A hazai PC- és szerverpiac egészére nézve az International Data Corporation értékalapon közel 10 százalékos növekedést prognosztizált 2015-re. Az idei első félév eladott darabszámaiból ítélve azonban a bővülés mértéke ettől alighanem el fog maradni.

Egyetlen vállalat sem tudhatja teljes biztonsággal, hogy informatikai rendszerét milyen támadások érték a múltban. A tudatos és tudattalan hibás kódok káros hatását a jövőben sem lehet 100 százalékban kiküszöbölni, a támadás valószínűségét azonban lehet és kell is csökkenteni.

A Microsoft meghívókat küldött szét egy eseményre, részleteket azonban nem árult el, teret adva ezáltal a találgatásoknak.

Vádat emeltek Japánban a Mt. Gox bitcoin tőzsde korábbi vezérigazgatója ellen, akit sikkasztással gyanúsítottak meg.

Küszöbön az Internet of Things, az IoT forradalma. Ahhoz azonban, hogy valóban sikeres ökoszisztéma alakuljon ki, amelyben az innovátorok, a gyártók, a szolgáltatók, továbbá a gazdaság minden ága, valamint maguk a végfelhasználók is nyernek, még sok a tennivaló.

Jelenleg 883 ezer magyar háztartásban még nincs szélessávú internet-hozzáférés.

Minden harmadik fizikai szerver kómában vegetál az adatközpontokban: működik, azaz energiát fogyaszt, de valójában nem végez hasznos munkát, állapította meg egy friss tanulmány. Első hallásra döbbenetesnek tűnik a magas arány, amely azonban már hosszú évek óta változatlan - és ezért elsősorban nem a technológia okolható.

Előbb-utóbb gyakorlatilag minden ügyünk a virtuális térbe, az internetre kerül. Már most sok mindent intézhetünk a neten, egyelőre azonban elborítanak bennünket a túlkomplikált, nehezen használható, sokszor valósággal riasztó online szolgáltatások.

Többnyire Magyarországon releváns témákról folyik a társalgás az Infotér sátrában a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén, azonban az "A laborból a világpiacra? A magyar innováció globális kilátásai" címet viselő egyik mai beszélgetésnek különös indítást adott Spaller Endre bevezetője.

Gyorsul hazánkban az IT-szolgáltatások piacának növekedése. Első hallásra muzsika a fülnek egy ilyen mondat a recessziós időkben, amikor a visszaesést, a csökkenést mutató számoké a főszerep. Nem megnyugtató azonban, hogy a növekedést e szegmensben a kormányzati projektek hajtják.

Eredetileg a tervezhető költségek, a nagyobb megbízhatóság és a jobb kellékanyag-kezelés miatt térnek át menedzselt nyomtatószolgáltatások használatára a nagyvállalatok. Hosszabb távon azonban nem az alapszolgáltatásokkal, hanem a papíralapú üzleti folyamatok automatizálásával csökkenthetik igazán költségeiket és fokozhatják üzleti hatékonyságukat.

Mindenhol jó, de legjobb a digitális otthonban.

Minden vállalatvezető tisztában van azzal, hogy érdemes felkészülni a váratlan vészhelyzetekre, így például a leállásokra és kiesésekre is az informatikai rendszerekben. A lehetőségeknek azonban határt szabhat a szűkös költségvetés. A NetIQ szakértői szerint erre a problémára hatékony választ kínálhat a feltörekvőben lévő Disaster Recovery as a Service modell, azaz a szolgáltatásként igénybe vehető katasztrófa utáni helyreállítás.

A szolgáltatásként adott, virtualizációs és felhőtechnológiákra épülő, katasztrófa-elhárító megoldások mellett nyomós érvek szólnak a költségek, a felügyelet és a megbízhatóság vonatkozásában egyaránt. Csodát azonban a DRaaS-tól se várjon a vállalat, ha a szolgáltatás bevezetése előtt nem mérlegel alaposan.

A hazai piac, szereplőivel együtt, túl kicsi a nagy adathoz - gyakran hallhatjuk ezt még napjainkban is. A Budapest Data Forum előadásaiból ítélve azonban - big datáról lévén szó, egyáltalán nem szokatlan módon - ennek éppen az ellenkezője lehet igaz.

A 3D-nyomtatás nem mindenható, de ha egy cég a helyén alkalmazza, időt és pénzt takaríthat meg. A megfelelő technológia és eszköz kiválasztásakor azonban ajánlatos nem kizárólag az alacsony árat szem előtt tartani.

Szűkebb régiónk teljesítményét azonban lenullázza az orosz piac bedőlése az IDC szerint.

A mobileszközök ugyan növelik a munkahelyi hatékonyságot, azonban komoly kihívásokat támasztanak a biztonság, különösképpen a személyazonosság- és hozzáférés-kezelés (IAM) terén. Ahhoz, hogy elkerülhessék az adatszivárgási kockázatokat, és azonnali elérést biztosíthassanak a munkához szükséges erőforrásokhoz, a vállalatoknak megfelelő hozzáférés-kezelést kell alkalmazniuk a mobileszközökön is.

Üzletileg is jobban teljesítenek a DevOps gyakorlatot követő, hatékony IT-osztályt magukénak tudó vállalatok. Az alkalmazások életciklus-kezelését a fejlesztéstől az üzemeltetésig áramvonalasító gyakorlat kialakítása azonban nem könnyű, mert a DevOps az eszközökön és folyamatokon túl nagyrészt embereken és vállalati kultúrán múlik.

Szívesen megosztanák az emberek orvosaikkal a viselhető digitális eszközökkel mért egészségügyi adataikat a felmérések szerint. Az adatbiztonság, az alkalmazásintegráció néhány kérdését azonban még meg kell oldani ahhoz, az ellátórendszer átalakításáról nem is szólva, hogy elterjedhessenek a megelőzésre építő, személyre szabott szolgáltatások, amelyek az egészségügy néhány krónikus betegségére is gyógyírt adhatnának.