Hirdetés
. Hirdetés

Digitális a gazdaság Hannoverben

|

Idén a dolgok internete volt a legszebben csengő hívószó a CeBIT 2015 pavilonrengetegében. A bimbózó vállalkozói ötletek, az új technológiákon szárba szökő üzleti modellek azonban önmagukban aligha viszik majd sikerre a digitális gazdaságot - ahhoz szabványosításra, szabályozásra és erősebb védelemre, biztonságra is szükség lesz.

Hirdetés

Hetven ország több mint háromezer kiállítója ötezernél több innovatív terméket és szolgáltatást vonultatott fel a múlt héten a hannoveri CeBIT 2015 kiállításon és konferencián, amely idén a digitalizáció trendjét, a nagy horderejű változást állította a figyelem középpontjába, amelyet a digitális technológiák fejlődése és széles körű térhódítása idéz elő az üzlet világában és a társadalom egészében.

Hirdetés

Az Európa Bizottság becslése szerint a digitális gazdaság a 20 legfejlettebb országban már jelenleg is a bruttó hazai össztermék mintegy 8 százalékát adja, mérete jövőre elérheti a 3,2 trillió eurót.

A digitális technológiák lehetőségeit kiaknázó, új üzleti modelleket, ötleteket és fejlesztéseket több mint 350 feltörekvő cég is képviselte a CeBIT három csarnokában. A kiállítás idei partnerországa Kína volt, amely több mint 600 kiállítóval érkezett Hannoverbe, közöttük olyan vállalatokkal, mint az Alibaba, a Huawei, a Xiaomi és a ZTE. A digitális gazdaságot azonban nemcsak online szolgáltatások alkotják, hanem olyan, „hagyományos” területek is, mint a harmadik vállalati platformon megújuló gyártás, és a változó környezetben a szervezetek működéséhez, irányításához régóta szilárd alapot adó vállalatirányító rendszerek szerepe is jelentősen tovább nő.

ERP mindörökké
Élőben is láthatta a CeBIT közönsége, hogy az új generációs vállalatirányítási és gyártástámogató rendszerekkel hogyan fejleszthető tovább a gyártás folyamata. Az aacheni RWTH Egyetem ipari irányítással foglalkozó FIR intézete ugyanis a Fischertechnik moduláris technológiájával egy gyártósort állított fel a CeBIT 5-ös csarnokában, amelyen több ERP-szállító élőben demonstrálta megoldását. A demók végigkísérték egy-egy termék – közöttük egy elektromos sportautó – születését az anyagraktártól kezdve az alkatrészgyártáson át az összeszerelésig, rálátást adva a beszállító, a gyártó és az értékesítő közötti, digitális rendelésfeldolgozás különböző szakaszaira az üzleti folyamatok mentén.

A mesterséges intelligencia német kutatóintézete, a DFKI SmartF-IT demója pedig azt mutatta be, hogy az RFID-címkékkel ellátott munkadarabok és az internetre csatlakozó gyártósorok, ún. CPS-ek (cyber-physical system) segítségével a testre szabott termékek gyártása miként menedzselhető valós időben, hogyan érhető el kimagasló termékminőség alacsonyabb előállítási költség mellett.

 

Ha a dolgok internetének (IoT-nek) egyik fontos területe a megújuló, negyedik generációs gyártás, akkor az ipar 4.0 megkerülhetetlen része a 3D-nyomtatás lesz. A CeBIT jó alkalmat adott a legfrissebb nyomtatókínálat áttekintésére, az otthoni felhasználásra szánt gépektől kezdve a tervezőknek és gyártó vállalatoknak fejlesztett 3D-nyomtatókig. Csupán egyetlen példát kiragadva, a MIT (Massachusetts Institute of Technology) által 2012-ben alapított Formlabs is elvitte Hannoverbe nagy figyelmet keltő Form 1+ 3D-nyomtatóját, amely a sztereolitográfiának köszönhetően rendkívül nagy felbontásban állítja elő a tárgyakat.
Business Suite alkalmazáscsomagjának új verzióját, az S4HANA-t hozta a CeBIT-re az SAP, amelyet a digitális gazdasággal és a dolgok internetével érkező adatáradat még gyorsabb feldolgozására, elemzésére készített fel.

Simple Finance pénzügyi alkalmazásával a német cég például 5 nappal lerövidítette a saját tőzsdei pénzügyi jelentéseinek elkészítéséhez szükséges időt. IoT-alkalmazásait az SAP egy búzatábla, egy golfpálya és egy ipari robot példáján is bemutatta standján – ez utóbbit a cég egyetemi programjába is beépítette.

Digitális üzleti platformot mutatott be Hannoverben a Software AG, a kevés cég egyike, amely még mindig időzít egy termékbejelentést a CeBIT-re. A Software AG szerint a megszokott, dobozos üzleti alkalmazások csak viszonylag stabil, kiszámítható környezetben képesek hatékonyan támogatni a szervezetek működését, mert hiányzik belőlük a rugalmasság és agilitás, amely a digitális gazdaságban nélkülözhetetlen a gyors változások azonnali megválaszolásához. A Digital Business Platform ezt hivatott pótolni olyan eszközökkel és technológiákkal, amelyek a Software AG, valamint partnerei és ügyfelei között erősítik az együttműködést, felgyorsítva az adaptív alkalmazások fejlesztését és bevezetését.

Anonim arcfelismerés
Becslések szerint az évtized végére már 50 milliárd dolog – érzékelő, gép, tárgy, sőt növény és állat – fog csatlakozni az internetre, a háttérrendszerekkel folytatott adatkommunikációjuk azonban számos technológiai és jogi kérdést is felvet. Az ETSI, az európai távközlési szabványügyi intézet új hálózati szabványt népszerűsített a CeBIT-en. A oneM2M a zökkenőmentes M2M-kommunikációt hivatott biztosítani az intelligens távvezeték-infrastruktúrától kezdve a telemedicinán át a hálózatba kapcsolt autókig az IoT-alkalmazások teljes palettáján. A közvetlen adatmegosztás technológiáját leíró szabvány tervezetén az ETSI a hasonló nevű együttműködés keretében több amerikai és ázsiai szabványügyi intézettel és szakmai szervezettel közösen dolgozik.

Először állított ki a CeBIT-en a Schneider Electric lakossági és vállalati felhasználásra egyaránt alkalmas, prosumer termékeket forgalmazó üzletága, amely a KNX szabványra épülő és smart gridbe integrált okosotthon-vezérlő rendszereket, valamint energia-újrahasznosító és elektromobilitást biztosító megoldásokat mutatott be. A digitalSTORM a Google Nest termosztát és a Microsoft Kinect segítségével demózta, hogy az okos otthonok miként vezérelhetők távolról, a felhőből, illetve helyben, gesztusokkal.

A CeBIT 200-nál több előadót felvonultató konferenciaprogramja is behatóan foglalkozott a dolgok internetével, többek között az okos otthonok, épületek és járművek biztonságos működtetéséhez is szükséges szabványosítás és szabályozás kérdésével, amelynek időbeni és eredményes rendezése versenyelőnyhöz juttathatná az Európai Uniót.

Megszokottá vált az utóbbi években a nagy autógyárak, az Audi, a BMW, a Mercedes jelenléte a CeBIT-en, de idén első ízben a Tesla is elment Hannoverbe Model S önjáró okosautójával, a Claas pedig egy farmmenedzsment-rendszerhez csatlakozó okostraktorral szerepelt.

A dolgok internete azonban nem működhet rendkívül megbízható, robusztus és biztonságos infrastruktúra és alkalmazások, digitális értékláncok nélkül, ezért az idei CeBIT egyik fókusztémája az üzlet védelme volt, az IT-biztonsági cégek standjai megtöltötték a 6-os csarnokot. Az érzékeny adatok kezelésének új megközelítését képviselte a Fraunhofer Intézet SHORE szoftvermegoldása, amely a kamera látómezőjébe kerülő személyek arcát valós időben elemezve megállapítja azok életkorát, nemét, valamint hangulatát (pl. egy üzlet kirakatában látott termék vagy egy reklámplakát által kiváltott reakcióját), de ezeket az adatokat a képi információk nélkül, anonim módon küldi tovább.

A kamera elé kerülő emberek így nem azonosíthatók, személyiségi jogaik nem sérülnek, ugyanakkor az alkalmazást bevezető vállalatnak is előnyös a megoldás, mert jóval kevesebb adatmennyiséget kell továbbítania, illetve feldolgoznia a háttérrendszerekben, ráadásul a törvényi megfelelés sem követel ráfordítást.

Neves előadók boncolgatták a biztonság témakörét is a CeBIT konferenciaprogramján. Pódiumra lépett többek között dr. Jamie Shea, a NATO új biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettese, Kevin Mitnick, a világ legismertebb hackere és Edward Snowden, aki az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége és más titkosszolgálatok gyakorlatát leleplező, titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalával a világ legnagyobb lehallgatási botrányát robbantotta ki – ő Oroszországból, élő videokapcsolaton keresztül szólt a hannoveri közönséghez.

Örömmel nyugtázta a CeBIT-et szervező Deutsche Messe, hogy a kiállító cégek száma nem csökkent a tavalyi évhez képest, a kiállítási terület pedig még nőtt is 5 százalékkal – erre 2001 óta nem volt példa. A hannoveri megarendezvényt az IT-iparág ezredforduló utáni mélyrepülése – a dotkom lufi kipukkanása –, majd a 2008-tól kibontakozó pénzügyi-gazdasági válság egyaránt megviselte. Nem használt az sem, hogy a saját rendezvényeiket hatékonyabbnak látó, nagy kiállítók kezdtek elmaradni, és komoly versenytárssá vált maga a széles sávú internet is, amelyen bárhol és bármikor elérhetők a legfrissebb termékinformációk.

Idén viszont több kiállító – közöttük a HP, a Huawei, az Intel, a Samsung és a ZTE – nagyobb kiállítási területet bérelt, és a CeBIT történetében először a már említett Tesla mellett az Amazon Webservices, a Dropbox, és a Xiaomi is standot épített Hannoverben.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.