A felfedezés komoly lehetőséget ad a kWh-kénti áramtermelési költségek csökkentésére.

Mint a legtöbb szektorban, úgy az iparban is egyre nagyobb mértékű digitalizációt hozott az elmúlt 20 év, ugyanakkor azok az álmok még nagyon messze vannak, hogy telepatikus módon a termelésvezető egy fotelből vezérli egyedül a gyártósorokat.

Arról már hallottunk, hogy egy sporteseményt buborékban bonyolítottak le a covid-járvány elleni védekezés érdekében, de hogy ipari termelés ilyen körülmények között folyjon arról eddig nem voltak hírek. De most ez is bekövetkezett.

A világ legnagyobb autógyártója a gyárak egyharmadában felfüggeszti a termelést. A Toyota közölte, hogy ideiglenesen leállítja az autók gyártását Japánban, miután az egyik beszállítójának rendszerét feltörték.

Több százezer hektárnyi területet lehetne felhasználni a zöld energia termelésére.

A bejelentés a legfontosabb járműveket és nyolc gyárat érint az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában.

Soha nem volt fontosabb a technológia a társadalom és a gazdaság életében, mint manapság, és ez a trend 2022-ben csak tovább fokozódik, ahogy az adatok válnak a profittermelés mind meghatározóbb alapanyagává.

Az egykori tv-gyártó óriás kibocsátása a csúcstermelés 5 százalékára esett vissza az évek óta tartó hanyatlás után. A cég végzetes fogadást kötött a plazmatechnológiára, és veszített.

Az új, sajáttelepes bázisállomás csendes szélturbinát használ az energiatermeléshez.

A globális probléma termelésingadozást eredményez, a kiszámíthatatlanság pedig végigspirálozik a vevőkig.

Egy új rendszer bevezetése sosem egyszerű, sok tesztelés és tanulás eredménye a munkavégzésbe történő integrálás, ám a napi szintű rutin kialakítása után nagyban megkönnyíti a folyamatokat és gyorsítja, precízebbé teszi a termelést.

Ez bizony nagyon kevés.

A termelési kapacitást 2024-re mintegy 55 millió liter, 2026-ra pedig 550 millió literre kell bővíteni.

Az autóipar azt szeretné, hogy az elektromos autókat csak zöld árammal lehessen tölteni. Ehhez azonban olyan szabályozásra van szükség, amely ehhez megfelelő környezetet teremt. Európában e folyamat kiindulópontja Németország lehet.

Az elektromos hálózatok a jövőben még összetettebbé válnak, ezért új számítási eszközökre van szükség.

Az ITER-rel az a cél, hogy 10-szer több energiát termeljen, mint amennyit betáplálnak.

Üzleti és termelési kihívásokhoz, valamint innovációs, kutatás-fejlesztési projektekhez.

A svéd Northvolt akkumulátorfejlesztő és -gyártó vállalat 2,75 milliárd dollárnyi tőkét vont be, miközben arra készül, hogy 2030-ra 150 GWh éves termelési kapacitást érjen el Európában.

Egyre gyorsuló ütemben növekszik az ipari termelés Európában és az Egyesült Államokban is.

A jeges északon folyó olajkitermelések környezetszennyező hatásának csökkentésére brit kutatók új technológiát dolgoztak ki. Kulcsszerephez jut benne a nanotechnológia, és egy klasszikus tisztítóeszköz: a szivacs.