Egy amerikai kutatócsoport új stratégiát dolgozott ki a világ egyik legpusztítóbb egysejtű parazitája, az Entamoeba histolytica ellen, amely évente akár 100 000 ember halálát is okozhatja világszerte. A Kaliforniai Egyetem (UC Davis) mikrobiológusai által publikált tanulmány szerint a parazita emberi sejtmaradványokba "öltözik", hogy elkerülje az immunrendszer támadását - ám most úgy tűnik, a kutatóknak sikerült feltérképezniük ennek mechanizmusát és haditervet készítettek a legyőzésére.
Sejtfelmetsző álcaruhában
Ez a parazita jellemzően szennyezett víz vagy étel útján jut be az emberi bélrendszerbe, főként gyenge közegészségügyi infrastruktúrával rendelkező térségekben. A legtöbb fertőzött csak enyhe tüneteket, például hasmenést tapasztal, ám egyes esetekben a parazita súlyos fekélyeket okoz a vastagbél falán, majd továbbterjed a májra, tüdőre, sőt, az agyba is - ami igen gyakran végzetes kimenetelű.
A kutatók két évtizede próbálják megfejteni, hogyan képes az E. histolytica kijátszani az immunrendszer védelmét. A kulcs egy hátborzongató túlélési stratégia: a parazita emberi sejteket roncsol szét, majd azok külső membránfehérjéit saját felszínére "ragasztja", ezzel álcázva magát a gazdaszervezet védelmi rendszere elől. A tudósok 2022-ben írták le részletesen ezt az álcarendszert, amely hatékonyan gátolja a komplementfehérjék - az immunrendszer kulcsfontosságú komponenseinek - működését.
Genetikai labirintus
A parazita genomja ötször nagyobb, mint a szalmonelláé, és 2500-szor nagyobb, mint a HIV-é. Bár a genetikai szekvenálása már 2005-ben megtörtént, annak értelmezése és a terápiás célpontok azonosítása hosszú évek munkája volt. A fordulópontot az úgynevezett RNA-interferencia (RNAi) technológia alkalmazása hozta, amelynek segítségével a kutatók képesek voltak specifikusan leállítani a parazita 8734 génjének bármelyikét.
A legújabb áttörést a UC Davis mikrobiológusainak friss tanulmánya jelenti, amelyben egy új "hadműveleti tervet" mutattak be az E. histolytica ellen. Az RNAi technológiát kombinálva a CRISPR génszerkesztéssel, fluoreszkáló jelölésekkel követik nyomon, hogyan viselkedik a parazita egyes fehérjékkel való kölcsönhatás során. Ez lehetőséget ad arra, hogy azonosítsák azokat a géneket és fehérjéket, amelyek a legfontosabbak az álcarendszer és a szövetroncsolás működésében.
Út az oltások és célzott gyógyszerek felé
"Most már látjuk a fényt az alagút végén" - nyilatkozta Wesley Huang társszerző. A kutatócsoport célja, hogy ezekre a felismerésekre alapozva kifejlesszenek új oltásokat vagy gyógyszeres terápiákat, amelyek képesek lesznek gátolni a parazita terjedését és halálos szövődményeit.
Katherine Ralston, a tanulmány fő szerzője így fogalmazott: "A tudomány egy építkezési folyamat. Egyik eszközt a másik után kell megalkotni, amíg készen nem állunk arra, hogy valódi kezelési lehetőségeket találjunk."
Az E. histolytica elleni harc még nem ért véget, de a mostani áttörés reményt ad arra, hogy a jövőben hatékonyabban védhetjük meg az embereket ettől a halálos kórokozótól - különösen a világ legsebezhetőbb közösségeiben.
