A globális technológiai vállalatok minden eddiginél többet költenek lobbitevékenységre az Európai Unióban, miközben az európai digitális szabályozás újabb hulláma alapjaiban alakíthatja át a digitális gazdaság működését. Egy friss elemzés szerint a brüsszeli bejegyzett digitális iparági szereplők összesen 151 millió eurót fordítanak évente érdekeik képviseletére - ez csaknem 40 millió euróval több, mint két évvel ezelőtt.
A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl civil szervezetek által készített jelentés szerint a növekedés döntően az amerikai technológiai óriásokhoz köthető, amelyek az Európai Unió új szabályozási törekvéseivel, például a Digitális Piacokról szóló törvénnyel (DMA) és a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvénnyel (DSA) szemben próbálnak pozíciót fogni. A vállalatok azzal érvelnek, hogy a szabályozás diszkriminatív módon érinti őket, és versenyhátrányt teremt az európai piacon.
A tíz legnagyobb technológiai lobbista - köztük a Meta, a Microsoft, az Apple, az Amazon, a Qualcomm és a Google - együtt többet költ befolyásolásra, mint a gyógyszeripar, a pénzügyi szektor és az autóipar tíz legnagyobb szereplője összesen. A Meta vezeti a listát, több mint 10 millió eurós éves költségvetéssel, míg az Amazon és a Microsoft az elmúlt évben egyenként több mint 2-4 millió euróval növelték kiadásaikat. A Digital Europe nevű brüsszeli iparági szervezet, amely számos amerikai technológiai vállalatot tömörít, további egymillió euróval emelte lobbiköltségvetését.
A fokozódó aktivitás nemcsak a növekvő pénzösszegekben, hanem a bejegyzett lobbisták számában is megmutatkozik. 2025-re mintegy 890 fő dolgozik teljes munkaidőben a digitális iparág érdekképviseletén Brüsszelben, ami több mint 25 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. Közülük 437 személy rendelkezik az Európai Parlamentbe való szabad belépést biztosító kártyával, ami különösen érzékeny kérdéssé vált a Huaweihez kapcsolódó korrupciós botrányok és az azt követő szigorítások után.
A lobbizás intenzitása a hivatalos találkozók számában is tetten érhető: 2025 első felében a technológiai cégek képviselői 146 alkalommal egyeztettek az Európai Bizottság tisztviselőivel, míg az Európai Parlamentben 232 találkozót jelentettek be. Az egyeztetések fő témái között az iparági mesterséges intelligencia-szabályozás, a vitatott önkéntes magatartási kódex, valamint a digitális piacok átláthatósága szerepeltek.
Bram Vranken, a Corporate Europe Observatory kutatója úgy fogalmazott: ez "kritikus pillanat" Európa digitális jövője szempontjából. Szerinte fennáll annak a veszélye, hogy az elmúlt években elért előrelépések, amelyek a technológiai hatalmak befolyásának korlátozását célozták, most visszafordulnak. A deregulációs irányváltás Brüsszelben, valamint a washingtoni politikai támogatás együttesen új lehetőséget kínál a globális techcégeknek arra, hogy újraértelmezzék az európai digitális szabályrendszert.
A vállalatok viszont azzal érvelnek, hogy lobbitevékenységük nem a döntéshozók befolyásolásáról, hanem a technológiai szektor komplexitásának megértetéséről szól. Az Amazon szóvivője hangsúlyozta, hogy a cég "az ügyfelek, az eladók és a partnervállalkozások érdekeit képviselve" vesz részt az európai szakpolitikai párbeszédekben, és rendszeresen egyeztet szakmai szervezetekkel, agytrösztökkel és uniós tisztviselőkkel.
A brüsszeli lobbitevékenység felfutása jól tükrözi azt a geopolitikai-gazdasági átrendeződést, amelyben az adat, a mesterséges intelligencia és a digitális infrastruktúra a nagyhatalmi verseny új frontvonalává vált. Az Európai Unió a technológiai önrendelkezés és a digitális szuverenitás megőrzésére törekszik, míg az amerikai technológiai óriások a globális piaci hozzáférés és a szabályozási környezet kiszámíthatósága mellett érvelnek.
