Egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris konfliktus nemcsak emberek tízmillióinak halálát okozhatná, hanem olyan mértékű légköri pusztítást is, amely évekig tartó lehűléshez, éhínséghez és világszintű társadalmi összeomláshoz vezetne - állítják amerikai tudósok egy friss tanulmányban.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, Yuning Shi vezetésével, a világ két legnagyobb nukleáris hatalma közötti háború következményeit szimulálták. A Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint egy ilyen konfliktus akár 150 millió tonna kormot juttathatna a sztratoszférába.
Ez a hatalmas mennyiségű korom elzárná a napfényt, globálisan akár 70%-kal is csökkentve a napsugárzást és a csapadékot, valamint több mint 15 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést okozna.
A kutatók különösen a kukoricatermelést vizsgálták, mivel az a globális élelmiszerlánc egyik alapvető eleme. Eredményeik szerint a termés mennyisége akár 80%-kal is visszaeshetne egy nukleáris tél esetén. Ez - kombinálva az ellátási láncok összeomlásával - súlyos, regionális vagy akár globális éhínséghez vezethetne.
Az előrejelzések szerint az élelmiszertermelés helyreállítása 7-12 évig is eltarthatna, ha egyáltalán lehetséges.
Geopolitikai figyelmeztetés - közel járunk a veszélyes ponthoz
A tanulmány különösen fontosnak tartja a felkészülést egy esetleges nukleáris konfliktus következményeire, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai feszültségeket. Ezek közé sorolták:
- az ukrajnai háborút,
- az India és Pakisztán közötti konfliktusokat,
- valamint a közel-keleti instabilitást.
A kutatók szerint ezek az események aláásták azt a törékeny egyensúlyt, amely a hidegháború utolsó éveiben még fennállt.
Válaszlépések - mezőgazdasági túlélőkészletek
Shi és munkatársai javasolták ún. "Mezőgazdasági Reziliencia Készletek" (Agricultural Resilience Kits) kidolgozását, amelyek régióspecifikus vetőmagokat és technológiákat tartalmaznának. Ezek célja a túlélés biztosítása lenne egy hosszan tartó globális mezőgazdasági válság esetén.
Mindazonáltal, Moszkva ismételten tagadta, hogy nukleáris fegyver bevetését tervezné az ukrajnai háború során. Ugyanakkor Oroszország 2023-ban módosította nukleáris doktrínáját, lehetővé téve az atomfegyverek megelőző alkalmazását, ha tömegpusztító fegyverekkel vagy jelentős konvencionális hadsereggel szembesülne.
A tanulmány erőteljes figyelmeztetésként szolgál, miszerint egy világháborús szintű nukleáris összecsapás nemcsak háborús felek problémája lenne, hanem az egész emberiség túlélését sodorná veszélybe - éghajlati, mezőgazdasági és társadalmi szinten egyaránt.
Teherán azzal vádolta a NAÜ-t, hogy nem ítélte el az izraeli támadásokat
Teherán korlátozza együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA) amiatt, amit az iráni külügyminiszter-helyettes, Kazem Gharibabadi a szervezet "hallgatásának" nevezett az izraeli támadásokkal kapcsolatban.
Mint ismeretes, izraeli repülőgépek péntek reggel Irán nukleáris és katonai létesítményeit bombázták, amit Nyugat-Jeruzsálem úgy írt le, mint egy műveletet, amelynek célja megakadályozni Irán nukleáris fegyverekhez jutását.
Irán, amely tagadja, hogy katonai nukleáris programmal rendelkezik, úgy reagált, hogy a bombázás háborús nyilatkozatnak minősül, és saját csapásokat indított Izrael ellen. Teherán felfüggesztette a nukleáris tárgyalásokat az Egyesült Államokkal; a következő forduló eredetileg vasárnapra volt tervezve.
"Úgy döntöttünk, hogy ezentúl nem fogjuk előre bejelenteni a nukleáris tevékenységünk részleteit az Ügynökségnek. Ez része a együttműködésünk szintjének felülvizsgálatának, amely többé nem lesz ugyanaz, mint korábban" - mondta Gharibabadi szombaton az SNN-nek.
"Mindig is a legátláthatóbb békés nukleáris programot folytattuk, de amikor az Ügynökség és Kormányzótanácsa hallgat az izraeli agresszió ellenére, vagy politikai nyomás hatására határozatokat hoz, akkor már nem tudjuk fenntartani az eddigi szintű együttműködést" - tette hozzá.
Anélkül, hogy közvetlenül Izraelt hibáztatta volna, az IAEA pénteken közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a polgári nukleáris létesítmények elleni támadások nemzetközi jog szerint illegálisak, és párbeszédre szólított fel.
A nemzetközi felügyelő szervezet korábban arról számolt be, hogy uránnyomokat talált olyan helyeken, amelyeket Irán nem jelentett be nukleáris létesítményként, és csütörtökön hivatalosan vádolta az Iszlám Köztársaságot, hogy megsértette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit. Teherán elutasította a vádakat, mint politikailag motiváltakat.
Izrael és Irán összecsapása katasztrófát kockáztat
Az iráni atomprogram elleni izraeli fenyegetések "katasztrofális" forgatókönyvvé eszkalálódhatnak - mondta korábban Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője.
Hozzátette, egyetlen precíziós csapás sem tudná kiiktatni Irán bebetonozott nukleáris célpontjait.
"A legérzékenyebb dolgok fél mérföldre a föld alatt vannak - sokszor jártam ott. Ahhoz, hogy oda eljussunk, egy spirális alagúton kell lemenni, le, le és csak le" - mondta Grossi.
"Iránnak jelenleg nincs atomfegyvere, de az anyag megvan hozzá" - mondta, mindazonáltal Grossi mindig is aggodalmát fejezte ki Teherán növekvő dúsítási tevékenysége miatt.
Irán be kívánja bizonyítani, hogy atomprogramja teljes mértékben békés célú - mondta Abbász Araghcsi külügyminiszter a Nile News egyiptomi műsorszolgáltatónak adott, múlt héten közzétett interjújában. "Elképzelhetetlen", hogy Teherán megszegje a legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah vallási vezető atomfegyverekre vonatkozó tilalmát - mondta a vezető diplomata.
Ennek ellenére Irán nem fog elfogadni semmilyen megállapodást, amely megkövetelné tőle, hogy feladja hazai dúsítási képességeit - mondta Araghchi szerdán. "Nincs dúsítás, nincs alku. Nincs atomfegyver, van alku".
Első hivatali ideje alatt Trump egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat a 2015-ös, ENSZ által támogatott Közös Átfogó Cselekvési Tervből, amelynek értelmében Teherán vállalta, hogy szankciókönnyítésért cserébe visszafogja nukleáris tevékenységét. Irán azóta fokozatosan növelte dúsítási erőfeszítéseit.
Izrael, amely fenyegetésnek tekinti Irán nukleáris tevékenységét, követelte, hogy állítsa le a dúsítást.
A két ország közötti, évtizedek óta tartó árnyékháború tavaly kétszer is közvetlen rakétacsapásokba torkollott. A feszültségek a gázai konfliktus 2023-as kezdete óta meredeken megnőttek, a jelenlegi helyzet pedig jól ismert.
