A buborékokkal titkosított jégkód valóban új dimenziókat nyithat a nem invazív, rejtett és hosszú távú adattárolásban - de a gyakorlati alkalmazhatóság még kérdéses.

Az adat a szervezetek egyik legnagyobb értéke, ezért kiemelten fontos a védelme. Napjaink összetett IT-rendszereiben ugyanakkor nehéz átfogó védelmet biztosítani az adatok számára, hiszen szétszórtan találhatók a különféle rendszerekben, és gyakran mozgatják, illetve használják őket.

Meredeken nő a kiberbiztonsági incidensek száma, miközben a vállalatokra vonatkozó előírások is egyre szigorúbbak lesznek.

Hatalmas üzleti előnyöket ígér a kvantum-számítástechnika, amely alighanem az élet minden területére messzemenő hatással lesz. Az új technológia azonban egzisztenciális veszélyt jelent a digitális tranzakciókat jelenleg védő, klasszikus számítógépes titkosítási protokollokra nézve, figyelmeztet az IBM. A kritikusan fontos alkalmazások és infrastruktúrák adatbiztonságának és integritásának megőrzéséhez szükséges, kvantumbiztos képességek kifejlesztésével nem késlekedhetünk.

Az ingyenes szolgáltatók nem vigyáznak adatainkra, de jó hír, hogy nem kell bankhitelt felvenni a biztonságért cserébe.

A Google bejelentette, hogy a webes Gmailhez végponttól-végpontig terjedő titkosítást ad, amely lehetővé teszi a beiratkozott Google Workspace felhasználók számára, hogy titkosított e-maileket küldjenek és fogadjanak a tartományukon belül és kívül.

A vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az adatok védelmére. Ez nem csak saját jól felfogott érdekük, de a világszerte egyre szigorúbbá váló előírások is erre kötelezik őket.

Két éven belül a NIST szabványosítani fogja a posztkvantum algoritmusokat.

Egy ultravékony találmány jelentősen kisebbé és erősebbé teheti a jövő számítástechnikai, érzékelési és titkosítási technológiáit, mivel segíthet a tudósoknak a kvantummechanika egy furcsa, de hasznos jelenségének irányításában - derül ki a Science című folyóiratban nemrég megjelent új kutatásból.

Az egész helyzet a rossz programozás esettanulmánya, nem is beszélve arról, hogy a járművezetők milyen veszélynek lehetnek kitéve ennek következtében.

A fejlesztésnek azért van komoly jelentősége, mert az adatainkat védő jelenlegi titkosítási eljárások egy része a kvantumszámítógépek megjelenésével egy csapásra elavulhat.

Manapság nem a titkosítás képezi a zsarolás tárgyát, hanem a megszerzett adatoknak a nyilvánosságra hozatala.

A kémügynökség azt állítja, hogy a jövőbeni titkosítási szabványok túl biztonságosak lesznek ahhoz, hogy megkerülhessék azokat.

A teljesen homomorf titkosítás lehetővé teszi elemzések futtatását az adatokon anélkül, hogy bárki is belelátna a tartalmukba. E módszerrel a nagy mennyiségű adatban rejlő minden előny kiaknázható, a pénzügyi csalások elleni küzdelemtől kezdve a betegségek korai felismeréséig.

Hogyan lesznek évről évre jobbak a szoftverek? Milyen módszereket és vizsgálatokat használnak a szervezetek arra, hogy ellenőrizzék alkalmazásaik minőségét és kiküszöböljék a hibákat? Ezt vizsgálja minden évben a Micro Focus szponzorálásával készült kutatás.

Már a járvány előtt is erősen függtünk az adatainktól, ám az elmúlt két évben óriási mértékben nőtt tovább az igény aziránt, hogy folyamatosan el tudjuk érni a fontos információkat bárhonnan, bármilyen eszközről.

Az elmúlt másfél évben a koronavírus elleni védekezésben a mindennapjaink szerves részévé vált az arcmaszk. A megfelelő maszk pedig nemcsak az embereknek, hanem az adatok számára is hatékony védelmet nyújt.

A szakaszos titkosítás miatt a biztonsági eszközök nem észlelik a tevékenységét.

Egy friss jelentés szerint Zuckerbergék vizsgálják a feloldás nélküli elemzés lehetőségét.

A funkcióspecifikus hardver nem újdonság.