Mára mindennapossá vált az internetes webáruházak látogatása, tízből kilenc internethasználó szokott így vásárolni, négyen közülük havi rendszerességgel. Az év végi leárazások és a közelgő ünnepek előtt azonban érdemes még jobban odafigyelnünk az online biztonságra. Az OTP Bank ügyfelei novembertől találkozhatnak kétlépcsős azonosítással internetes vásárlásaik során.

Az Edge, a Firefox és a Chrome böngészőkben is felfedezték már azt a rosszindulatú programot, amely hirdetésnek álcázza magát, majd visszaél a személyes adatainkkal.

A hackerek SQL adatbázisokat támadnak meg, az adatokat letöltik, az eredetijüket pedig törlik, és a tulaj csak váltságdíj ellenében kaphatja vissza, ami az övé. Ha nem fizet 9 napon belül, az adatbázist licitre bocsátják.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

Ahogy a slágereknek vagy a filmeknek, úgy a számítógépes károkozóknak is van időről-időre frissülő toplistája. Nézzük, milyen randaságok keserítették meg leginkább az életet novemberben!

Decemberben újraindul a Windows 10 kényszerített frissítése. A lejárt szavatosságú 1903-es változat helyébe automatikusan a 1909-es verzió kerül fel a gépre.

A céges szolgáltatások és erőforrások távoli elérésére úgy repülnek rá a kiberbűnözők, mint utcai galambok a véletlenül lepottyant emeletes tortára. Az ehhez köthető támadások száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt három hónap alatt.

A Google-t 100 millió, az Amazont 35 millió euróra büntette a francia adatvédelmi hatóság. A két óriáscég anélkül helyezett el követő sütiket a felhasználók gépén, hogy ehhez engedélyt kért volna.

Egy friss, a Micro Focus szponzorálásával készült felmérés arra mutatott rá, hogy a vállalatok az új helyzet miatt egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságra az alkalmazások fejlesztése során, ám a biztonsági kultúra terén még van hova fejlődni.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

Az elmúlt hónapokban új taktikához folyamodtak azok a szervezetek, melyek felfedezték, hogy az általuk telepített zsarolóvírustól megpróbál megszabadulni a megtámadott cég.

A NortonLifeLock megvásárolta a biztonsági szoftvereket fejlesztő Avirát. A vevő a nemzetközi piacon akar terjeszkedni a német cég népszerű termékeivel.

A Safe_expression kollekció darabjai a viselője digitális identitásának lenyomatával szabhatók személyre.

Egy 15 milliárd jelszó elemzésén alapuló kutatás kiderítette, hogy sokan hajlamosak személyes információkat is elrejteni jelszavaikba. A vizsgált jelszavaknak csak töredéke bizonyult egyedinek, a nagy többség harmatgyenge és könnyen kitalálható volt.

A Kaspersky kutatói újabb adathalász-akcióra derítettek fényt, amely a járványhelyzetet és az áldozatok pénzügyi helyzetét használja fel csaliként.

Soha nem volt még ilyen adventünk, mint idén. Amit csak lehet, a neten keresztül intézünk a karácsonyi készülődéshez, hogy minél kisebb egészségügyi kockázatnak tegyük ki magunkat és szeretteinket. Ezzel azonban erősödik az online térben érezhető fenyegetés.

Bár a név láttán először felszaladhat az ember szemöldöke, igazából olyan találmányról van szó, amely a gépünket védi attól, hogy tönkretegyék vagy adatokat lopjanak róla.

A Turla hackercsoport öt éven keresztül csapolta EU-országok külügyminisztériumainak számítógépeit. A biztonsági kutatók által Oroszországhoz kötött kiberbűnözők érzékeny adatokat szerezhettek meg.

Aligha könnyíti meg az IoT-megoldások tesztelését, hogy felépítésüket, funkcióikat és biztonsági-megfelelési követelményeiket tekintve egyaránt a legösszetettebb alkalmazások közé tartoznak. Bár speciális módszertan még nem készült ehhez, jó gyakorlat létezik.

A járványhelyzet és a távmunka megerősödése egyben az informatikai támadásoknak is új erőt adott, és erre a cégeknek bizony komolyan fel kell készülniük. Az új Computerworld Exchange (CWeX) rovat friss cikkében ehhez kapcsolódó képzéseket ajánlunk.