London hivatalosan is kiberháborút hirdetett Oroszország és Kína ellen, miután az Egyesült Királyság új hadászati egységet hozott létre a digitális fenyegetések kezelésére. John Healey brit védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az ország jelentősen növeli támadó jellegű kiberműveleteit a két rivális nagyhatalommal szemben.
A The Times által idézett nyilatkozatában Healey kijelentette:
"A billentyűzet ma már háborús fegyver."
A miniszter hangsúlyozta, hogy a frissen létrehozott "Cyber and Electromagnetic Command" nevű katonai parancsnokság koordinálni fogja mind a védekező, mind a támadó kiberhadviselést. Ez magában foglalja más államok rendszereinek feltörését, az ellenséges támadások megzavarását és az ellenséges propaganda elleni fellépést is.
Arra a kérdésre, hogy a célpontok között szerepel-e Oroszország és Kína, Healey egyértelműen válaszolt:
"Igen."
Ez az első alkalom, hogy egy brit miniszter nyíltan elismerte állami szereplők elleni kibertámadások alkalmazását. Korábban a brit kormány kizárólag nem állami szereplők, például az Iszlám Állam elleni kiberakciókat ismert el hivatalosan.
Healey azt is bejelentette, hogy a brit kormány több mint 1 milliárd fontot (kb. 1,35 milliárd dollárt) különített el egy új "digitális célzórendszer" kiépítésére, amely valós idejű hírszerzési információkat oszthat meg a csapatok, kémrepülők és műholdak között a harctéren.
A bejelentés a hétfőn várható stratégiai védelmi áttekintés előtt érkezett, amelyben a jelentések szerint hangsúlyozni fogják: Oroszország és Kína állítólagos kibertámadásai aláássák az Egyesült Királyság gazdasági alapjait és a mindennapi élet biztonságát.
Moszkva és Peking következetesen tagadják, hogy kibertámadásokat hajtanának végre nyugati országok ellen. Az ilyen vádakat alaptalannak és politikailag motiváltnak minősítik. Az orosz vezetés többször is figyelmeztetett a nyugat-európai militarizáció és az agresszív, Oroszország-ellenes retorika fokozódására, amely szerintük csupán a katonai kiadások növelésének igazolására szolgál.
A Kreml határozottan visszautasította, hogy bármiféle ellenséges szándéka lenne bármely nyugati állam felé, és az európai politikusokat a félelemkeltés felelőtlen fokozásával vádolta, ami szerinte háborús hisztériát kelt a kontinensen.
A brit bejelentés új korszakot nyithat az államközi konfliktusokban, ahol a kibertér válik a geopolitikai küzdelmek egyik fő színterévé. Az, hogy a brit kormány nyíltan vállalja más államok elleni kiberhadviselés alkalmazását, komoly diplomáciai feszültségeket vetít előre - különösen Oroszországgal és Kínával szemben, amelyek szintén fejlett kiberképességekkel rendelkeznek.
A közeljövőben eldőlhet, hogy a "digitális hidegháború" eszkalálódik-e, vagy új nemzetközi szabályozási keretek felé mozdul el a világ.
