A 2000-es évek óta testvérével, Gulyás Szabolccsal három vállalatirányítási rendszert fejlesztésében vettek részt, majd 2016-ban határozták el, hogy megalkotják azt, amely teljes egészében a saját elképzeléseik szerint valósul meg. A prodHost megalapításával elsősorban kis és közepes vállalatoknak szeretnének segíteni ügyviteli folyamataik megkönnyítésében. Az ötleteiket a magyar piacon tökéletesítik, de a cél a nemzetközi irányba történő terjeszkedés. Mint azt Gulyás György fejlesztésekért felelős vezető mondja, a programozás egy elképesztően kreatív terület, ahol minden egyes nap megélheti, hogy valami újat hozott létre.
CW: Hogy néztek ki a piacon lévő integrált vállalatirányítási rendszerek a gyakorlatban, amikor a teljesen saját fejlesztés mellett döntöttek?
GSz: Az első vállalatirányítási rendszerünket 2006-ban kezdtük el. A céget, amelynek égisze alatt született, 2013-ban eladtunk, mert 2016-ban már tudtuk, hogy egy merőben új megoldással szeretnénk megjelenni a piacon, amelynek fejlesztése 2019-ben el is indult. Tudni kell, hogy a régebbi vállalatirányítási rendszerek DOS (DiskOperating System, azaz a Microsoft lemezes operációs rendszere - a szerk.) alapúak voltak, esetleg annak átiratai, tehát abban a korban, amikor már megjelentek a különféle webes megoldások az ipar területén belül is, majd később a Windows XP vagy a tabletek, ezek a rendszerek - a folyamatos újítások ellenére is - igen elavulttá váltak. Azt gondoltuk, lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Később a felhő, az okostelefonok, az alkalmazások és a mesterséges intelligencia térhódításával kellett szembenéznünk, amely megoldásoknak ugyancsak helye van a vállalatirányítási rendszerekben. A prodHost megalapításával lényegében ezekre a modern technológiai kihívásokra szerettünk volna hatékony választ adni egy havi előfizetéses konstrukcióban, kockázatmentes próbalehetőség biztosítása mellett.
CW: Mennyi időbe telt a tervezés, az előkészítés és a fejlesztés?
GSz: A tervezés és a fejlesztés 2016-ban indult. Másfél-kétéves tervezési folyamat után jutottunk el oda, hogy pontosan tudtuk, mit szeretnénk, ezt követően kerestünk befektetési partnereket. Egészen eltérő filozófiát követünk ma, mint korábban. Az első általunk fejlesztett rendszereknél egy már létező technológiát vettünk alapul, amelyből kifejlesztettünk egy vállalatirányítási rendszert, majd azt értékesítettük a partnereink részére. Ez a megoldás magában foglalta, hogy a terméknek volt egy életciklusa, tehát egy bizonyos idő eltelte után mindenképpen elavulttá vált. Eszerint dolgoztak a versenytársaink is, hiszen mindannyiuknak megvolt az aktuális cégállományuk, nem tehették meg, hogy a kor követelményeinek megfelelően újraírnak egy programot, ráadásul az újragondolás komoly kompatibilitási problémákhoz is vezetett volna, az pedig ügyfélevesztéssel jár. Ezt nem engedhetik meg az ERP gyártók, nekünk viszont lehetőségünk adódott tiszta lappal kompromisszum menetesen fejleszteni. Ma már agilis és moduláris módszertanok szerint dolgozunk, sem a tervezési, sem a fejlesztési fázis nem zárult le, hiszen a vevőink igényei újabb és újabb igényeket támasztanak, és persze a piacon megjelenő innovatív technológiákra is figyelünk, amelyeket igyekszünk beépíteni a prodHost ERP rendszerbe. Ezáltal nagymértékben megnöveltük a termék életciklusát.
CW: Szakértők szerint, a jelenleg használatban lévő vállalatirányítási rendszerek nagyok és bonyolultak, ráadásul döntő többségük költségközpontú, amelyben az elsődleges szempont a számtalan kimenő és bejövő számla kezelése, de e kettő között a gyártás csak egy nagy fehér folt.
GSz: A vállalatirányítási rendszerek a '90-es években jelentek meg Magyarországon, hogy a cégek általuk intézzék a számlázást, a könyvelést, a bérszámfejtést, majd piacra léptek az integrált rendszerek, amelyek a készletkezeléstől a számlázáson át a teljes funkcionalitásig mindent magukban foglaltak. Ezt követően jelentek meg a termelést, a gyártás vezérlését is felölelő termelésirányítási rendszerek.
Egy nagykereskedőnél, egy logisztikusnál vagy bármilyen szolgáltatóipari cégnél továbbra is a költségalapú rendszerek használata indokolt, az anyagáram alapú megoldások - mint amilyen a prodHost ERP megoldása - kifejezetten a gyártó vállalatok számára hasznosak. Nem véletlen, hogy az ügyfeleink nagy része a mikro, kis és közepes vállalkozások közül kerülnek ki. A multinacionális nagyvállalatok számára sok alternatíva érhető el, még a kis és közepes cégek is találhatnak számukra hasznos megoldást a piacon, de számtalan alkalommal tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások nagy gondban vannak, ha fel szeretnének hagyni a korszerűtlen programok és Excel-táblázatok használatával. Számukra tudunk hatékony megoldást nyújtani a gyártásban, a készletezésben vagy a számlázásban, tehát a saját ügyviteli folyamataik megkönnyítésében a prodHost vállalatirányítási rendszerrel.
CW: Mennyire újszerű, hogy a megoldásuk felhő-alapú?
GSz: 2016-ban, amikor megszületett az ötlet, a felhő-alapú vállalatirányítási rendszerek egyáltalán nem voltak gyakoriak. Pár évvel később, amikor véglegesítettük az üzleti tervünket, már elterjedtebbé váltak, különösen azok, amelyek egy már meglévő rendszert próbáltak átültetni a felhőbe, és amelyek használata ezért igen sok kompromisszummal járt. Mi már eleve felhős megoldásban gondolkodtunk, ami mind architekturális, mind tervezési szempontból teljesen más filozófiát követelt meg. Ma már ugyan előfordulnak a felhő alapú vállalatirányítási rendszerek, azonban azt fontos tudni, hogy többségük kevésbé támogatja a gyártást, és nem is anyagáram megközelítésűek.
CW: Miben más fejlesztői szempontból a prodHost vállalatirányítási rendszere?
GSz: A vállalatirányítási rendszerek piacának 80%-án ugyanazon típusú rendszerek futnak, és ugyanolyan hosszas kiválasztási folyamat eredményeképpen kerülnek bevezetésre: egy tanácsadó kimegy a vállalkozóhoz, ahol elkészít egy igényfelmérést, beparaméterezik, hozzáillesztik a vállalat folyamatait, majd ennek alapján javaslatot tesz, milyen modulokat lenne szükséges megvásárolni, ezt követően pedig, vagy maga a tanácsadó, vagy egy programozó testre szabja. Ezzel szemben a prodHost ERP rendszerében az ügyfél választja ki a modulokat, hogy milyen funkcionalitásokat szeretne használni, tehát a vállalat fejlettségi szintjéhez igazodik, ráadásul bővíthető és fokozatos bevezetést tesz lehetővé, ahogy a szervezet fejlődik, úgy fejlődik a vállalatirányítási rendszere is vele együtt.
Az anyagáram szerinti rendszerszemlélet, amelyet nagyon kevesen alkalmaznak a világon, a gyártó vállalatoknak kedvez. A gyártócégek a gyártásban érdekeltek, mi ezt modelleztük le az anyagáram szerinti rendszerszemléletű prodHost vállalatirányítási rendszerrel, amelynek a leginnovatívabb megoldása a virtuális tanácsadó, amely lehetővé teszi, hogy a rendszer személyes jelenlét nélkül is bevezethetővé váljon bármely vállalkozás számára. És hogy hogy született az ötlet? Testvéremmel együtt, mindketten foglalkoztunk tanácsadással, és az esetek nagy részében az általunk elmondottak 90%-a ugyanaz volt, függetlenül a cégek tevékenységi körétől, így nem láttuk sok értelmét a tudást mindig személyesen átadni. Annak ellenére sem, hogy a magyar középvezetőknek nem feltétlenül van meg a szakmai képzettségük egy vállalatirányítási rendszer használatához, ezért beállítani sem tudják az igényeiket, tehát a programok működését valakinek el kell magyaráznia. Illetve észrevettük, hogy az online help mint olyan is fejlesztésre szorul. Ezeket a folyamatokat próbáltuk meg automatizálni, és ráültetni a virtuális tanácsadóra, és minden egyes fent említett feladathoz hozzárendelni egy funkciót, kivéve persze az utazást, hisz arra többé már nincs szükség. Ezzel egyedülálló megoldást kínálunk a magyar és világpiacon is. Persze részfunkciókkal rendelkező megoldások már elérhetőek, ilyen a Microsoft Virtual Academy, amely egyfajta háttértudást biztosít, ahogy az Office is képes bizonyos dolgokat jól önállóan elvégezni, de azáltal, hogy összeszedtük a részfunkcionalitásokat, és egy megoldásba integráltuk és a szoftver részévé tettük, nagyon korszerű rendszert alkottunk.
CW: Hogyan lehetséges fejlesztői szempontból, hogy a rendszer az egyszemélyes manufaktúrák és multinacionális cégek számára is megoldást jelenthet?
GSz: A vállalatirányítási rendszerek nagy része a nagyvállalatokra koncentrál, a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak sok esetben nincs anyagi fedezetük egy ilyen rendszer beüzemelésére. Gondoljunk csak bele, egy tanácsadó naponta 120-180 ezer forintot kér a munkájáért, egy mikrovállalkozás pedig évente realizál három millió forintos profitot, és ha ebből csak öt napra fizet egy tanácsadót, közel egy milliót már el is költött, és akkor még magát a rendszert, ami lehet öt, de akár tíz millió forint is, meg sem vásárolta. Ezért is szerettünk volna egy olyan rendszert, amely elsősorban az ő igényeikre ad választ.
A fejlesztés nagy kihívást jelentett, gyakorlatilag minden lehetséges utat be kellett járnunk. A megoldást a virtuális asszisztens funkcionalitásában találtuk meg, amely már a program indulásakor feltesz kérdéseket, mint például használnak-e számlatömböt, önszámlázást stb. Miközben végigmegyünk a kérdéseken, azaz a beállítási folyamaton, maga a program kinézete is változik. Tehát abban az esetben, ha a mikro, kis vagy közepes vállalkozó nem választja azokat a nagyvállalatoknak hasznos funkciókat, amelyekre nincs szüksége, a felület, ezzel együtt pedig a háttérben zajló folyamatok is automatikusan egyszerűsödnek. Ha pedig egy vállalkozás minden funkciót bekapcsol, akkor képes lesz a multik folyamatait is segíteni.
CW: Az ötleteiket a magyar piacon tökéletesítik, de hamarosan megjelennek az angol és német nyelvterületen is, a cél pedig a nemzetközi irányba történő terjeszkedés. Fejlesztői szempontból ez extra kihívást jelent?
GSz: Már a fejlesztés korai szakaszában úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy a Magyarország-specifikus adatmezőket, adatstruktúrákat, funkcionalitásokat teljesen különválasztottuk az alaprésztől. Ilyen például, hogy különböző kormányfelületekhez kell csatlakozni, adatot szolgáltatnia jövedéki termékek és a dohányellátók kapcsán, valamint a számlázási információk kötelező adatszolgáltatása a NAV felé. Ezek a részek szabadon cserélhetőek, minden folyamatba bele lehet nyúlni. Ehhez végig kellett néznünk a teljes funkcionalitást, hol és milyenek a jogszabályi kötelezettségek, és ezeket teljes egészében kiemeltük, majd egy külön architekturális elemre bíztuk a kiszolgálását. Ha a magyar specifikumokat lekapcsoljuk, egy standard európai rendszert kapunk.
Első körben az angol és a német fordítások fognak elkészülni, de már most gondolkodunk a visegrádi országok felé történő nyitásban is. Az év második felében realizáljuk az elképzeléseinket. Egy nemzetközi piackutatást követően, döntjük el, hogy hol jelenünk meg a prodHost vállalatirányítási rendszerrel.
CW: Egy forradalmian új Ipar 4.0-s megoldáson dolgoznak. Mit lehet erről tudni?
GSz: A projekt az üzleti-tervezési fázisban van, már elkészültek a prototípusok. A neve ProdHost AIoT lesz. A megoldással ugyanazt a filozófiát követjük, mint eddig: egy önállóan bevezethető, havidíjas, interneten keresztül letölthető, virtuális tanácsadóval bíró rendszert és hardvert álmodtunk meg. Az emberek nagy része azt gondolja, a programozás egy száraz szakma, de nincs igazuk. Elképesztően kreatív terület, ahol minden egyes nap megélem, hogy létrehoztam valami újat. Ha három napra elmegyek szabadságra, úgy érzem, tétlen vagyok. Szükségem van a napi sikerélményekre, és ezt a prodHostnál meg is kapom.
