Az Egyesült Államok hivatalosan is megerősítette: legkésőbb 2030-ig kivonja magát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működéséből, és a jövőben a kereskedelmi űrszektor szerepére helyezi a hangsúlyt az alacsony Föld körüli pályán zajló emberes űrtevékenységben.
A döntés a Fehér Ház 2026-os költségvetési tervében jelent meg, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. A dokumentum szerint a cél egy költséghatékonyabb és hosszú távon fenntarthatóbb űrkutatási modell kialakítása, amelyben az állami szereplő helyét fokozatosan átveszik a magáncégek.
A tervezet szerint a NASA 2026-ban mintegy 18,6 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodhat majd, ami érezhető visszaesést jelent a 2024-es 24,9 milliárd dolláros kerethez képest. Különösen a tudományos programokat érintik érzékenyen ezek a megszorítások.
A NASA 2021 decemberében már jelezte az ISS fokozatos kivonására vonatkozó szándékát, amelyet 2022-ben újabb dokumentumok is megerősítettek. A mostani költségvetési terv azonban először tartalmaz konkrét lépéseket és határidőket a leépítési folyamatra vonatkozóan.
A jövőben a NASA elsősorban hosszú távú űrutazásokkal kapcsolatos kutatásokat folytat majd az ISS-en, amelyek a Holdra és Marsra irányuló missziók előkészítését szolgálják. Ezt az irányvonalat Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk, a SpaceX alapítója is támogatja.
A NASA hosszú távon kereskedelmi űrállomásokkal váltaná ki az öregedő ISS-t, amely 1998 óta működik. Ezek az új, magántulajdonban lévő platformok fokozatosan átveszik majd az ISS szerepét, lehetővé téve az amerikai jelenlét fenntartását a világűr ezen régiójában.
A Nemzetközi Űrállomás eredetileg amerikai-orosz-európai-japán együttműködésként indult. Az első modul, az orosz Zarja 1998 novemberében állt pályára, amelyet nem sokkal később az amerikai Unity követett. Azóta több mint egy tucat ország több száz űrhajósa fordult meg az ISS fedélzetén, és több ezer tudományos kísérletet hajtottak végre a súlytalanság körülményei között.
Az Egyesült Államok mellett Oroszország is a kilépést fontolgatja: 2022 júliusában Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség (Roszkozmosz) akkori vezetője bejelentette, hogy 2024 után Moszkva kivonul az ISS-programból, és saját orosz űrállomás (ROS) építésébe kezd. A ROS építésének menetrendjét 2024-ben jóváhagyták, bár Boriszov később hozzátette: az orosz kivonulás időpontja az ISS műszaki állapotától is függ.
Az ISS kivezetése nem csak egy technológiai korszak végét jelenti, hanem egy új, piaci alapokra helyezett űrkorszak kezdetét is, ahol az emberes űrrepülés jövője a magáncégek és az állami szervek szoros együttműködésén múlik.
