A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (Kriptotörvény) és a Büntető Törvénykönyv módosítása lényeges változásokat vezetett be nemcsak a kriptoeszköz-szolgáltatást végzőkre, de a felhasználókra nézve is. A PwC Magyarország részletesen kifejtette az új szabályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
1. A validálási kötelezettség bevezetése
A törvénymódosítás bevezette a kriptoeszköz-átváltás (azaz kriptoeszköz pénzre vagy más kriptoeszközre történő átváltása) során kötelező validálás követelményét. Az új szabályok alapján kriptoeszközt főszabály szerint csak validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet átváltani. Ilyen megfelelőségi nyilatkozat kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az ügylet és az ügyfél azonosítása (pl. a kriptoeszköz eredetének vizsgálata) sikeresen megtörtént.
Kriptoeszköz-átváltást csak az erre engedéllyel rendelkező szolgáltató validálhat. Az ő engedélyezésük, a rájuk vonatkozó feltételek megállapítása és felügyeletük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) hatáskörébe tartozik majd. Az SZTFH elnöke kivételeket is megfogalmazhat a validálási kötelezettség alól. Hírlevelünk időpontjában a szabályozás pontos részletei és a validálási kötelezettség alóli kivételek még nem ismertek.
A jogalkotó a fenti szabályokkal mindenekelőtt az üzletszerűen, megfelelő engedély nélkül működő szolgáltatókat kívánja korlátozni, és nem a magánszemélyek közötti átváltásokat szankcionálni - így erre az esetkörre várhatóan lesz kivételszabály.
Elősegíti azonban a tájékozódást a Kriptotörvény alkalmazási köre is: a jogszabály ugyanis a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra alkalmazandó, meghatározott kivételekkel - így például nem terjed ki az anyavállalat és leányvállalat közötti kriptoeszköz-szolgáltatásra, illetve az egyedi, nem helyettesíthető kriptoeszközökre.
A "Magyarország területén végzett szolgáltatás" kitétel nem csak azokat a szolgáltatókat fedi le, akik székhellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek Magyarországon, hanem azokat is, akik határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak belföldre. Az MNB következetes, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó gyakorlata alapján "ha a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének bármely eleme Magyarország területén valósul meg", úgy e tevékenységre a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Várhatóan hasonló álláspontot fog képviselni a hatóság a kriptoeszköz-szolgáltatás tekintetében is, így feltehetőleg Magyarország területén végzett a szolgáltatás akkor is, ha például az adott szolgáltató magyar domain címet használ, Magyarországra is irányít magyar nyelvű reklámtevékenységet, vagy magyar számlán bonyolítja ügyleteit.
2. Új bűncselekményi tényállások
A módosítás a Büntető Törvénykönyvet is érintette, hiszen két új tényállást vezetett be: a kriptoeszközzel visszaélést (ami a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevevőit érinti) és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtását.
2.1. A jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása
A bűncselekményt az követi el, aki a Kriptotörvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős (azaz ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti) értékben kriptoeszköz-szolgáltatási tevékenységet végez. Az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; magasabb értékre történő elkövetés esetén a büntetés akár két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Kriptoeszköz-szolgáltatás alatt a 2023/1114 (EU) rendeletben (MiCA) foglalt meghatározás értendő: azaz például letétkezelés és nyilvántartás, tanácsadás, átváltás pénzre vagy más kriptoeszközökre, megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása, portfóliókezelés, kereskedési platform működtetése.
Bár a tényállás csak a validálási kötelezettség megsértését nevesíti, a törvénymódosítás indokolása egyértelművé teszi: az elkövetés nem csak úgy történhet meg, hogy a validálás marad el, hanem úgy is, hogy eleve engedély nélkül végzi a szolgáltató az átváltási tevékenységet.
2.2. Kriptoeszközzel visszaélés
Kriptoeszközzel visszaélést az a magánszemély vagy jogi személy követhet el, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős (azaz ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti) értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált. A bűncselekmény ún. szubszidiárius bűncselekmény, vagyis ha súlyosabb bűncselekmény valósul meg (pl. pénzmosás), akkor ehelyett annak az elkövetését kell megállapítani. A fenti alapeset elkövetője két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - magasabb értékű kriptoeszköz jogosulatlan átváltása esetén három, vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény az elkövetőt.
Az új tényállás csak azt az esetet érinti, amikor kriptoeszköznek pénzre vagy más kriptoeszközre történő átváltása történik. Vagyis a pénznek kriptoeszközre történő átváltását (kriptoeszköz vásárlását) a törvény továbbra sem köti a fenti feltételekhez.
A bűncselekmény szándékosan követhető el, a gondatlan elkövetést a törvény nem bünteti. Tehát azt a személyt szankcionálja, aki tudatosan olyan szolgáltatótól vesz igénybe átváltási tevékenységet, aki a MiCA szabályainak nem felel meg (tehát megfelelő engedéllyel nem rendelkezik), vagy a validálási kötelezettségének nem tesz eleget.
Az átváltási szolgáltatás igénybevételekor tehát fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan szolgáltatót válasszunk, aki a törvényben foglalt követelményeket teljesíti.
Mikortól alkalmazandóak a fenti szabályok?
Bár maga a Kriptotörvény és a Büntető Törvénykönyv módosítása 2025. július 1-jétől hatályos, a validálási kötelezettségre és a validáló szolgáltatókra vonatkozó szabályok csak az SZTFH elnökének a rájuk vonatkozó rendelete(i) hatálybalépését követő 60. naptól alkalmazandóak.
Tekintettel arra, hogy az SZTFH elnöke általi szabályozásra még várni kell, jelenleg a fenti bűncselekmények elkövetése sem valósulhat meg az ágazati szabályok hatálybalépéséig.
Az újonnan beiktatott szabályok több más, izgalmas értelmezési kérdést is felvetnek:
- Mennyiben alkalmazandóak az új tényállások külföldi szolgáltató igénybevétele, vagy külföldi állampolgár által történő elkövetés esetén? Vagy ha ún. "reverse solicitation" keretében veszünk igénybe átváltási szolgáltatást?
- Érintik-e a fentiek azokat a jogügyleteket, ahol a kriptoeszköz fizetőeszközként szerepel - így például autó vagy ingatlan vásárlása esetén?
- Érintik-e az új szabályok a kriptoeszköz-kölcsönzési ügyleteket?
