Elsőként Gerd Gabriel lépett a mikrofon mögé, kifejtve, hogy a Teradata kicsivel több mint öt éve lett független az NCR-tól, és a menedzsment azóta sem bánta meg a szétválást. Az elmúlt 5 év alatt a bevételek nőttek, a cég dolgozóinak száma majdnem megduplázódott, akárcsak az ügyfeleké, és a fél évtized alatt 2600 implementációt szállítottak le a világ 71 országába. Gabriel mindezen eredményekért köszönetet mondott a Teradata ügyfeleinek, mert szerinte nélkülük, az ő hitük nélkül ez nem lett volna lehetséges.
Innováció, mint hajtóerő
Az első előadást Boris Nemsic, a Delta Partners dubai ügyvezetője tartotta, aki a telekommunikációs piac jövőjéről beszélt. Mint elmondta, az új digitális korban a telekom cégeknek muszáj lesz változniuk, mert jelenlegi megítélésük többnyire negatív. Egy új vásárlói csoport van felnövekvőben, akik számára az adat, a telekommunikáció, az informatika olyan természetes, mint mondjuk a fogkefe használata. A cégeknek ehhez a változó környezethez kell igazodniuk, ha fenn akarnak maradni.
A média területén ez a dominancia egyértelmű. Napjainkban több mint egymilliárd aktív Facebook-felhasználó van, akiknek egy jelentős része mobileszközt használ a közösségi hálózatok eléréséhez. Példának hozta fel a közel 8 és félmillió lakossal rendelkező Ausztriát, ahol a mobilpenetráció eléri a 150%-ot, és a lakosság 80%-a aktív internetfelhasználó. Minden második ember használja a Wikipédiát, aminek adatait megbízhatónak találják, az országban több mint 5000 blogger van, és a lakosság 19%-a birtokol tabletet.
Nemsic idézte a Cisco felmérését, amely szerint ma már a legyártott mobiltelefonok száma nagyobb, mint a Földön élő embereké. És ezeknek a készülékeknek egy jelentős része okostelefon, elsősorban androidos készülék vagy iPhone. Az nem meglepő, hogy ezek a mobil készülékek rengeteg adatot termelnek, az már sokkal inkább, hogy az adatok 80%-át a négy nagy, a Facebook, a Google, az Amazon és az Apple termeli. Az ok az IT innovációja.
A nagy innovációk közös jellemzője, hogy maradandó hatással vannak a társadalomra, hatásukra új iparágak születnek, és generációk életmódja változik meg. Ilyen innováció volt a könyv, az izzó, az autó, a számítógép, a mobiltelefon és az internet. Az innováció járul hozzá talán a legnagyobb mértékben a profit növekedéséhez. Napjainkban a telekommunikációs cégek bevételének 80%-a olyan termékekből származik, amiket az elmúlt 20 évben találtak fel.
Ami a jövőt illeti, a változás egyre gyorsabb lesz. A civilizáció hajnala óta 2003-ig az emberiség összesen 3,5 exabájt (EB) adatot termelt. 2010-ben ugyanennyi adat termeléséhez 48 órára volt szükség, és 2020-ban egy óra alatt termelődik majd ennyi. A jövő az alkalmazásoké lesz, hiszen ma világ fele “alkalmazásolható” – noha a technológia 5 éve még nem is létezett.
A jövő zenéje
Ezután Martin Willcox, a Teradata marketingigazgatója vette át a szót, és röviden vázolta a Teradata technológiai stratégiáját, valamint ismertette azokat a főbb területeket, melyekre a Teradata K&F fókuszál. Mint azt elmondta, az idei Teradata Partners konferencián jelentették be a Unified Data Architecture-t, egy új, egységes keretrendszert, ami a Teradata adattárházas technológiája mellett a tavaly felvásárolt Aster Data analitikai képességeit és a Hadoopot foglalja magában.
A Teradata ügyfelei között több olyan vállalat is van, akiknek adattárházában több mint egy petabájt adat található. De ez a rengeteg adat mit sem ér, ha nem képesek feldolgozni. Az SQL-H az elemzők és az adattudósok számára kínál egyszerűbb megoldást a Hadoopban tárolt adatok elemzésére. Egyszerűsíti az adatelérést, nincs szükség programozói tudásra, hogy bármihez hozzáférjen az ember.
Bemutatták továbbá a Teradata Big Analytics Appliance-t, ami az első ilyen berendezés az iparágban. A hatékonyabb felhasználás érdekében a Teradata egy szervertoronyba tette az Astert és a Hadoopot. De szóba került a Teradata Data Labs is, aminek segítségével könnyedén le lehet tesztelni az új ötleteket.
Megatrend
Willcox ezek után rátért a jövő megatrendjeire: ezek szerint a globalizáció hatására egyre gyorsabban egyre összetettebbé válik az üzletmenet, az internet – különös tekintettel a közösségi hálózatokra – egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapi életben. A “sensorconomy” jelenségnek köszönhetően a több billió összekötött gép adatok petabájtjait termeli majd. Nagyon fontossá válik majd a “zöld IT” is.
A Teradata jövőjéről szólva megemlítette az intelligens memóriát, ami bár konvencionálisan nem tárolótechnológia, de jelenleg sokkal gyorsabb, mint az SSD. Persze az adatok értékének igazolniuk kell a befektetést. Végezetül elmondta, hogy legalább egy új „processing engine” érkezik valamelyik Aster platformra a közeljövőben.
Duncan Ross, a Teradata adattudósa elmondta, hogy a Big Data továbbra is egyike lesz a legfelkapottabb témáknak az informatikában, hiszen a döntések meghozatalakor nem elég, ha megérzésekre hagyatkozik az ember, szükség van az adatokra és a statisztikákra. A cégeknek meg kell tudniuk, hol helyezkednek el térben a vevőik, és képesnek kell lenniük megérteni őket.
A Crowdsourcing mellett nagyon fontosnak tartja a nyílt adat fogalmát. A vállalatok kezdik eladni vagy akár csak odaadni adataikat, amiben nagy segítségükre vannak az adatpiacok. Itt egyszerűen lehet értékesíteni vagy megvásárolni az adatokat, ráadásul lehetőség van egyszerre csak keveset venni belőlük, letesztelni, majd az eredmények ismeretében dönteni egy nagyobb beruházás mellett.
Szintén új jelenség a „gamification”, amely során a folyamatokat játékká alakítják – erre kiváló példa a Foursquare. De az adatok segítenek az embereknek saját maguk ellenőrzésében és megfigyelésében is. A különböző életmód-alkalmazások nyomon követik a tulajdonos egészségi állapotát, azt, hogy mit eszik, merre jár, mit csinál – és ezek segítségével analizálják saját viselkedésüket. A jövőben valószínűleg a különböző vállalatok – különösen a telekom cégek – ügyfelei is hozzájuthatnak majd a saját magukra vonatkozó adatokhoz. Ezekkel a kinyert adatokkal azután egyszerűen átsétálhatnak a konkurenciához és megkérdezhetik, mennyit kellene náluk fizetni ugyanezért a tevékenységért.
Mobil
Svilen Stoyanov, a Mobiltel BI vezetője ismertette azokat a trendeket, amik leginkább jellemzőek a telekommunikációs piacra. Az egyre több ügyfél, a növekvő termékportfólió, a termékek magasabb üzemeltetési költsége, a nagyszámú szabályozás mind arra kényszeríti a piaci résztvevőket, hogy rengeteg erőfeszítést fektessenek be a megfelelő tarifacsomagok elkészítésébe. A marketingosztályoknak szükségük van a megfelelő eszközre, ami segíthet előrejelezni a piac reakcióját egy új tarifa bevezetésekor. Ebben segített a Clintworld alkalmazás, aminek segítségével gyorsan piaci előnyhöz jutottak.
Klas Eckervald előadásában kiemelte, hogy a vállalkozások sokkal több értéket nyerhetnek ki az adattárházakból, ha lehetővé teszik a végfelhasználók számára az elemzés agilisabb megközelítését. Jelenleg az ilyen irányú innováció akadályai lehetnek az adatokhoz történő nehézkes hozzáférés, az integráció, az, hogy jogosultság kell az adatokkal történő műveletekhez, és hogy nem osztják meg az adatokat.
A Teradata Data Lab Analytic Sandboxot úgy tervezték meg, hogy egyszerre tegye lehetővé a szigorú irányítást, ugyanakkor rugalmas legyen. Kísérleti adatokkal lehet dolgozni, és rengeteg felhasználó számára hozzáférhető.
Johannes Rupp, a Teradata vezető tanácsadója bemutatta, milyen módszerekkel lehet az üzleti igényeket BI-irányítópulttá változtatni, míg Wolfgang Neurauter tanácsadó a következő nagy dologról, a Mobil BI-ról tartott előadást.
Az üzleti témák mellett párhuzamosan az adattárházak gyakorlati használatával kapcsolatos előadások is zajlottak, utána pedig az érdeklődők kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt, ahol egy-egy témát a szakértők bővebben kifejtettek. Másnap egy félnapos SAS integrációs workshop került megrendezésre.
