Olyannyira nem rontott az irodai dolgozók hatékonyságán a távmunka, hogy - az elsők egyikeként - a Fujitsu bejelentette: minden home office-os dolgozója folytathatja a munkát ebben a formában, ha akarja. Hírek szerint a japán vállalat több mint 80 ezer dolgozója áll majd át flexibilisebb munkamódszerre. Ennek következtében nem lesz szükség annyi irodára, amennyivel a cég jelenleg rendelkezik, így el is kezdik csökkenteni ezek számát. Japánban egyébként a home office kevéssé jellemző, nem mindenki érzi úgy, hogy teljes egészében otthonról szeretne dolgozni, ezért a Fujitsunál hot desk rendszert alakítanak ki.
Azzal számol az IDC is, hogy legföljebb hibrid munkavégzési gyakorlatra állnak át a vállalatok, azaz egyaránt lesznek irodai és otthoni dolgozóik, ami arra késztetheti az irodaház-üzemeltetőket, hogy a bérelt területek zsugorodását feláras szolgáltatásokkal igyekezzenek kompenzálni (lásd Hibrid munkahelyek hajnala című cikkünket).
Átmenet magyar módra
Hasonló megállapításokra jutottak a korlátozások enyhítése után készült hazai felmérések. Az EY és a HR Fest kutatása például leszögezi:
a hazai kkv-k és nagyvállalatok háromnegyedénél rendeltek el távmunkát, de döntő többségüknél semmiféle teljesítményromlást nem észleltek a HR-esek, olyan cégeknél sem, amelyeknél korábban az otthoni munka egyáltalán nem volt bevett gyakorlat.
Amennyiben a munkaadó és a munkavállaló egyaránt elégedett az eredménnyel, a tanácsadók szerint ideje hosszabb távon tervezni az alternatív munkavégzési gyakorlatokkal, mert lesz rájuk igény. A Reacty Digital és a Smart Commerce Consulting közös kutatása, a Digiméter szerint az infokommunikációs szektorban volt a legmagasabb (94 százalék) a távmunkát bevezetők aránya, de összességében a megkérdezettek több mint fele később sem hívná vissza az irodába a home office-ban dolgozókat.
A Digiméter ismét rámutatott ugyanakkor a budapesti és vidéki vállalatok digitális érettsége közötti eltérésre, mert míg a fővárosban és környékén működő vállalkozások 61 százaléka használ online találkozók megtartására alkalmas megoldásokat, addig vidéken fele annyian, és hasonlóan nagy a különbség a digitális fejlettségben az ICT-területen tevékenykedő, és az összes többi cég között.
Komoly különbségek mutatkoztak abban is, melyik vállalatnál hogyan kommunikálták a veszélyeket és a teendőket. Márciusban az IThon.info úgy találta, hogy a hazai munkáltatók 8,3 százaléka egyáltalán nem kommunikál arról, mi várható a vállalatnál a járványra való tekintettel, és ez az arány három hónap múltán sem javult lényegesen: százból hat munkaadónál még mindig nem fordítottak erre időt, energiát és figyelmet. Még ha van is kommunikáció, információcsere, az nem a konkrétumokról, a várható intézkedésekről szól, hanem mindössze általánosságban az együttműködés, az elköteleződés fontosságáról.
Az OTP Bank megbízásából készült online felmérés szerint ugyanakkor a munkáltatók közel fele időben és világosan kommunikálta a változásokat, de összességében közel negyedük bizonytalankodott vagy késlekedett. A megkérdezettek harmada látta úgy, hogy munkáltatójának a dolgozók biztonsága volt a legfontosabb, 17 százalékuk pedig egyenesen úgy gondolta, hogy ez a szempont az üzleti érdeket is megelőzte. Általános tapasztalat, hogy a stressz, valamint a kesztyű- és maszkviselés jobban megviselte az embereket, mint a távmunka, amire az OTP Banknál egyébként a járvány csúcsidőszakában 4996 embernek, a dolgozók nagyjából felének volt lehetősége.
Ami az üzleti folyamatokat illeti, a járvány miatt sok vállalkozásnak kellett már rövidtávon is módosítani a profilját vagy új alapokra helyeznie a működését. A koronavírus utáni időszakban a munkaadók jelentős része épp ezért olyan alkalmazottakat keres, akik kreatívak, közel áll hozzájuk az innovatív szemlélet, valamint felértékelődik velük kapcsolatban a kritikus gondolkozás képességének igénye is; azaz objektíven szemlélik a világot, ki tudják szűrni a hiteles információkat és képesek az önálló problémamegoldásra, állapítja meg tanulmányában a Hewlett Packard Enterprise (HPE).
Szükségszerűen szabadabban gazdálkodhattak az idejükkel és munkabeosztásukkal a munkavállalók a karanténidőszak alatt, minek következtében kiemelkedtek az átlagból a jó vezetési képességekkel rendelkező, a kollégákat motiválni képes, magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak. Előttük, jósolják a HPE-nél, újabb lehetőségek nyílhatnak a jövőben, mert az otthoni munkavégzés intézménye szinte biztosan velünk marad.
Elmaradt a földcsuszamlás
Egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a vírus nem rengette meg az iparágat, szögezi le márciusban készült felmérését megismételve az IThon.info IT-piaci médiaportál. Válaszadóiknak mindössze 5,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elveszítette munkáját a pandémia következtében, ami a legjobban érintett szektorokhoz képest mindenképpen alacsony szám. A kérdőívet kitöltő informatikusok harmada egyáltalán nem fél attól, hogy megszűnhet az állása. Júniusban már csupán minden tizenhatodik szakembert foglalkoztatott ennek a lehetősége, ami jelentős javulás a márciusi adatokhoz képest, amikor minden hetedik informatikus tartott ettől.
Az otthoni munkavégzés megítélését két szempont alapján mérte a kérdőív: egyrészt a kérdések kitértek arra, hogy a különböző projektek tervszerű haladása szempontjából mennyire volt sikeres az elmúlt időszak, másrészt vizsgálták azt is, hogy egyéni szempontból ki mennyire tudott hatékony lenni (határidők tartása, elvárt feladatszám elvégzése stb.). Úgy tűnik, ebben a tekintetben igazi sikersztorit köszönhetünk a járványnak:
a 6-os skálán a kitöltők 4,6-ra értékelték a home office-ban végzett munka eredményességét, majdnem ugyanolyan arányban (63 százalék), mint márciusban.
A munkaadók elégedettségének foka még kérdéses, de a megkérdezett beosztottak kereken háromnegyede úgy érezte, számára kifejezetten előnyös a saját négy fal között dolgozni.
Arra a kérdésre, vajon a korábbiaknál támogatottabb és elterjedtebb lesz-e az otthoni munkavégzés a hazai vállalatoknál, vagy minden visszaáll a régi kerékvágásba, nem tudott egyértelmű válasszal szolgálni a médiaportál. Felmérésük szerint ugyanis a vállalatok harmadánál még nem született döntés ezzel kapcsolatosan, vagy legalábbis még nem kommunikálták a kollégák felé. Másik harmaduknál egészen pontosan meg fogják határozni, heti hány nap lesz az engedélyezett. Meglepően magas viszont azoknak a száma, akik eldönthetik, hetente hány napot járnak be, és mennyit maradnak otthon: minden ötödik kitöltő élhet majd ezen opcióval, és csak a válaszadók 2,4 százalékának munkahelye lesz a jövőben biztosan home office. Továbbra sem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a vírus át fogja rendezni a munkavégzés mikéntjét, bár a rugalmasabb hozzáállás valószínűnek látszik.
Visszarendeződő preferenciák
Amikor az IThon.info arról kérdezte a hazai informatikustársadalmat, mi alapján döntik el, hová mennének dolgozni, kiderült, hogy
a rugalmas munkaidő, a munka és a magánélet egyensúlya a főbb döntési faktorok.
Elenyésző különbséggel követik ezeket a bérek, illetve a béren kívüli juttatások. A három legfontosabb tényező közé tartozott még, mennyire biztos anyagi háttérrel rendelkezik az adott vállalat. Júniusi adatok szerint a technológiai fejlődés és a járvány utáni home office lehetősége már a kevésbé mérvadó összetevők közé tartozik, sőt bármennyire is hatékonynak érezték a válaszadók az otthon töltött időt, ez nem függ össze azzal, hogy mennyire várják el az otthoni munkavégzés lehetőségét.
Márciusban még toronymagasan a legfontosabb döntési faktor az volt, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezik-e a karrierváltásra kiszemelt vállalat. Ezt ugyanúgy a rugalmas munkaidő, munka és magánélet egyensúlya, majd a bér, béren kívüli juttatások követték. Az első három tényező nem változott, a sorrendjük viszont átalakult. A válaszok alapján úgy tűnik, az informatikusok preferenciái között elkezdődött a visszarendeződés: az informatikusok 16,4 százaléka nem jelentkezne olyan munkahelyre, ahol köztudottan nincs lehetőség home office-ra. A kitöltők több mint felénél a bér, a juttatások függvényében pályáznának meg ilyen állást, minden negyedik megkérdezett számára pedig egyáltalán nem jelentene akadályt, ha nem tudna távmunkában dolgozni.
