A digitális eszközök tömeges jelenléte új kihívások elé állítja az oktatási rendszereket szerte a világon. A vizsgákon történő mobiltelefonos csalás megelőzése sok helyen egyre nehezebb feladat, de a technológia bevetése nem mindig legális eszközökkel történik. Erre példa az a romániai eset, amelyben egy egyetemi tanár mobiltelefonos jelblokkolót használt a puskázás megakadályozására - jogsértő módon.
A Jászvásári Állatorvosi Egyetem egyik oktatója vizsgák idején egy jelblokkoló eszközzel próbálta megakadályozni, hogy a hallgatók mobiltelefonos eszközökkel csaljanak. A jelszűrés célja érthető, ám a módszer nemcsak etikailag, hanem jogilag is vitatható.
A Digi24 román hírcsatorna riportja szerint egy diák figyelt fel arra, hogy nem működött a telefonja a vizsgaterem környékén. Korábban több tanuló is panaszkodott arra, hogy a vizsgák alatt "megszűnik a térerő", sőt egyszer még mentőt sem tudtak hívni egy rosszullétet követően. A nyitott ajtón keresztül a hallgató észrevette az eszköz antennáit is, és panaszt tett a román hírközlési hatóságnál (ANCOM).
Az ANCOM mérései igazolták, hogy a helyszínen egy olyan frekvenciazavaró működött, amely teljes mobilkommunikációs leállást okozott - beleértve a vészhelyzeti 112-es segélyhívót is. Bár a zavarás időközben megszűnt, mire a hatóság emberei lokalizálni tudták volna a készüléket, a jogsértés ténye egyértelmű.
Az egyetem vezetősége megerősítette, hogy fegyelmi eljárást indított az oktató ellen, az ANCOM pedig akár 50 ezer lejes bírságot (közel 4 millió forintot) is kiszabhat az ügyben. Romániában - akárcsak a legtöbb uniós országban - szigorúan tiltott a mobilkommunikációs zavaróeszközök használata, mivel ezek nemcsak a kommunikációt, hanem az életmentő rendszerek működését is veszélyeztetik.
Az eset rávilágít arra, hogy az oktatásban alkalmazott technológiai eszközöknek szigorú szabályozásra van szüksége. Miközben a tanárok érthető módon próbálnak fellépni az okoseszközökkel való csalás ellen, a használt módszerek nem veszélyeztethetik mások biztonságát vagy alapvető jogait.
A probléma nem egyedi: a jelblokkolók elméletileg vonzó megoldásnak tűnhetnek a vizsgákon, tárgyalásokon vagy börtönökben, de használatuk számos országban - így az EU-ban is - illegális, mivel interferenciát okozhatnak más, létfontosságú kommunikációs rendszerekben (pl. mentők, rendőrség, tűzoltóság, légiforgalmi irányítás).
A technológiai fejlődés önmagában nem rossz dolog, de a célzott, etikus és jogszerű alkalmazás a kulcs. Az oktatási intézmények számos módszerrel élhetnek puskázás ellen, mint például a speciális vizsgaszoftverek (pl. Safe Exam Browser), az RF-detektorok a tiltott eszközök jelenlétének kiszűrésére, a digitális kamerás megfigyelés, a mobiltelefonok vizsga előtti leadása, vagy akár AI-alapú online proktorálás távvizsgáknál.
Ezek a megoldások nem korlátozzák a sürgősségi kommunikációs csatornákat, miközben hatékonyan csökkentik a csalások esélyét.
A jászvásári egyetemi eset tanulsága világos: a technológia nem válhat az alapvető emberi és jogi normák megsértésének eszközévé. A digitális jövő nem csupán eszköz, hanem felelősség is - különösen, ha emberek biztonsága és jogai forognak kockán.
