Amíg néhány évtizede a nyílt forráskódú rendszerek használata csak az igazán hozzáértő emberek kiváltsága lehetett, addig az elmúlt öt-hat évben ezek a megoldások olyan mértékű fejlődést mutattak, mutatnak, hogy a legnépszerűbb alkalmazások és operációs rendszerek szintjén is megállják helyüket, sőt sok esetben - például az okostelefonok terén - népszerűbbek is a tulajdonosi szoftvereknél.

A szabad forráskódú szoftverek ingyen letölthetők, átalakíthatók és használhatók, de ez nem jelenti, hogy ne érné meg időnként fizetni értük. Vajon a professzionális felhasználás esetében mi indokolhatja, hogy pénzt áldozzon a vállalkozás az amúgy ingyenes szoftverekre? Néhány példával rávilágítunk.

A mikroszerverek piacán évek óta jelentős mértékű növekedés figyelhető meg.

Sokszor nem elég a mérnöki tudás, a villamosmérnöknek és az informatikusnak is szüksége lehet projektmenedzsment-eszközökre. Az oktatásban az elmélet mellett az ipari szemlélet is nélkülözhetetlen.

Rohamosan nő a kapcsolattartás új csatornáit előnyben részesítő ügyfelek tábora, ami kihat az ügyfélkezelés minőségével összefüggő elvárásokra is. Az ügyfélélmény javításáért azonban mindkét félnek tennie kell.

Az összetett informatikai környezetek megbízható működtetéséhez és a változások hatékony kezeléséhez szükséges szaktudás felaprózott a területek között, az ismeretek és a tapasztalatok egy része ráadásul csak a kollégák fejében érhető el, ami rendkívüli módon növeli a kockázatokat.

A szervezeteknek formális alapokra kellene helyezniük a házon belüli tehetséggondozást ahhoz, hogy a pénzügyi igazgatói pozícióba a jövőben is a legmegfelelőbb szakember kerülhessen. A gyakorlat ettől egyelőre messze elmarad, miközben a CFO szerepköre egyre sokrétűbbé válik.

Jövőre lesz nyolcvan éves Dr. Kondricz József, aki 31 évet töltött a kezdeti magyar információtechnológiában meghatározó szerepet játszó SZÜV-nél, jó néhány évet vezető beosztásban, majd vezérigazgatóként. Fia, Kondricz Péter közel 15 évet töltött el informatikai jogi területen, legutóbb a SUN regionális jogi igazgatója, majd az NNG jogi igazgatójaként, ami szép példa a szakmák átörökítésére.

A LinkedIn robbanásszerűen fejlődő közösségi hálózat, amely a legkülönfélébb munkahelyeken dolgozó vagy területeken tevékenykedő szakemberek számára kínál szolgáltatásokat. A vállalatoknak már Magyarországon sem közömbös, hogy milyen a megjelenésük ezen a platformon. Utánanéztük, hogy mire érdemes figyelni.

A napokban ebéd közben arról beszélgettünk egy barátommal, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges a sikeres projektvezetéshez. "Figyelj, szerintem nem kell hozzá más, mint józan ész" - mondta, és azt gondolom, hogy legalábbis részben igaza van. Ha azonban egy kicsit jobban belegondolunk, azért ennél összetettebb a kérdés.

Bár a felhasználói kultúra fejlődik, az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot továbbra is a személyes jelszavak hordozzák. A Google a tokenek újraértelmezésében látja a megoldást.

Sokan azt gondolnák, hogy az adatközpontokat csak a kibertér felől érheti jelentős fenyegetés, pedig a fizikai biztonság és a behatolók elleni védelem is komoly figyelmet kíván.

A Cisco szerint 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő, és összességében eléri az évi 6,6 zettabájtot. Varga Istvánnal, a Cisco Magyarország adatközponti technológiákért felelős vezetőjével beszélgettünk.

A social engineering az egyik legfélelmetesebb hackertechnika, hiszen jó svádájú emberek korrektnek, sőt kellemesnek tűnő beszélgetés közben csalnak ki érzékeny információkat vagy vesznek rá embereket olyan lépésekre, amelyekkel tudtukon kívül megalapozzák a károkozást. Van-e védekezés a sima modorral szemben?

Jóllehet a vállalatok elismerik, hogy a felhőszolgáltatások sok tekintetben javíthatják az üzleti folyamatokat és a versenyképességet, továbbra is aggódnak a felhőben tárolt adatok, az online szolgáltatásként használt alkalmazások biztonsága miatt. Ennek szavatolását azonban hiába várják egyedül a szolgáltatótól, a felhő biztonságáért maguk a felhasználók is sokat tehetnek.

Tizenöt évnyi informatikai-jogi pályafutás után Dr. Kondricz Péter szó szerint vad vizekre evezett, és Gál József kétszeres földkerülő vitorlázóval közösen létrehozta az Africa-Europe Challenge (AEC) nevet viselő nagyszabású nemzetközi projektet.

A kockázatok élvonalába kerültek a kiberfenyegetések Az információbiztonsággal foglalkozó döntéshozóknak napi szinten tisztában kell lenniük a legújabb trendekkel és kiberfenyegetésekkel, hogy azokkal valóban hatékonyan tudják felvenni a küzdelmet. De mik is ezek a trendek?

A 2013-as év annyiban könnyebb, mint a korábbiak, hogy már a legtöbb szervezet összehúzta a nadrágszíját - ami 2-3 év alatt bizonyosan az IT-területet is elérte -, átnézte az összes folyó és tervezett beruházását, majd újraértékelte azokat.

A hazai PC piacon mind a negatív, mind a pozitív trendek tovább erősödtek az elmúlt évben. Termékkategóriák tűnnek el a radar képernyőjéről, miközben az előretörő tabletek új horizontokat nyitnak.

A Gartner szerint az évtized végére az informatikai beszerzésekről szóló döntések 90 százalékát nem az informatikusok fogják meghozni, az IDC szerint pedig már jelenleg is 40 százalékkal több a döntésekbe beleszóló érintett, mint három évvel ezelőtt volt. Drótos Györgyöt, az IFUA Horváth & Partners Kft. partnerét, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Kontroll Tanszékének vezetőjét kértük meg, hogy segítsen áttekinteni a CIO-k és a vállalati informatika átalakuló szerepét, pozícióját.