika segítségével próbálják visszafejteni az élet eredetét. Kiemelt szerepet kap a LUCA (Last Universal Common Ancestor), vagyis az utolsó közös ősi élőlény, amelyből minden mai életforma - baktériumok, archeák és az összetett sejtek - származik. A legújabb becslések szerint LUCA akár 4,2 milliárd évvel ezelőtt is létezhetett, ami rendkívül közel esik a Föld kialakulásához (kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtt).
David Kipping, a Columbia Egyetem csillagásza friss tanulmányában (Astrobiology, 2024) Bayes-analízist alkalmazva vizsgálta az abiogenezis időzítését. A Bayes-féle valószínűségi módszer lehetővé teszi az új bizonyítékok folyamatos beépítését és a hipotézisek megerősítését vagy cáfolatát. Kipping az ősi mikroorganizmusokra utaló fosszíliák (3,7 milliárd évesek) és a szénizotópos bizonyítékok alapján előbb 3:1, majd 9:1 esélyt adott a gyors abiogenezisnek. A legújabb LUCA-eredményekkel azonban már 13:1 arányt számolt, amely formálisan erős bizonyítéknak számít.
"Először van kezünkben erős statisztikai bizonyíték arra, hogy az élet gyorsan kialakulhat földszerű körülmények között" - írja Kipping.
Kipping elemzése választ ad egy gyakori kritikára is: vajon csak azért látjuk az élet gyors megjelenését, mert ha nem így történt volna, nem lennénk itt, hogy megfigyeljük? Ez az úgynevezett gyenge antropikus elv. Azonban a statisztikai elemzés segít objektív módon megvizsgálni, hogy a megfigyelések mennyire támogatják az abiogenezis gyors bekövetkeztét - függetlenül attól, hogy mi, megfigyelők, létezünk.
Fontos azonban hozzátenni, hogy a gyors abiogenezis nem jelenti azt, hogy az élet gyakori lenne a világegyetemben. "Eredményeink nem bizonyítják, hogy az élet általános, hiszen a Föld körülményei lehetnek rendkívül ritkák is" - fogalmaz a szerző.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a jövőbeni kutatásoknak ki kell terjedniük azokra az exobolygókra, amelyek földszerű körülményeket kínálnak. Ha sikerül élet nyomait felfedezni más bolygókon vagy holdakon - például a Marson vagy a Jupiter jégholdjain -, az óriási előrelépést jelentene az élet keletkezésének megértésében.
