A Microsoft új információkat tett közzé a felhőalapú adatközpontjainak energiahatékonyabbá és kevésbé vízigényessé tételére irányuló erőfeszítéseiről.
A vállalat különböző kutatási projektekbe kezd, amelyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegessé váljon, 2050-re pedig minden történelmi kibocsátást kompenzáljon. Emellett a Microsoft most elkötelezte magát amellett, hogy 2024-ig 95 százalékkal csökkenti az adatközpontok vízfogyasztását.
A cég blogbejegyzésben részletezett projektek mindegyike különböző lehetőségeket céloz meg az adatközpontok működésében az építéstől és a teljesítmény optimalizálásától a hűtésig és az energiafelhasználásig. Ezek arra hivatottak, hogy segítsenek a Microsoftnak lépést tartani a fenntarthatósági felelősséggel és a meredeken növekvő igényekkel.
"Az ügyfelek már most is élvezik a felhő masszív hatékonyságát, amely csökkenti a világ számítási igényeinek támogatásához szükséges kollektív szén-dioxid-lábnyomot" - írta Noelle Walsh, a Microsoft felhőkkel foglalkozó vállalati alelnöke.
Kifejtette, hogy ennek ellenére a felhő iránti növekvő kereslet növekvő igényt eredményez az adatközpontok iránt, amelyek működtetéséhez földterületre és vízre van szükség. "Mi és a felhőipar emiatt fontos kihívással nézünk szembe a számítási teljesítményünk skálázása a digitális gazdaságok, a kutatás és az inkluzív gazdasági lehetőségek előmozdítása során, miközben segítünk megőrizni az egyetlen bolygónkat" - mondta az alelnök.
Bár a Microsoft sokféle vasat tart a tűzben, a legszembetűnőbb fenntarthatósági projektek közé tartozik a vízmentes hűtés felé való törekvés és a természetes építőanyagok feltárása, amelyek utat nyithatnak a szén-dioxid-kibocsátástól mentes adatközpontok létesítése felé.
Az év elején a vállalat nyilvánosságra hozta, hogy a szerverállványok hűtésének új módszerével kísérletezik. A szerverállványokat egy speciális, elektromosan nem vezető folyadékba merítik, így nincs szükség a hagyományos párologtató hűtésre.
Az eredmények ígéretesek voltak, így a cég most azt teszteli, hogy ugyanez a technika alkalmazható-e a szerverchipek teljesítményének növelésére is. A korai eredmények azt mutatják, hogy egyes chipkészletek a folyadékba merülő hűtés segítségével több mint 20 százalékkal a normál teljesítményszintjük fölé gyorsíthatók.
Az adatközpontok által felhasznált vízmennyiség csökkentésén túl a merítés az állványok tervezésében is lehetőségeket teremt. Azáltal, hogy kisebb helyre több szervert pakolnak, és növelik az egyes lapkakészletek teljesítményét, a Microsoft javíthatja adatközpontjainak négyzetméterenkénti hatékonyságát, vagy más módon kisebb létesítményeket építhet stratégiai szempontból kedvezőbb helyeken.
A Microsoft a Carbon Leadership Forum nevű fenntarthatósági nonprofit szervezettel együtt közzétett egy kutatást, amely különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyagok hatékonyságát vizsgálja, beleértve az algákból növesztett téglákat és paneleket, illetve a micéliumból (gombafonalból) készült szerkezeti csöveket.
"A szén-dioxid- elnyelő matériák éghajlatra gyakorolt jelentős hatásának lehetősége most egyértelmű előnyt jelent az ilyen anyagok számára, és az épületek éghajlati profilját a szén-dioxid-kibocsátás egyik vezető hajtóerejéből olyan szén-dioxid-tartalékká alakíthatják át, amely segíthet annak visszafordításában" - áll a jelentésben.
A szerzők a továbbiakban azt állítják, hogy az ilyen jellegű anyagok jelentős beruházásokat kívánnak, hogy "felgyorsítsák méretezésüket, gyártásukat és piacképes felhasználásukat az építőipari ellátási láncban". Még nem tudni, hogy e rendszerek közül melyeket fogják nagy léptékben megvalósítani, de a Microsoftot mindenesetre megvizsgálta a lehetőségeit.
