Ezt a célt is szem előtt tartja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), amelynek elnökét, Bódi Gábort idén nyáron a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkárává is kinevezték.
Computerworld: Hogyan értékeli a kormány és az informatikai piac szereplőinek idei együttműködését?
Bódi Gábor: A kormányzaton belül a szakterületet érintő struktúra átalakult, év közben finomhangolások történtek, és ezek a változások a piaccal történő együttműködésben is kirajzolódtak. Egyrészt az NHIT a korábbinál mélyrehatóbb és szélesebb körű kooperációt indított a piaci és a civil szakmai szervezetekkel, másrészt a kormányzat az IKT-piac meghatározó szereplőivel számos stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Kiemelném ezek közül a Magyar Telekommal kötött „Partnerségi Megállapodás a Digitális Magyarországért” címet viselőt, amelyet a felek a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia februári elfogadását követően írtak alá. E megállapodás is jól jelzi, hogy a kormány a piaccal karöltve szeretné eljuttatni a hálózatos infrastruktúrát, valamint az azon nyújtott szolgáltatásokat az ország minden szegletébe.
CW: Melyek a kormányzat informatikát érintő fő tervei 2015-re?
BG: Az elmúlt fél évben elindult néhány újszerű folyamat, amely kétségtelenül kihat a folytatásra. Kiváló példa erre a Digitális Nemzet Fejlesztési Program, amelyet a kormány november elején fogadott el. A program horizontálisan épül fel, és a stratégia minden pillérét komplexen kezeli. Ennek megfelelően szerepel benne – többek között – szupergyors internet program, e-közigazgatás fejlesztési program, de található benne közösségi élményhez kötődő gazdaságfejlesztés is. Ezen kívül megtalálhatóak benne azok a kompetenciafejlesztési elemek is, amelyek nélkül nem lehet átütő sikert elérni. A program a komplexitáson túl konkrét feladatokat, felelősöket és meglehetősen szűk határidőket is tartalmaz. Ennek értelmében 2015. március, illetve június végéig dönteni kell olyan koncepcionális kérdésekben, amelyek kijelölik a 2018-ig terjedő időszak lépéseit, illetve meghatározzák az akcióterveket.
CW: Mondana néhány konkrét feladatot a programból?
BG: A Belügyminisztérium egyik dedikált feladata az e-közigazgatási keretrendszer kialakítása, amely meghatározza, hogy a kormányzati informatikában milyen szakmai, igazgatási, szabályozási keretek között lehet majd az informatikai fejlesztéseket megvalósítani. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak – többek között – a majdani operatív programokban finanszírozható konstrukciókat kell kidolgoznia. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program azonban nem csupán a feladatokat jelöli ki, hanem azok végrehajtásának a kereteit is meghatározza. Az egész folyamatot tehát programszerűen kezeli, ahol mindenkinek megvan a saját felelősségi köre és feladata. Mivel én folytattam le a program előzetes egyeztetését, nyugodtan állíthatom, hogy szinte mindenki üdvözölte ezt a megközelítést.
CW: A programegyeztetést nyilván helyettes államtitkárként vezette. Hogyan kapcsolódik e funkciója az NHIT-ben betöltött szerepéhez?
BG: A kettő nagyon szorosan összefügg. Az NHIT szerepe a véleményezésre, javaslattételre, előkészítésre, háttérmunkákra terjed ki. Magas színvonalú szakmai szervezetről van szó, amely mind a piac, mind a kormányzat felé nyitott. Azon dolgozik, hogy a jó ötletek a megfelelő helyre kerüljenek. A Miniszterelnökség a konkrét feladatok végrehajtásánál koordinációs szerepet tölt be. Ha szükséges, egyértelműsíti a feladatokat, illetve kérdéses helyzetekben moderál a tárcák között. Visszatérve az NHIT és a Miniszterelnökség együttműködésére: amit az NHIT előkészít és beterjeszt a kormányzati szervezet elé, annak végrehajtását a Miniszterelnökség – fölérendelt státuszából fakadóan – objektíven tudja monitorozni.
CW: Melyek az IKT-szektort érintő kormányzati prioritások 2015-re?
BG: Noha az Európai Bizottsággal már aláírtuk a partnerségi megállapodást, és az operatív programokat november közepén benyújtottuk, a részletekről még folynak az uniós tárgyalások. Úgy látjuk azonban, hogy az operatív programokban meghatározott keretek – az informatikát érintő GINOP-os és KÖFOP-os forrásrendszerek – már a lényegi elemek vonatkozásában nem módosulnak. A GINOP a piacra direkt módon érkező forrásokat tartalmazza, a 3. prioritáson például szerepel egy egyértelműen dedikált forrás 170 milliárdos nagyságrenddel. Ennek legfőbb iránya, hogy a 30 Mbit/s-os sávszélesség mindenhova eljusson – ennek megfelelően kell a hálózatfejlesztést végrehajtani. A további GINOP-os prioritások kifejezetten a gazdaságfejlesztést célozzák. Ebbe a körbe sorolhatóak például a felhőalapú szolgáltatások, a kompetenciák fejlesztése, a digitális közösségek építése. A GINOP-os forrásrendszer azonban valamiben nagyon különbözik a korábbi támogatási formáktól: a vissza nem térítendő támogatások mellett visszatérítendő, kedvezményes támogatásokat is nyújt, azaz a cégek még szélesebb köre juthat forrásokhoz.
CW: Mi a helyzet a közigazgatáshoz kötődő KÖFOP-os forrásrendszerrel?
BG: Teljesen más logikát alkalmazunk, mint az előző időszakban az EKOP és az ÁROP esetén. A KÖFOP kifejezetten olyan projekteket fogad majd be, amelyek végeredménye valamilyen szolgáltatás-racionalizálás, illetve innováció. Egyértelmű célkitűzés lehet például egy kormányzati eljárásrend modernizálása. A koncepciót a társadalompolitikai, gazdasági haszonértékek mentén dolgozzuk ki, majd következhet a megvalósítás – háttérben az informatikával. Csak akkor jöhet létre az üzlet – mint például hardverek beszerzése – ha az valamely dedikált célhoz, azaz modernizációhoz, innovációhoz kötődik.
CW: Folyamatban van a közbeszerzési törvény apróbb módosítása, finomhangolása. Mennyiben érintik a változások az IKT-piac szereplőit?
BG: A kormányzat és a piaci szereplők egyaránt érzékelhették azt a problémát, hogy a beszerzési eljárások során túl hangsúlyos, esetenként szinte kizárólagos az ár hatása, miközben több mutatót, értékmérőt kellene figyelembe venni. Természetesen az uniós kötelmet, miszerint objektív és szigorú elbírálási szempontrendszert kell alkalmazni, szem előtt tartjuk, ám szeretnénk helyén kezelni a valós hozzáadott értéket képviselő szubjektív elemeket is. Sajnos volt rá példa, hogy az irreálisan alacsony áron megnyert projekteket végül nem, vagy nem megfelelő színvonalon tudta a pályázó megvalósítani. Minden érintett közös érdeke tehát, hogy ne kizárólag az ár döntsön egy-egy eljárásnál. A törvénymódosítás már járt az Államreform Bizottságnál, de a végső döntést természetesen az Országgyűlés hozza meg.
CW: Változott az NHIT szerepe az elmúlt időben?
BG: A nagy változás 2010-hez köthető, amikor átalakult, szűkebb lett a testület, továbbá az elnök tagja lett a közigazgatási államtitkári értekezletnek. Kaptunk bizonyos jogosítványokat az informatikai tárgyú előterjesztésekben, szakértői csapatunk már évek óta ezzel (is) foglalkozik. Amikor 2013 augusztusában az NHIT élére kerültem, legfőbb feladatként tűztem ki, hogy a testület munkáját minél szélesebb körben tegyem ismertté. Az összes kormányzati szereplőt felkerestük, és tájékoztattuk, hogy kik vagyunk, mivel foglalkozunk, és miben tudunk segíteni. A mögöttünk álló évben beérett e munka gyümölcse; mára kialakult az a gyakorlat, hogy a készülő infokommunikációs jogszabály-tervezetekbe beépíthetjük a véleményünket, észrevételeinket. Állítom, hogy szakértői gárdánk unikális, ilyen magasan képzett csapat nincs több a piacon.
Nagyon fontos tehát, hogy az általunk kialakított szakmai szempontrendszert érvényesíteni tudjuk. Szép eredményeket értünk el a kormányzaton belüli koordinációban, továbbá a piac és a civil szervezetek visszajelzése szerint ők is megfelelő fórumnak tekintik az NHIT-t ötleteik beterjesztésére. Jelzés értékű az is, hogy a kormányzat az NHIT-t kérte fel a Hírközlési Érdekegyeztető Tanáccsal – tehát a piaccal – történő szakmai egyeztetésre. Mindez egyértelműen mutatja, hogy az NHIT szerepe hangsúlyosabb lett az elmúlt időszakban.
