A mesterséges intelligencia gyorsuló térnyerésével, társadalom és technológia, tudomány és ipar kapcsolatával, az emberközpontú és fenntartható fejlődés kérdéskörével foglalkozott az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) szervezésében a VIRTUS Klub legutóbbi rendezvényén.
Az eseménysorozat az SZTE VIRTUS programjának része, amely a kutatási projekteket az első koncepciók kialakításától kezdve a szakmai mentoráláson, üzletfejlesztésen és piaci validáción át akár a gyakorlati hasznosításig vagy vállalkozásindításig kíséri, erősítve az Egyetem által évek óta tudatosan épített innovációs ökoszisztémát.
Dr. habil. Hegedűs Pétert, az SZTE TTIK Szoftverfejlesztés Tanszék docensét és dr. habil. Simon Jánost, a Mérnöki Kar docensét - a júniusi rendezvény kerekasztal-beszélgetésének két résztvevőjét - ipar 5.0-s célokról és törekvésekről, az oktatás és a mérnöki munka átalakulásáról, az akadémiai és a versenyszféra szereplőinek együttműködéséről kérdeztük.
ComputerTrends: Másfél évtizede tart a negyedik ipari forradalom, az ágazat digitális átalakulására 2011 óta hivatkozunk ipar 4.0-ként. Milyen újításokkal érkezik az 5.0-s verzió?
Simon János: Egyfajta korrekciós fázisként határozhatjuk meg az ipar 5.0-t, amelyben a társadalom felveszi a lépést a technológia rendkívül gyors fejlődésével, hogy az új lehetőségeket fenntartható módon, hatékonyan és ésszerűen aknázhassa ki. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban már ma is kiemelt szerephez jut, és hatása napról napra növekszik szinte minden területen.
Gyorsan bővül a feladatok köre is, amelyeket az AI a munkahelyen vesz át az embertől, akit azonban nem helyettesíthet, mert az összetett problémák megoldásához továbbra is emberi kompetenciákra lesz szükség.
Dr. habil. Simon János, egyetemi docens, SZTE Mérnöki Kar
A mérnökök és a fejlesztők ezért a jövőben munkaidejük mind nagyobb részét fordítják majd rendszerszintű tervezésre és kreatív problémamegoldásra, a technológiák összekapcsolására és a mesterséges intelligencia tudatos beépítésére. Alapelvárás lesz velük szemben, hogy a legfejlettebb AI alapú rendszerekkel dolgozzanak, ugyanakkor az emberközpontúság és a fenntarthatóság szempontjait már a rendszertervezés korai szakaszában integrálják, figyelembe véve az adatkezelés etikai, megfelelési és biztonsági követelményeit. Nem utolsósorban multidiszciplináris csapatok tagjaival is hatékonyan kell majd együttműködniük, amihez területeken átívelő szakmai kompetenciák is szükségesek.
Hegedűs Péter: Az automatizálást, az optimalizálást, a hatékonyság növelését támogató mesterséges intelligencia önmagában nem újdonság, ez az ipar 4.0 lényege is. Az 5.0-s verzióban a technológia eddiginél mélyebb és kiterjedtebb integrálása kerül fókuszba, és a hangsúly a technológia emberközpontú, fenntartható alkalmazására kerül. Az automatizálás fő célja nem az emberi munka teljes kiváltása, hanem az emberi képességek kiegészítése és felerősítése, az emberi intelligencia, stratégiai gondolkodás, alkotó- és ítélőképesség érvényre juttatása az említett célok elérése érdekében.
ComputerTrends: Ember és gép ilyen szintű együttműködéséhez a fejlett technológiai képességeken túl készségfejlesztés és szemléletváltás is szükséges, mind vállalati, döntéshozói, mind egyéni, munkavállalói szinten, így minden bizonnyal az oktatás terén is. A jövő mérnökeit felkészítő egyetemi karok napi munkájára hogyan hatnak az ipar 5.0-s trendek?
Simon János: Az AI nemcsak tartalom, hanem eszköz is az oktatásban. Tanáraink legjobb tudásuk szerint már használják napi munkájukban, többek között programozás támogatására, dokumentáció készítésére, adatelemzésre, személyre szabott tanulási útvonalak kialakítására, virtuális oktatóanyagok létrehozására, illetve intelligens vizsgafelkészítő rendszerek fejlesztésére. Mérnökhallgatóinknak pedig amellett, hogy megtanulnak dolgozni a fejlett AI eszközökkel és rendszerekkel, két nagyon fontos kompetenciát, a problémamegoldó képességet és a mérnöki gondolkodásmódot is el kell sajátítaniuk.
Hegedűs Péter: Nem műszaki tudományokkal foglalkozó kollégáinktól eltérően a mérnöki és az informatikai karon mi abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy a mesterséges intelligenciával sok éve dolgozunk, a szoftverfejlesztési tanszéken a technológia működésébe mélyebben is belelátunk, és azt kiterjedten használjuk napi munkánkban. AI eszközökkel többek között feladatsorok készítését, kiértékelését automatizáljuk, valamint személyre szabott chatbotokat készítünk, amelyek programozási és egyéb, szakirányú tárgyak elsajátításában segítik hallgatóinkat.
Tudatosan adunk testre szabott chatbotokat hallgatóink kezébe. A programozás automatizálása a mesterséges intelligencia révén hatalmasat lépett előre, a mérnököknek azonban a jövőben is rendelkezniük kell az alapokig visszanyúló szaktudással, amelyre az eddigiekben is mindig támaszkodtak. Döntő fontosságú, hogy fokozatosan, alapos ismeretek elsajátítása mellett tanulják meg a kódoló AI asszisztensek használatát. Ha minden korlátozás nélkül adnánk a kezükbe ezeket az eszközöket, akkor rögtön olyan szoftvert készítenének velük, amelynek működését aligha tudnák megérteni minden részletében.
Dr. habil. Hegedűs Péter, egyetemi docens, SZTE TTIK Szoftverfejlesztés Tanszék
Hallgatóink ezért az első két évben a programozás alapjait, összefüggéseit, a fejlesztői munkához nélkülözhetetlen szemléletet, kritikus gondolkodásmódot sajátítják el, AI támogatás nélkül. Ezt követően, amikor személyre szabott kódíró asszisztenseket kapnak, fokozatosan haladva, de annál gyorsabb és eredményesebb fejlődésen mennek keresztül.
Módszerünk eredményeként az AI-ra továbbra is eszközként tekintenek, nemcsak azt tudják megítélni, hogy a kód, amit előállítottak vele, jó vagy sem, hanem azt rendszerben is el tudják helyezni, és felmérni, hogy nagy méretű környezetbe illesztve is megfelel-e a követelményeknek. Gyors innováció és biztos alapozás egyensúlyára törekszünk, és ezt a szemléletet, megközelítést hallgatóink jövőbeni munkahelyükre is magukkal viszik.
ComputerTrends: Említett törekvéseik az oktatásban, a napi munka részeként bontakoznak ki, vagy formális kutatási projekteket is építenek rájuk?
Hegedűs Péter: Oktatóink a gyorsan fejlődő technológiák, így a mesterséges intelligencia új képességeit igyekeznek egyéni kezdeményezésre vagy kisebb csoportokban minél előbb integrálni tanítási módszereikbe, és a tapasztalatokat is megosztják egymással. Mindez munkánk szerves része, így formális kutatási projektek indítása ebben a szakaszban nem szükséges.
Egyetemünk Oktatás Modernizációs és Innovációs Klasztere viszont az egész intézményre kiterjedően vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia miként alkalmazható az oktatás különböző szintjein és szakaszaiban. A korszerűsítési projekt része például egy minikurzus elkészítése, amelyet a tervek szerint szeptembertől egyelőre félévhez nem kötött módon, moduláris tananyagként vezetünk be. Várható, hogy ez az AI alapműveltséget célzó, kifejezetten általános, nulla kredites kurzus az SZTE minden hallgatójának kötelező lesz.
A TTIK-n elindítottunk egy kari szintű AI kurzust is, amelynek moduláris tanagyagát a tervek szerint a többi kar saját tudásanyaggal fogja bővíteni hasonló kurzusok bevezetéséhez. A minikurzushoz hasonlóan ezek is alapozó, de annál mélyebb, szakmaspecifikus, és várhatóan nem kötelező, választható kurzusok lesznek.
Oktatás modernizációs projektjében az SZTE emellett egyetemi AI stratégia kialakítását, oktatóknak szóló kurzusok, workshopok és egyéb digitális kompetencia fejlesztő programok indítását, valamint AI eszközök bevezetését tervezi az oktatók, hallgatók és az oktatási adminisztráció támogatásához.
Oktatómunkánkhoz hasonlóan a mesterséges intelligencia az SZTE ipari partnereivel kialakított együttműködésünket is áthatja. Tanszékünk öt kutatócsoport szerteágazó munkájában vesz részt, közülük egyet vezetek, így az itt futó projektekbe adhatok bepillantást.
Egyik szegedi partnerünkkel, egy VR oktatással foglalkozó céggel például a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság összekapcsolásán dolgozunk. A VR eszközökbe épített szenzorok nemcsak a tanulók teljesítményéről, hanem állapotukról, többek között stressz-szintjük változásáról is mérési adatokat továbbítanak, amelyeket AI képességekkel elemzünk az oktatás optimalizálásához. Kiemelten fontos a feladat, nem hagyományos, tantermi oktatásról beszélünk ugyanis, hanem a fokozottan veszélyes szakmákat tanuló - például tűzoltónak, katonának készülő - diákok oktatásáról, ahol az éles gyakorlatokat kiváltó virtuális tréningek biztonságos és költséghatékony megoldásként szolgálnak.
Okoskapu munkavédelemhez...
Ipari környezetben pedig beléptető kaput fejlesztettünk egyik partnerünkkel, amely gépi látással automatikusan ellenőrzi, hogy a műszakra érkező dolgozók viselik-e a szerepkörükben előírt védőfelszerelés - sisak, szemüveg, kesztyű, bakancs stb. - minden elemét. A megoldás az észlelt hiányosságok jelzésével egyszerre segíti a munkavédelmi szabályok betartását, és növeli a munkavállalók biztonságát.
ComputerTrends: Ipari partnereikkel közös projekteken dolgozva mit tapasztalnak, a szoftverfejlesztők, a szoftvertervező mérnökök munkája mennyire van biztonságban? Őket szinte minden elemzés azok közé sorolja, akiknek a munkáját az AI a legkönnyebben és a legnagyobb mértékben átveheti.
Hegedűs Péter: A kódírás kétségtelenül olyan feladat, amelyet a mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban elvégez, mint az ember. A kódolás és a szoftvertervezés között azonban ma még viszonylag nagy absztrakciós különbséget látunk. Az AI ezért a szoftverfejlesztők munkáját sem fogja elvenni, de azt - különösen a belépő szintű pozíciókban, végrehajtói szerepkörökben, amelyekben a feladatok jól körülhatároltak, és nem igényelnek tervezést, magasabb szintű architekturális ismereteket - át fogja alakítani. Az AI asszisztensek vagy ügynökök ezekben a munkakörökben olyan hatékonysággal és minőségben állítják elő a szoftverkódot, hogy azzal emberi munkaerőnek már nem érdemes versenyeznie. Szoftverfejlesztőkre a továbbiakban is szükség lesz, de feladataik átalakulnak, a kézi kódírás helyett a szoftverek tervezése és specifikálása, valamint az AI által gyártott kód ellenőrzése, tesztelése, hitelesítése és rendszerbe integrálása lesz.
Szoftvertervezői, mérnöki tudással, architekturális szemlélettel rendelkező fejlesztőkre van és lesz még sokáig szükség a feladatok és a követelmények meghatározásához, amelyek alapján a mai kódoló asszisztensek és ügynökök gyorsan minőségi kódot állítanak elő. Tanszékünkön, mint említettem, ez már bevált gyakorlat, és azok a vállalatok, amelyek fejlesztői csapatukat és munkafolyamataikat ebben a szellemben az elsők között alakítják át, hasonló eredményeket érhetnek el, versenyelőnyüket növelhetik.
...sisakot és fülvédőt...
ComputerTrends: Az AI elbocsátásokról szóló hírekből ítélve mégis úgy tűnik, a vállalatok - élükön a mesterséges intelligencia legnagyobb fejlesztőivel - inkább megszüntetnek, semmint átalakítanak munkahelyeket, pályakezdő fejlesztők számára pedig alig hirdetnek állásokat. Tapasztalataik szerint mennyire előrelátóak a vállalatok, amikor ember és gép jövőbeni együttműködéséről gondolkodnak, terveznek vagy stratégiát alkotnak?
Hegedűs Péter: Napjainkban, az AI aranyláz idején a junior fejlesztők, pályakezdő mérnökök hátrányba szorulnak a munkaerő piacon, mivel a mai AI eszközökkel az ő munkájuk váltható ki a legjobban - ezt nemcsak a globális trendek mutatják, hanem helyi szinten is tapasztaljuk. Friss diplomás hallgatóink jelzik, hogy nehezen tudnak elhelyezkedni. Közülük a legjobbaknak mi is tudunk pozíciót ajánlani, de azok az idők elmúltak, amikor a vállalatok a legtehetségesebb hallgatóinkat már első- vagy másodéves korukban igyekeztek leigazolni. Ma már az is előfordul, hogy MSc diplomás, korábban multinacionális cégeknél dolgozó hallgatóink jönnének hozzánk vissza.
Előbb-utóbb az ipari szereplőknek is rá kell ébredniük, hogy ez a megközelítés rövid távú stratégia, amely vissza fog ütni, ha ma nem alkalmaznak junior fejlesztőket, akkor holnap senior fejlesztők nélkül fognak maradni. Szakember-utánpótlás hiányában pedig megszakad a folytonosság, amely nélkül ebben a vállalati körben lehetetlen hosszú távon minőségi szoftverkomponensekkel bővíteni és korszerűsíteni a rendszereket. Mindezt felismerve a vállalatok szerintem hamarosan újrahangolják majd toborzási gyakorlatukat, és junior programozókat, mérnököket is keresni fognak, de már az átalakuló szerepkör betöltéséhez szükséges képességekre összpontosítva.
...valamint bakancsot azonosít viselőjén az AI
Simon János: Az SZTE oktatás modernizációs programja is az említett képességek fejlesztését helyezi még inkább előtérbe, és a törekvések eredményességét a hallgatói versenyeken elért sikerek is igazolják. Idén júniusban a Mérnöki Kar hallgatói például első helyezést értek el a Fanuc Olimpián, a hazai ipari automatizálás legrangosabb megmérettetésén, és ezzel kvalifikálták magukat a 2027-es düsseldorfi EuroSkills Európa-bajnokságra.
ComputerTrends: Az emberközpontúság mellett az ipar 5.0 a fenntarthatóság növelését, a rugalmas állóképesség erősítését is hangsúlyozza. Működési hatékonyságának további növeléséhez az SZTE az ISO 50001 energiairányítási szabvány bevezetéséről döntött, és a Times Higher Education (THE) friss, 2026-os értékelése (Sustainability Impact Ratings) szerint fenntarthatóságban a világ vezető intézményei közé tartozik, 1600 egyetem összesített rangsorában a 301-400. helyen szerepel, a hazai egyetemek közül a második legjobb eredményt érte el. Az AI adatközpontok csillapíthatatlan processzor- és memóriaigényéből, energia- és vízfogyasztásából, valamint növekvő hőszennyezéséből ítélve hogyan látják, a világ használhatná a mesterséges intelligenciát az eddiginél ésszerűbben is?
Hegedűs Péter: A generatív AI színre lépését a felhasználók hatalmas lelkesedéssel fogadták, ami szertelenséghez vezetett. A világ túl sok erőforrást pazarol cicás képek generálására, azonban semmi sincs ingyen, haszontalanságokért is egyre nagyobb árat fizetünk, ezért reméljük, hamarosan elérkezik a kijózanodás szakasza is.
Szükséges, hogy ezen a téren egyensúlyra találjunk, amiben a szoftveres szakemberek azzal segíthetnek, hogy felhívják a figyelmet: mesterséges intelligencia a ChatGPT-n, a nagy nyelvi modelleken túl is létezik. Számos típusa közül válasszunk mindig olyan megoldást, amely méretét, módszerét tekintve a legjobban illeszkedik az adott feladathoz, és a legjobb eredményt a leghatékonyabban, minden erőforrás optimális felhasználása mellett fogjuk elérni. Különösen ipari rendszerekben ezzel a felelősségteljes megközelítéssel jelentős mértékben növelhetjük a fenntarthatóságot.
Simon János: Az emberközpontúság mellett ipar 5.0 másik fő célkitűzése, hogy fenntartható forrásból származó anyagokból hosszabb életciklusú termékeket gyártsunk, azokat úgy tervezzük meg, hogy előállításuk során a legkevesebb hulladék keletkezzen, felépítésüknél fogva javíthatók legyenek, majd életciklusuk végén újrahasznosíthassuk őket. A zöld gyártást, körforgásos gazdaságot megfelelő folyamatokkal támogassuk és megújuló energiával működtessük úgy, hogy a vállalatok üzletileg is sikeresek maradjanak. Mindehhez decentralizált ellátási láncot hozzunk létre, amely intelligens kockázatelemző és optimalizáló képességeivel minden körülmények között rugalmasan, megbízhatóan és biztonságosan működik.
Végső soron az ipar 5.0 nem az ember kiváltására, hanem olyan technológiai környezet kialakítására irányul, amelyben az emberi tudás, kreativitás és tapasztalat a mesterséges intelligenciával és a robotikával együttműködve teremthet fenntartható és hosszú távon is élhető jövőt.
