Nevezzük a digitális gazdaság pénznemének, üzemanyagának, legértékesebb vagyontárgyának vagy mozgatóerejének az adatot, korunk adatalapú üzleti világában minden szervezet sikere azon múlik, hogy az adatokból milyen információkat tud kinyerni, és azokat milyen hatékonyan hasznosítja az eredmények javításában, akár a bevételeket vagy az ügyfélelégedettséget növelné, akár a költségeket vagy a kockázatokat csökkentené - mutat rá a HPE és testvérlapunk, a CIO magazin a kisokosban (The Strategic CIO's Playbook), amely IT-vezetőknek ad hasznos tanácsokat a vállalati informatikai környezet stratégiai átalakításához.
Testvérlapunk, az amerikai Computerworld tavalyi felmérésében (2017 Tech Forecast Survey), amelyben közel kétszáz IT-vezető beruházási terveit térképezte fel, a válaszadók 30 százaléka a bigdata-analitikát emelte ki első helyen, amikor a következő három-öt év legnagyobb hatású technológiáit kellett rangsorolnia. A megkérdezettek 29 százaléka a felhőt és a szolgáltatásként használt szoftvereket, 20 százaléka a dolgok internetét, 19 százaléka pedig a mesterséges intelligenciát és a kognitív, tudásalapú rendszereket nevezte meg a fejlesztések fő területei között.
Silókból a felhőbe
De miközben az IT-vezetők igyekeznének kiépíteni az adatvezérelt vállalat informatikai környezetét és ezzel megteremteni az üzlet digitális átalakításának technológiai feltételeit, a projektek előkészítését vagy megvalósítását gyakran hátráltatja a meglévő infrastruktúra, a silókba zárt rendszerek és az öröklött adattárházak rugalmatlansága és töredezettsége. Az üzlet által begyűjtött és elemezni kívánt adatok mennyisége, gyorsasága és változatossága ugyanis folyamatosan nő, ami egyre nagyobb kihívást jelent mind a feldolgozási, mind a tárolókapacitás egyszerű és költséghatékony méretezése szempontjából.
Minthogy mindkettőből egyre több kell a hathatósabb döntéstámogatáshoz és a változások valós idejű megválaszolásához, az adatintenzív iparágak szereplői közül sok a nyilvános felhő irányában próbál kitörni a házon belüli informatikai környezet korlátai közül. Különböző okokból azonban ez az út nem mindig járható, ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a dolgok internetén, a peremhálózatokban működő eszközöket is újabb adatforrásként kell a környezetbe integrálni. A rajtuk keletkező adatok jelentős részét ugyanis nagy méretük, a hosszúra nyúló válaszidők vagy adatvédelmi szabályozás miatt nem lehet az adatközpontba továbbítani, ezért helyben kell feldolgozni.
A vállalatoknak így nemcsak arra kell felkészülniük, hogy házon belüli analitikai képességeiket a nyilvános felhőben méretezhessék tovább, hanem a gépi tanulás algoritmusait alkalmazó peremhálózati analitikai környezetet is ki kell építeniük, amely a teljes adattömeg helyett az abból kinyert információkat és a későbbi elemzésekhez még felhasználható adatokat küldi az adatközpontba.
Más szóval a szervezeteknek hibrid szolgáltatási modellre kell áttérniük, amely a házon belüli rendszereken és az azon kívüli környezeteken, adatközpontokon, magán- és nyilvános felhőkön, valamint peremhálózatokon keresztül összekapcsolja az embereket, a folyamatokat és a technológiát, hogy alkalmazásokkal, adatokkal és szolgáltatásokkal segítse az üzlet eredményesebb működését és gyorsabb innovációját.
Három szerepkörben
Kulcsfontosságú mindebben az alkotóelemek összekapcsolása, az IT-vezetőnek ugyanis ahhoz, hogy sikerrel szolgálhassa az üzlet igényeit, le kell bontania a rendszereket és az adatokat, az üzleti és az informatikai oldalt, a megbízható működés változatlanságát és az agilis transzformációt elválasztó határokat - hangsúlyozzák a kisokos szerzői.
A feladat nehézségére a CIO magazin tavalyi felmérése (2017 State of the CIO) is rávilágított, amely közel 650 IT-vezető véleményét összegzi az elvárások változásáról és az informatikai oldal szerepének átalakulásáról. A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) mondta, hogy nehezen tud egyszerre megfelelni az üzleti innováció támogatásával és a kifogástalan üzemeltetéssel összefüggő követelményeknek. Ennél is többen (87 százalék) látják úgy, hogy IT-vezetőként immár nem egy, hanem valójában három - funkcionális, transzformációs és stratégiai - szerepkörben is helyt kell állniuk.
Továbbra is irányítaniuk kell az olyan hagyományos feladatok ellátását, mint a rendszerek karbantartása és frissítése, tárgyalniuk kell a technológiai szállítókkal, és az üzemeltetés színvonalának emelését is mindig napirenden kell tartaniuk. Ezzel párhuzamosan azonban támogatniuk kell az üzlet digitális átalakítását is, többek között az innovációs és a versenyképességet erősítő stratégiai kezdeményezésekkel. Nem könnyíti meg az IT-vezetők helyzetét az sem, hogy vezérigazgatójuk egyszerre várja tőlük a bevételnövelés segítését, az informatikai környezet egyszerűsítését és az üzemeltetési költségek csökkentését, valamint a rendszerek és az adatvagyon erősebb védelmét is.
Tökéletes infrastruktúra-koktél
Ezért az IT-vezetők keresik a tökéletes IT-környezet receptjét, amellyel az üzemeltetést is optimalizálhatnák, és a digitális átalakulásnak is utat törhetnének. Könnyen abba a hibába eshetnek azonban, hogy ezt a "tökéletes" környezetet a felhőben vélik megtalálni. Valójában azonban az üzlet javára váló infrastruktúra-koktélhoz a felhő mellett a hagyományos, házon belül működő rendszerek a legtöbb esetben éppúgy kellenek, mint a peremhálózatok.
Hibrid IT-környezet nélkül a vállalatnak két modell közül kellene ugyanis választania: mindent kiépít házon belül, vagy mindent mástól vesz igénybe szolgáltatásként. Nyilvánvaló, hogy a két véglet között félúton található a megoldás. A hibrid modell mindkét világ legjavát egyesíti, és alapvető az üzlet digitális átalakítása szempontjából. Kellően rugalmas ahhoz, hogy az IT-vezető igény szerint kombinálja benne az öröklött rendszereket a csúcstechnológiás, hiperkonvergens és szoftveralapú infrastruktúrákkal. Vállalatonként eltérőek az üzleti igények, ezért az infrastruktúra-koktél összetétele is más lesz. Minden jól megtervezett és kiépített hibrid IT-környezetben közös azonban, hogy a hatékonyság növelésén és az üzemeltetési költségek csökkentésén túl az agilitást is megadja, amelyre az üzletnek szüksége van az innovációhoz és a piaci sikerhez.
Az agilitás algoritmusai
A sürgetést az üzleti oldal részéről a legtöbb IT-vezető megszokhatta már, mivel kollégái az új ötletek megvalósításához szükséges alkalmazásokat és szolgáltatásokat lehetőleg azonnal használni akarják. A közmondásosan módszeres IT-osztály azonban nehezen hangolódik rá erre a pörgésre. Sok vállalatnál következésképp megjelent az árnyékinformatika, minden teljesítménybeli, biztonsági és megfelelőségi, valamint költségnövelő problémájával együtt. A stratégiai távlatokban gondolkodó IT-vezetők mostanra már levonhatták a tanulságot.
Hibrid szolgáltatási modellre váltva az IT-osztály nem lesz többé az üzleti újítás kerékkötője, mert a változó igények szerint gyorsan bevezetheti és méretezheti a kívánt szolgáltatásokat. Az agilitáshoz persze a nyilvános felhő önmagában kevés lenne, ahhoz a hibrid környezet részét alkotó házon belüli rendszereket is korszerűsíteni kell. Az egymástól elszigetelt rendszerek összekapcsolásával, a szerverek, a tárolók és a hálózat virtualizálásával olyan magánfelhő- és szoftveralapú környezetek alakíthatók ki, amelyekben a fejlesztők és az üzleti felhasználók pár kattintással percek alatt hozzáférnek a projektjeikhez szükséges erőforrásokhoz.
Ebben a környezetben a gépi tanulás révén az üzemeltetés még inkább automatizálható, így sem az üzleti igények gyors változása, sem a még gyorsabban növekvő adattömeg megbízható, hatékony és biztonságos kezelése nem okozhat különösebben sok gondot. A mesterséges intelligencia az üzlethez hasonlóan az informatikai oldalt is mind nagyobb eredményekhez fogja segíteni
