Egy orosz elnöki különmegbízott merész javaslata ismét reflektorfénybe helyezte a Bering-szoros alatti alagút tervét, amely fizikailag is összekötné Eurázsiát és az amerikai kontinenst. A 112 kilométeres föld alatti útvonal nemcsak technológiai bravúr lenne, hanem a világgazdaság új korszakát is elhozhatná - ha valaha megvalósul.
Kirill Dmitriev orosz elnöki megbízott bejelentése, miszerint Oroszország és az Egyesült Államok között egy 112,5 kilométer hosszú alagút épülhetne a Csukcs-félsziget és Alaszka között, elsőre fantáziának tűnhet. Ám a koncepció - amely már a cári időkben, majd a Hruscsov-Kennedy korszakban is felmerült - korántsem új, és a szakértők szerint ma már a technológiai realitás határain belül mozog. Ha egyszer politikai és gazdasági feltételei adottak lesznek, a Bering-szoros alatti alagút a globális logisztika új tengelyévé válhat.
A projekt lényege, hogy a két kontinens közötti vasúti és közúti kapcsolat révén Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Kanada és Európa egyetlen, folyamatos szárazföldi kereskedelmi hálózatba kapcsolódhatna. Alexander Aszafov, az orosz Közéleti Kamara tagja szerint ez nem pusztán mérnöki kérdés, hanem politikai és gazdasági vízió is: "Ha az orosz-amerikai kapcsolatok újra helyreállnának, a projekt logisztikai, kereskedelmi és turisztikai szempontból is óriási lehetőségeket rejtene. Egy ilyen útvonal a jövő transzkontinentális gazdasági artériája lehetne."
Először kötött ki Európában az északkeleti átjárón érkezett kínai konténerszállító >>>
A realitás ugyanakkor sokkal árnyaltabb. A Moszkvai Felső Gazdasági Iskola szakértője, Julija Semke szerint az ötlet egyelőre inkább szimbolikus, mint gazdaságilag megalapozott. A tervezett alagút költsége akár 250-300 milliárd dollárra is rúghat - jóval meghaladva az orosz becslésekben szereplő 8-65 milliárdos tartományt. "Egy ilyen nagyságrendű beruházást csak akkor lehetne elindítani, ha Oroszország és az Egyesült Államok között újraindulna a teljes körű kereskedelmi együttműködés" - mondta Semke.
Az elképzelés támogatóinak soraiban akadnak amerikai hangok is. Peter Kuznick, az American University professzora szerint a Bering-szoros alatti összeköttetés "zseniális ötlet", amely konkrét, békés célokat szolgálna. "Ahelyett, hogy a háborúkra és a hadseregekre költenénk ezermilliárdokat, nem volna értelmesebb inkább olyan beruházásokba fektetni, amelyek összekötik az embereket, előmozdítják a gazdasági fejlődést és felülírják a megosztottságot?" - fogalmazott.
Kuznick szerint Szibéria és Alaszka óriási, kihasználatlan erőforrásokat rejtenek: víz-, olaj- és ritkaföldfémkészleteik a jövő iparának kulcstényezői lehetnek. Egy vasúti összeköttetés révén ezek a térségek a globális gazdaság vérkeringésébe kapcsolódnának, ami nemcsak Oroszország és az Egyesült Államok, hanem Kína, Kanada és az egész Ázsia-Európa kereskedelmi térség számára is stratégiai előnyt jelentene.
A professzor szerint a projekt költségei "eltörpülnek" ahhoz képest, amennyit a világ jelenleg fegyverkezésre és háborús előkészületekre fordít. Az alagút viszont hosszú távon a "planetáris fejlődés" szimbóluma lehetne - egy olyan infrastrukturális vállalkozás, amely képes áthidalni kontinenseket és politikai szakadékokat egyaránt.
A Bering-szoros alatti alagútnak már csak a gondolata is technológiai, gazdasági és geopolitikai kihívást jelent egyszerre. A jelenlegi körülmények között aligha képzelhető el, hogy rövid távon megvalósuljon, így nehéz megjósolni, hogy mi történne, ha valaha is elkészülne a földgolyó északi peremén futó alagút Kelet és Nyugat között.
