Ha valami feldühítette az IT-vezetőket a Windows 10 bevezetése során, akkor az a Microsoft ún. kumulatív frissítésekre vonatkozó szabálya, amely megköveteli a felhasználótól a javítócsomagok halmozott telepítését. Más szóval a szervezetek többé nem határozhatják meg, hogy rendszereikre mely javítások kerüljenek fel.
Olyan ellenérzéseket váltott ki sokakban a Microsoft döntése, hogy több ezer vállalat közös petíciót nyújtott be Satya Nadella vezérigazgatóhoz, követelve a Windows 10 frissítési szabályának megváltoztatását.
A szervezetek ugyanis érthető okokokból nagyobb beleszólást szeretnének abba, hogy milyen szoftverelemek kerüljenek a rendszereikre, és aggódnak az olyan kikerülhetetlen frissítések miatt, amelyek kulcsfontosságú funkciók működését is megszakíthatják.
Joe Belfiore, a Microsoft alelnöke
Mindazokat a javításokat tartalmazza a halmozott frissítés, amelyeket a Microsoft a felhasználó által az adott szoftverkövetési kategóriába (servicing branch) sorolt Windows 10 alapú gépekhez kibocsátott.
A Microsoft szerint a kumulatív frissítések jobbak a korábbi modellnél, amelyben az IT-vezetők és a felhasználók eldönthették, mely javításokat telepítik gépeikre, mondta Joe Belfiore, a szoftvercég operációsrendszer-csoportot vezető alelnöke.
- Sok vállalattal és IT-menedzsment szolgáltatásokat adó szervezettel megvitattuk a frissítés szabályainak módosítását, és az volt a benyomásunk, hogy mindent összevetve a lépéssel végső soron mindannyian nyerni fogunk - mondta Belfiore. - Számos példát láttunk olyan helyzetekre, amelyekben a kézzel válogatott javítások kevéssé tesztelt kombinációja aláásta a megbízhatóságot, a rendszerek előre nem látható viselkedéséhez vezetett. Célunk, hogy mindenkinek jobb felhasználói élményt adjunk, és meggyőződésünk, hogy a kumulatív frissítés ehhez a megfelelő módszer.
A halmozott frissítéseket ugyanis a Microsoft hatékonyabban kitesztelheti a különböző rendszereken, másrészt a fejlesztők munkája is könnyebbé válik, mert alkalmazásaikat kevésbé töredezett környezetek számára készíthetik.
Mindez persze sovány vigasz lesz olyan esetekben, amikor egy hibás frissítés miatt leállnak a rendszerek, vagy a javítócsomag olyan hibát tartalmaz, amely nem üti ki a gépeket, de elhárítása hosszas és erőforrás-igényes munkával jár.
Különösen az bosszantotta az IT-vezetőket a kötelező frissítések kapcsán, hogy nem kaptak megfelelő eszközöket az esetlegesen felmerülő problémák enyhítésére. A Microsoft Windows Update for Business néven indít ugyan egy szolgáltatást, amellyel a vállalati informatikusok körökbe sorolhatják rendszereiket a frissítések lépcsőzetes telepítéséhez és teszteléséhez, de az csak jövőre lesz teljes mértékben elérhető. Ilyen kör, illetve szoftverkövetési kategória lesz a Current Branch for Business is, amely a Windows 10 végfelhasználói változatához képest négy hónappal később kapja meg a frissítéseket.
Long-Term Servicing Branch néven a Microsoft egy további kategóriát is bevezet, amelyben a Windows 10 alapú eszközök csupán a biztonsági frissítéseket kapják meg, de az IT-vezetők nem sorolhatják vállalatuk minden számítógépét ebbe a csoportba.
Ezért amíg mindezek a képességek elérhetővé válnak, a Microsoft frissítési szabályai miatt aggódó felhasználók számára nem marad más, mint szorítani, és megbízni a redmondiakban.
