Ausztria egyik vezető szállodája elismerte, hogy zsarolóvírus áldozatává vált. A működésképtelenné tett számítógépes rendszer az elektronikus zárral felszerelt ajtókat sem engedte kinyitni, így a vendégek nem tudtak bejutni szobáikba. A G Data arra figyelmeztet, hogy hasonló eset itthon is megtörténhet, ugyanakkor a cég kifejlesztett a zsaroló kártevők ellen egy teljesen új védelmi technológiát.

A rendszer február közepétől nem engedi a JavaScript fájlok csatolását, és ezzel megszüntet egy fontos vírusterjesztési csatornát.

A Spora megoldja a lehetetlent: anélkül is hatékonyan titkosít, hogy kapcsolatba lépne a vezérlőszerverrel, és a fizetési modellje is újszerű.

A hazai vállalatok az elmúlt két évben félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.

Az adathalászati támadások felhasználók általi hatékonyabb felismerése, jobb antivírus technológiák, szélesebb körű információ-megosztás és a rendvédelmi szervezetek kibővített nemzetközi együttműködése szükséges az idén a zsarolóvírusok elleni sikeres küzdelemhez.

2017-ben minden eddiginél aljasabb támadásokra számíthatunk.

Jövőre a kiemelt jogosultságokkal rendelkező felhasználók elleni támadások, a zsarolóprogramok megállíthatatlannak tűnő terjedése, a gyenge észlelési hatékonyság és az IoT eszközeiben lévő sérülékenységek kihasználása jelenti a legnagyobb veszélyt.

Egyre több biztonsági cég csatlakozik a No More Ransom projekthez. amelynek arzenálja 32 új visszafejtő eszközzel bővült.

A Malwarebytes biztonsági cég hívta fel a figyelmet az új, Vindows Locker nevű zsarolóvírusra. Ez áldozatait ál Microsoft mérnökökkel hozza kapcsolatba, akik megpróbálják ellopni személyi adataikat és pénzüket.

A fejlesztők egy ártalmatlannak látszó indító alkalmazásba csomagolták az Android.Lockscreent.

A program a Locky olcsó koppintása. Még automatikus webhelye sincs, levelezgetni kell a zsarolóval.

A rendszer vezérlőprogramként funkcionáló eszköz blokkolja a zsarolóvírusokat és más rosszindulatú programokat, így nem tudnak kártékony kódot beilleszteni a mester boot rekordba.

Járványszerűen a terjednek a zsarolóprogramok, amelyek évente több százmillió dollárral csapolják meg a vállalatok bankszámláját. Cikkünkből kiderül, hogyan lehet védekezni ellenük.

A Check Point által augusztusban végzett, a szervezetek hálózatait támadó, leggyakoribb rosszindulatú programcsaládokkal kapcsolatos felmérése szerint a zsarolóvírusok variánsainak a száma és a rosszindulatú programokon alapuló támadások mértéke növekedett a kérdéses hónap során.

Az ESET által először 2014-ben vizsgált TorrentLocker zsarolóvírus a kutatók szerint még mindig aktív. Ez leginkább annak köszönhető, hogy célzott spam-támadásokkal választja ki áldozatait, így elkerüli a legnépszerűbb zsarolóvírusok keltette figyelmet. Az ESET kutatói azonban az első vizsgálat óta folyamatosan nyomon követték a kártevő viselkedését, így a vizsgálatok során megfigyelték, hogy bizonyos országok felhasználóinak adatait a kártevő érdekes módon nem titkosítja.

Az ESET által először 2014-ben vizsgált TorrentLocker zsarolóvírus a kutatók szerint még mindig aktív.

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, amelyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. Az ESET júliusi listájának új szereplője a Defo, amely az általános észlelési gyűjtőneve az MS-DOS platformon futó kártékony programkódoknak.

Lehet, hogy a zsarolóvírus szóról emberrablók vagy váltságdíjat követelő levelek jutnak eszünkbe, olykor azonban a zsarolót sem könnyű tetten érni.

Kiadta a Kaspersky Lab a Kaspersky Anti-Ransomware Tool for Business nevű ingyenes szoftverét, amely kiegészítő védelmet nyújt a vállalati felhasználóknak a zsarolóprogramok ellen.

A zsarolóprogramok új fajtája, a Ranscam rávilágít arra, hogy miért nem érdemes kifizetni a váltságdíjat.