A hazai elektronikus fizetési forgalom lendületes bővülésen ment keresztül 2023-ban, a Magyar Nemzeti Bank friss Fizetési rendszer jelentése szerint több mint 200 millióval nőtt az elektronikus tranzakciók száma, így a teljes gazdaságban meghaladta a 2,5 milliárdot az ilyen típusú fizetések mennyisége. A pénzügyi infrastruktúráért felelős MNB-igazgató, Bartha Lajos tájékoztatása alapján a bankkártyás tranzakciók továbbra is uralják az elektronikus fizetési műveleteket, miközben az azonnali fizetési rendszerek és az online kártyás vásárlások is jelentős növekedést mutattak. Az azonnali fizetések száma 12 százalékkal 225 millióra, míg a kártyás internetes tranzakcióké 16 százalékkal 367 millióra nőtt. Ezzel párhuzamosan a kártyás készpénzfelvételek visszaszorulása - 87 millióra, azaz 4 százalékos csökkenéssel - a digitalizáció mélyülését és a készpénzmentes gazdaság felé való elmozdulást tükrözi.
A jegybanki stratégia ambiciózus célokat tűzött ki: 2030-ra a teljes pénzforgalom 67 százalékát kívánják elektronikussá tenni, amely jelentős ugrás a tavalyi 42 százalékos arányhoz képest. Az idősebb korosztály digitális pénzügyi integrációjában is előrelépés történt: a 60 év felettiek számlalefedettsége négy százalékponttal nőtt, elérve a 78 százalékot. A fejlődés ellenére azonban továbbra is kihívást jelent a pénzforgalmi költségek magas szintje, amelyek mögött az inflációkövető díjemelések, a tranzakciós volumen alapú árazás, valamint az átláthatatlan díjstruktúrák állnak. Az ügyfelek alacsony szintű informáltsága szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági és vállalati szektor jelentős kiadásokkal szembesül a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során.
A banki bevételek ezen a téren tavaly közel 15 százalékkal emelkedtek, meghaladva a 960 milliárd forintot. A versenyképesség fokozása érdekében az MNB a Magyar Bankszövetséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen olyan megállapodásokat kötött, amelyek célja a díjemelések korlátozása, illetve a költségcsökkentés előmozdítása. A fizetési infrastruktúra fejlesztése szintén kulcsfontosságú eleme a stratégiai törekvéseknek: hazánkban jelenleg mintegy 10 millió bankkártya van használatban, ezek közül 7,4 millió aktív, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
2024-ben új korszakot nyitott a qvik fizetési rendszer fejlődése is. Az azonnali fizetésre épülő, QR-kódos technológián alapuló szolgáltatás minden lakossági ügyfél számára ingyenesen elérhetővé vált, és már több mint 1 millió qvik kérelmet teljesítettek. A rendszer április végére meghaladta a 400 ezer QR-kódos fizetést, és közel 30 ezer kereskedőnél, illetve szolgáltatónál vált elérhetővé.
A jegybank ellenőrzési tapasztalatai alapján a pénzforgalmi szolgáltatók működése összességében megfelelő volt, ugyanakkor hiányosságokat is feltártak, amelyek főként a fizetések haladéktalan jóváírásával kapcsolatosak. Ennek nyomán hat eljárásban mintegy 300 millió forint bírságot szabott ki az MNB. A jelentés továbbá felhívta a figyelmet a külföldi fintech szolgáltatók növekvő súlyára a hazai pénzforgalomban: ügyfélszámuk közel 24 százalékkal nőtt, elérve az 1,6 milliót, míg az általuk kibocsátott kártyák száma több mint 2,1 millióra emelkedett. Ezekkel a kártyákkal a magyar ügyfelek több mint 1500 milliárd forint értékben vásároltak 2024-ben.
Az MNB által évente publikált Fizetési rendszer jelentés átfogó képet ad a hazai pénzforgalom trendjeiről, a működési kockázatokról és az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődéséről, amely az elkövetkező évek digitális gazdaságának egyik alappillére lehet.
