Magyarországon jelenleg a lakosság 45 százaléka digitálisan írástudatlan, következésképpen nem használja az internetet. Míg az idősebbek között sokkal többen tartoznak ebbe a csoportba, a fiatalok körében lényegesen jobb a helyzet. Figyelemre méltó, hogy a 45 éven felüliek 25 százaléka nem használ számítógépet. Egy másik felmérés szerint 3 millióra tehető azok száma, akik nem élnek az informatika adta lehetőségekkel, noha szükségük lenne rá. Ugyanakkor az IDC felmérése szerint 2014-re a munkahelyek 90 százalékánál kell a digitális írástudás (50 százalék középszintű, 15 százalék belépő szintű). Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarországon bőven vannak, akiket meg kell szólítani, és be kell vonni a digitális írástudók körébe.
Részben ebből a megfontolásból rendezi meg november 8-9-én – immár harmadik alkalommal – az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az Infotér konferenciát. A rendezvényen központi helyet kapnak az európai uniós források, illetve azok hatékony felhasználási lehetőségei. Az előadások kiemelten foglalkoznak az egészségügyet, a közlekedést, az energetikát és a készenléti szervezeteket érintő informatikai beruházásokkal.
A konferencia fontos eseménye a digitális írástudás témában szervezett kerekasztal-beszélgetés. Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke hangsúlyozta: eredmények csak a kormányzat által összehangolt programokkal érhetők el. Ilyen például a TÁMOP 2.1.2, amelynek célja, hogy 100 ezer ember vegyen részt idegenyelvi és informatikai képzésben. Az Infotér szerint fontos, hogy a civil szervezetek is minél nagyobb számban képviseltessék magukat a digitális írástudatlanság felszámolását segítő pályázatokon, továbbá, hogy a Nemzeti Alaptantervben az informatikai oktatás kerüljön vissza megfelelő helyére.
Az egyik legfontosabb feladat a közigazgatás elektronizálása, illetve az elektronikus szolgáltatások minél szélesebb körű elterjesztése. Ennek egyik alapfeltétele a szabályozási környezet rendezése. A vonatkozó jogszabályok zöme az elmúlt egy évben megjelent, most következnek a finomítások. Némi időbeli csúszás ugyan tapasztalható, de van rá remény, hogy az összes európai uniós forrást le lehet majd hívni – mutatott rá Fekete Gábor, a KIM közigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Megjegyezte: ahol az állami intézmények, vállalatok már megvalósították az elektronikus szolgáltatásokat, ott továbbra is azokat kell használni, de ahol szükséges, lehetőség van piaci szereplők bevonására is. A felhasználói igényekhez igazodóan célszerű többféle csatornát kialakítani, például lehetővé kell tenni a mobileszközök használatát is. A helyettes államtitkár az elektronikus szolgáltatások bevezetése, terjesztése melletti érvek között kiemelte a forrásmegtakarítást.
