A legtöbb nemzetközi pénz- és biztonságos átutalás mögött a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications (SWIFT), azaz a világméretű bankközi pénzügyi telekommunikációs rendszer áll. A SWIFT tulajdonképpen egy hatalmas üzenetküldő hálózat, amelyet a bankok és más pénzügyi intézmények használnak az információk, például a pénzátutalási utasítások gyors, pontos és biztonságos küldésére és fogadására.
A több mint 11 ezer SWIFT-tagintézmény 2021-ben naponta átlagosan 42 millió üzenetet küldött a hálózaton keresztül, ami 11,4 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest - írja az Investopedia portál a SWIFT működését ismertetve.
A SWIFT egy szabványosított kódrendszert használ az üzenetküldésre. A SWIFT minden pénzügyi szervezethez egyedi kódot rendel, amely vagy nyolc, vagy 11 karakterből áll. A kódot nevezik banki azonosító kódnak (BIC), SWIFT-kódnak, SWIFT-azonosítónak vagy ISO 9362 kódnak. Az OTP Bank 8 karakteres SWIFT-kódja például ez: OTPVHUHB.
- Az első négy karakter: az intézet kódja (OTPV az OTP esetében).
- A következő két karakter: az országkód (HU Magyarországot jelöli).
- A következő két karakter: a helyszín/város kódja (HB Magyarországon egységes).
- Utolsó három karakter: nem kötelező, de a szervezetek ezt használják az egyes fiókok kódjaiként.
A világ bármely bankja, amely része a rendszernek, ezeket az egyszerű kódokat felhasználva tud üzenetet küldeni egy másik pénzintézetnek. Ha az OPT megkapja a beérkező fizetéséről szóló biztonságos üzenetet mondjuk a Bank of Americatól, akkor elszámolja a tételt, és jóváírja a címzett számláján. A SWIFT tehát csak egy üzenetküldő rendszer, nincsenek pénzeszközei vagy értékpapírjai, és főleg nem kezel ügyfélszámlákat.
A SWIFT bevezetése előtt a bankok a TELEX-et használták a nemzetközi tranzakciókra. Ez a fizetési megbízásokat használó rendszer egyrészt igen lassú volt, amely kódok helyett minden tranzakciót mondatokkal írt le. Ez pedig kész rémálom volt mind a bankok, mind a felhasználók számára.
Aztán 1973-ban hat nagy nemzetközi bank szövetkezeti formában létre hozta Brüsszeli székhellyel a SWIFT-et, amely a pénzügyi üzenetek továbbításában a maga kódrendszerével sokkal hatékonyabb és megbízhatóbb volt a TELEX-nél. A nagy értékű, határokon átnyúló fizetések fele 2018-ban a SWIFT-en keresztül történt, amely 212 különböző országot fed le.
(Az IBAN-kód és a SWIFT-kód nem ugyanaz. Míg a SWIFT-kód csak a bankot azonosítja, az IBAN a bankot és a banknál vezetett konkrét számlát is azonosítja. A SWIFT azonban lehetővé teszi, hogy bankok rengeteg információt osszanak meg egymással a tranzakciókról és a számlákról, ráadásul az IBAN elsősorban Európában használatos, például Amerikában egyáltalán nem.) A SWIFT globális sikerét annak köszönheti, hogy folyamatosan újabb és újabb üzenetkódokkal bővíti a különböző pénzügyi tranzakciók továbbítását.
Míg a SWIFT elsősorban egyszerű fizetési utasításokkal indult, ma már a legkülönfélébb műveletekhez küld üzeneteket, beleértve az értékpapírügyleteket, a kincstári tranzakciókat, a kereskedelmi tranzakciókat és a rendszerügyleteket. A Swift legutóbbi, 2021. decemberi jelentésében szereplő adatok szerint a SWIFT-forgalom közel 45 százaléka még mindig fizetési alapú üzenetekre irányul, 49 százaléka biztonsági tranzakciókat jelent, a fennmaradó forgalom pedig kincstári, kereskedelmi és rendszerügyletekre irányul.
A SWIFT-rendszer számos olyan szolgáltatást kínál, amely segíti a vállalkozásokat és magánszemélyeket a zökkenőmentes és pontos üzleti tranzakciók lebonyolításában. A kínált szolgáltatások között vannak alkalmazások, üzleti intelligencia, megfelelőségi (compliance) szolgáltatások, üzenetátviteli, kapcsolódási és szoftvermegoldások, kiberbűnözés elleni szolgáltatások stb.
Azzal, hogy az orosz bankokat leválasztják a SWIFT-rendszerről, rendkívüli mértékben megnehezítik a nemzetközi működésüket. Nem jutnak információhoz a pénzügyi műveletekről, és rendkívül lelassul az átutalások folyamata. Ez nem csak a pénzintézeteknek okoz nehézséget, hanem azoknak a cégeknek is, amelyek ezeknél vezetik a számlájukat, közvetve pedig az adott ország (ez esetben Oroszország) gazdaságát is sújtja, méghozzá elég keményen.
