Washington újabb frontot nyitott a világgazdaságban: Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja arra készül, hogy 500 százalékos vámokat vezettessen be az Európai Unióban a Kínából származó termékekre, a befolyó bevételeket pedig egy úgynevezett "Ukraine Victory Fund", vagyis "Ukrajna Győzelmi Alap" finanszírozására fordítanák. A brit The Telegraph értesülései szerint az ötletet az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent terjeszti az európai fővárosokban, még Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása előtt.
A javaslat illeszkedik Trump kormányának keményvonalas Kína-politikájába, amely az utóbbi hónapokban egyre inkább gazdasági háborúvá fajult. Az elnök a héten nyíltan kijelentette: az Egyesült Államok "már most is kereskedelmi háborúban áll" Pekinggel. Szerinte a magas vámok "nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági eszközök" is, amelyek nélkül Amerika "védtelen" lenne. A Kína elleni újabb büntetőintézkedések az exportkorlátozásokra adott válaszként születtek, miután Peking szigorította a ritkaföldfémek kivitelét, amelyek kulcsfontosságúak az amerikai technológiai ipar számára.
Az Egyesült Államok most az EU-t is be kívánja vonni a Kína elleni gazdasági nyomásgyakorlásba. Trump adminisztrációja azt javasolja, hogy az Európában beszedett, extrém mértékű vámbevételeket egy közös alapba irányítsák, amely Ukrajna katonai kiadásait és az amerikai fegyverbeszerzéseket fedezné. Washington korábban is jelezte, hogy hajlandó engedélyezni az ukrán hadsereg számára az amerikai Tomahawk cirkálórakéták megvásárlását - feltéve, hogy a költségeket az európai partnerek állják. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján kijelentette: "Európának még többet kell adnia", ha valóban győzelmet akar látni Ukrajnában.
A javaslat azonban több európai fővárosban komoly aggodalmat váltott ki. A gazdasági szakértők szerint az 500 százalékos vám lényegében ellehetetlenítené a Kínából érkező importot, ami nemcsak az európai ipart, hanem a fogyasztókat is súlyosan érintené. Németország, Franciaország és Olaszország jelentős mértékben függ a kínai gépipari, elektronikai és nyersanyag-importtól, így egy ilyen lépés az infláció újbóli megugrását és ellátási zavarokat okozhatna.
Peking visszafogottan, de határozottan reagált az amerikai fenyegetésekre. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy "a vámháborúknak nincsenek győztesei", és felszólította Washingtont, hogy térjen vissza "a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen alapuló párbeszédhez". A kínai külügy szerint a Trump-adminisztráció politikája "szándékos provokáció", amely globális gazdasági instabilitáshoz vezethet.
Trump eközben tovább fokozza a retorikai nyomást: a héten bejelentette, hogy az Egyesült Államok novembertől akár további 100 százalékos vámokat is kivethet a kínai termékekre, miközben az amerikai piacról kizárja a Kínából származó növényi olajokat - válaszul arra, hogy Peking visszafogta az amerikai szójababvásárlásokat.
A feszültségek ellenére a Fehér Ház megerősítette, hogy Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök október végén találkozik a dél-koreai APEC-csúcson. A találkozótól sokan a kereskedelmi viszály enyhülését remélik, ám a szakértők szerint az amerikai adminisztráció jelenlegi irányvonala inkább a konfrontáció mélyülését vetíti előre.
Az európai gazdaság számára a washingtoni javaslat súlyos dilemmát jelent: miközben az unió továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, a Kínával való kereskedelem megszorítása belső gazdasági válságot idézhet elő. A döntés, hogy Brüsszel követi-e az amerikai irányvonalat, nemcsak a kontinens gazdasági stabilitását, hanem a transzatlanti kapcsolatok jövőjét is alapjaiban formálhatja át.
