A digitális és technológiai alapú logisztikai rendszerek térnyerésének köszönhetően Magyarország 2024-ben regionális gyűjtő-elosztó központként lépett elő az európai intermodális fuvarozási hálózatban - jelentette be a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
Miközben a hagyományos vasúti árufuvarozás komoly kihívásokkal küzd a költségnövekedés és a jövedelmezőség csökkenése miatt, az intermodális logisztikai rendszerek, azaz a digitálisan vezérelt, több szállítási módot integráló megoldások 122%-os növekedést értek el. Ez a kiugró bővülés részben a technológia által támogatott forgalomoptimalizálásnak és az adatvezérelt szállítási modelleknek köszönhető.
Adatalapú döntéstámogatás és logisztikai platformintegráció: az intermodális növekedés motorjai
A 2024-ben tapasztalt bővülést - a rakott konténerek számának 33,8%-os, valamint a félpótkocsis vasúti szállítás 21,3%-os növekedését - részben a gyárépítésekhez kapcsolódó digitálisan vezérelt kampányszerű logisztikai projektek, részben pedig az új forgalmi csatlakozások és határokon átnyúló adatkapcsolatok alapozták meg.
A logisztikai digitalizáció egyik jelentős támogatója az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) is, amely ösztönzi a közúti teherforgalom vasútra terelését - ezzel csökkentve a szénlábnyomot és növelve az ellátási lánc fenntarthatóságát. Emellett új vidéki logisztikai terminálok is megjelentek, amelyek IoT-alapú nyomonkövetést, szenzoros konténermenedszmentet és automatizált rakodást kínálnak.
A vasúti szektor digitális átállása viszont jelentős kihívásokkal néz szembe: 2024 utolsó negyedévében a fajlagos költségek több mint 10%-kal nőttek, miközben a bevételek alig emelkedtek. Az MLSZKSZ szerint az üzemeltetési költségek és hálózati díjak mellett a digitalizációs lemaradás is hozzájárul a szektor gyengébb teljesítményéhez. A hatékonyabb adatkezelés, digitális vágánykoordináció és prediktív karbantartási rendszerek hiánya fokozza a működési bizonytalanságokat.
A 2024-es pályaépítési munkálatok - például a Budapest-Belgrád vonal és a Gubacsi híd - technológiai szempontból is problémákat okoztak: a nem kellően integrált forgalomirányítás, valamint az ideiglenes digitális infrastruktúrák (pl. szenzoros kerülővágányok, valós idejű útvonaltervezés, digitális jelzőrendszerek) hiánya miatt torlódások, csúcsidős káosz és elérhetőségi problémák léptek fel.
A tengeri konténerforgalom első negyedéves visszaesését (−13%) a geopolitikai konfliktusok és a gazdasági recesszió okozták, ám a második negyedévben technológiai stabilizációval és kapacitásoptimalizálással sikerült a visszaesést kompenzálni. Az MLSZKSZ szerint a legnagyobb feladat a vasúti infrastruktúra digitális korszerűsítése, a vágányzárak és építési munkálatok jobb koordinációja, illetve a hálózati átláthatóságot és rugalmasságot biztosító IT-rendszerek alkalmazása.
"Az intermodális fuvarozás robusztus fejlődése világosan jelzi: ahol technológiai megoldásokat alkalmaznak, ott van növekedés. A versenyképesség kulcsa mostantól a digitalizált logisztikai gondolkodásban rejlik" - hangsúlyozta Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.
