Kína és Oroszország újabb jelentős lépést tett az űrversenyben: a két ország aláírt egy együttműködési megállapodást egy nukleáris erőmű építéséről a Holdon, amely a tervek szerint 2036-ra készül el. A reaktor a Nemzetközi Holdkutató Állomást (ILRS) fogja energiával ellátni, amelyet szintén Kína és Oroszország közösen fejleszt.
A bejelentés különösen időszerű, mivel az Egyesült Államokban épp most jelentették be a NASA 2026-os költségvetési tervezetét, amely többek között megszüntetné a Gateway néven ismert holdi űrállomás-projektet, ezzel kérdésessé téve az amerikai Artemis-program jövőjét is.
A Roszkozmosz vezérigazgatója, Jurij Boriszov szerint a holdi nukleáris erőmű emberi jelenlét nélkül, autonóm módon fog megépülni. Bár a részletek még nem teljesen tisztázottak, Boriszov úgy fogalmazott, hogy a szükséges technológiai lépések "szinte készen állnak".
A Roszkozmosz május 8-i közleménye szerint az ILRS célja alapvető űrkutatás és hosszú távú, személyzet nélküli technológiák tesztelése, amely a későbbi emberes holdi küldetések előkészítését szolgálja.
A kínai-orosz holdi állomásprojekt eddig 17 ország részvételét nyerte el, köztük olyan államokat, mint Egyiptom, Pakisztán, Venezuela, Thaiföld és Dél-Afrika. Az ILRS első jelentősebb mérföldköve a Chang'e-8 kínai holdmisszió lesz 2028-ban, amely során Kína először juttat majd űrhajóst a Hold felszínére.
A projekt menetrendjét 2021-ben mutatták be: 2030 és 2035 között öt szupernehéz hordozórakéta segítségével juttatják a Holdra az állomás fő részeit. A következő évtizedben újabb modulokkal bővítik az állomást, amelyet később egy hold körüli űrállomással és a Hold egyenlítőjén, illetve túloldalán elhelyezett csomópontokkal kapcsolnak össze.
A kínai holdkutatás irányítója, Wu Yanhua szerint az ILRS bővített változata 2050-re készülhet el, és már emberes Mars-küldetések előkészítését is szolgálná. Az energiarendszert napenergia, radioizotópos generátorok és nukleáris reaktorok fogják ellátni, emellett kiépülnek Hold-Föld kommunikációs rendszerek, valamint fejlett holdjárók és egyéb járművek is.
Miközben Kína és Oroszország konkrét lépéseket tesz egy állandó holdbázis megvalósítása felé, az Egyesült Államok Artemis-programja több csúszással is küzd. Az Artemis III küldetés, amely során amerikai űrhajósok 50 év után újra a Holdra lépnének, jelenleg 2027-re van tervezve.
Az amerikai holdi űrállomás, a Gateway sorsa viszont még bizonytalanabb: a Trump-adminisztráció 2026-os költségvetési javaslata a projekt teljes törlését tartalmazza, annak ellenére, hogy az állomás egyes moduljai már előrehaladott építési fázisban vannak.
Kína már 2013 óta jelen van a Holdon, amikor a Chang'e-3 küldetés sikeresen leszállt a felszínre. Azóta többször is landoltak rovereikkel, mintát vettek a Hold közel- és túlsó oldaláról, és kiterjedt térképezést végeztek. Mindezek a lépések egy ambiciózus és tudatosan épített űrstratégia részét képezik.
Most, a holdi nukleáris erőmű bejelentésével és az ILRS bővítésének menetrendjével Kína és Oroszország látványosan megerősíti pozícióját a világűrben - miközben az Egyesült Államok belső politikai vitái hátráltatják saját terveiket.
A kínai-orosz holdi reaktor és kutatóállomás egy új korszak kezdetét jelezheti, ahol a világűrben való jelenlét nemcsak presztízskérdés, hanem stratégiai előnyt is jelenthet. Ha az USA nem tudja tartani a lépést, könnyen lemaradhat a 21. század "holdversenyében".
