A Facebook és az Instagram közösségi hálózatokat üzemeltető Meta októbertől teljes mértékben megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban. A döntés hátterében az uniós politikai hirdetések átláthatóságát szabályozó új rendelet áll, amelyet a Meta szerint szinte lehetetlen végrehajtani a gyakorlatban. A vállalat álláspontja szerint a szabályozás olyan mértékű működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okoz, hogy inkább teljesen kivonul erről a hirdetési területről az EU-ban.
Az új uniós rendelet, amely 2024 októberében lép hatályba, világos és szigorú előírásokat fogalmaz meg a politikai hirdetések átláthatóságára vonatkozóan: többek között kötelezővé teszi a reklámfinanszírozók azonosítását és a tartalom egyértelmű megjelölését. A szabályalkotás célja az információs tér tisztaságának megőrzése, valamint a választási folyamatokba való külföldi beavatkozás elleni védekezés megerősítése. A Meta azonban úgy véli, hogy ezek az elvárások túlságosan összetettek, különösen egy olyan globális platform számára, amely több millió hirdetést kezel naponta, sokféle nyelven és politikai kontextusban.
A döntés nem előzmény nélküli: a Google már 2024 végén hasonló lépésre szánta el magát, amikor felfüggesztette az EU-ban a politikai reklámok értékesítését. A Meta évek óta szemben áll az Európai Unió digitális szabályozási törekvéseivel. Az elmúlt hónapokban több uniós vizsgálat is indult a cég ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretében, míg az Európai Bizottság áprilisban 200 millió eurós adatvédelmi bírságot szabott ki a vállalatra, amit a Meta megtámadott a bíróságon. Mark Zuckerberg, a vállalat vezérigazgatója nyíltan kritizálta az EU digitális politikáját, cenzúrához hasonlítva a szabályozásokat, és az uniós bírságokat egyenesen vámként értelmezte.
A Meta és az Európai Unió közötti konfliktusok gyökerei a 2018-as Cambridge Analytica-botrányig nyúlnak vissza, amikor is kiderült, hogy egy brit tanácsadó cég engedély nélkül gyűjtötte be a Facebook-felhasználók adatait, és azokat politikai kampányokban használta fel - többek között a Brexit-népszavazás és a 2016-os amerikai elnökválasztás során. A botrány hatására az EU drasztikusan szigorította adatvédelmi és platformszabályozási politikáját, aminek most egy újabb mérföldköve a politikai hirdetések korlátozása.
A Meta lépése tehát nem csupán technológiai vagy gazdasági döntés, hanem egyfajta válaszlépés is az EU egyre szigorúbb és - a vállalat szerint - túlzó szabályozására. Bár az intézkedés rövid távon csökkentheti a politikai tartalmak körüli vitákat a közösségi médiában, hosszabb távon komoly kérdéseket vet fel a demokratikus nyilvánosság és a digitális platformok jövőbeni szerepe kapcsán az Európai Unióban.
