A Lenovo mindössze négy év alatt a világ legnagyobb szuperszámítógép-szállítójává nőtt. Először tavaly júniusban érdemelte ki a címet, amikor 117 installációval szerepelt a top500.org félévente frissített listáján, amelyen 2014-ben debütált. Novemberre azonban 140-re tornázta fel számukat, vagyis a legfrissebb adatok alapján az ötszáz leggyorsabb szuperszámítógép 28 százalékát jegyzi, és a listázott gépek összteljesítményének 16,6 százalékát adja. Utóbbival a Lenovo egyébként követlenül a második helyet foglalja el a két leggyorsabb szuperszámítógépet és az összteljesítmény 25,5 százalékát szállító IBM után, amelynek x86-os System x szerverüzletágát felvásárolta.
Legalább olyan sokszínű a Lenovo szuperszámítógépeinek felhasználói köre, mint amilyen széles, a világ 25 vezető egyeteme és kutatóintézete közül ugyanis 17 munkáját támogatják a gyártó átfogó HPC (high performance computing) és AI (artificial intelligence) megoldásai - de technológiái emellett a világ több mint 160 országában segítik például a rák- és az agykutatást, a biológiai, csillagászati és kémiai kutatásokat, valamint a mesterséges intelligencia, az autóipar és a légiközlekedés területén zajló fejlesztéseket.
A top500-as lista élén a nyolcadik helyre lépett elő tavaly novemberben a München melletti Leibniz-Rechenzentrum (LRZ) központ SuperMUC-NG szuperszámítógépe, amelybe a Lenovo több mint 311 ezer Intel Xeon processzormagot épített be. A lista legutóbbi frissítésekor a SuperMUC-NG teljesítménye - a HPL (High-Performance Linpack) teszt alapján - 19,5 petaflops volt, de mire eléri teljes kiépítettségét, 26,9 petaflops csúcsteljesítménnyel futtatja majd a természeti katasztrófák szimulációit a várható következmények tanulmányozásához. Az LRZ-ben ez már a harmadik szuperszámítógép, de a SuperMUC-NG nemcsak gyorsabb az előző két fázisnál, hanem a Lenovo közvetlen (direct-to-node) vízhűtéses technológiájának köszönhetően azoknál 40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt - amivel tavaly a német HPCwire szakmai magazin fenntarthatósági díját is kiérdemelte. 
Mare Nostrum 4: a világ legszebb szuperszámítógépe
Installált feldolgozási kapacitása mellett szépségéről is ismert a Barcelonai Szuperszámítógép Központ (BSC), amely a Katalán Műszaki Egyetem területén, a Torre Girona kápolna falai között alakította ki adatközpontját. Az itt működő Mare Nostrum 4 szuperszámítógép általános célú blokkját a Lenovo 3456, újgenerációs szervernode-ból építette fel, amelyeket 60 kilométer nagy sebességű, 100 gigabites hálózati kábel kapcsol össze. A 48 rack szekrényben 165 ezernél több Intel Xeon processzormagot tartalmazó Mare Nostrum 4 11,15 petaflops teljesítménnyel szolgálja a tudományos munkát olyan szerteágazó és izgalmas területeken, mint a génkutatás, az időjárás-előrejelzés, valamint a bioinformatika és -mechanika. Teljesítménye tízszer nagyobb, mint az előd MareNostrum 3-é, energiafogyasztása ugyanakkor csupán 30 százalékkal nőtt.
Dánia (Vestas), Olaszország (Cineca/Macroni) és Kanada (SciNet/Niagara) legnagyobb szuperszámítógépeit is a Lenovo tervezte és építette ki, amelyek többek között a szélerőművek hatékonyságának növelésében, az önvezető autók fejlesztésében és a tengeráramlatok klímaváltozásban játszott szerepének megértésében segítik a kutatókat.
Adatokba és vízbe merülő HPC
Folyamatosan egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépekre lesz szüksége a tudomáynos közösségnek világszerte, mert a kutatási adatok tömege is robbanásszerűen nő. Az adatközpontok ugyanakkor már napjainkban is a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak - a ResearchGate kutatói hálózat által közzétett előrejelzés szerint fogyasztásuk, amely tavaly még valamivel 500 TWh felett alakult, 2023-ban elérheti az ezer, 2030-ra pedig átlépheti a 2900 TWh-t. Kulcsfontosságú ezért, hogy a szállítók innovatív technológiákkal fokozzák az adatközpontok energiahatékonyságát.
A Lenovo pontosan ezt teszi átfogó, Neptune technológiáival, amelyek három víz- és léghűtési megoldás - a DTN (direct-to-node) közvetlen, meleg vizes hűtés, az RDHX hátoldali hőcserélő (rear door heat exchanger) és a TTM hibrid hőátviteli modul (thermal transfer module) - együttesével csökkentik a szerverek energiafogyasztását. Minthogy az adatközpontokban a hűtés emésztheti fel a felvett energia közel 40 százalékát, a Lenovo Neptun technológiáival a szervezetek akár 50 százalékos hatékonyságnövekedést érhetnek el, így nagyobb feldoglgozási kapacitást építhetnek ki HPC, AI és más, teljesítményigényes alkalmazásaikhoz.
Fontos szerepet töltenek be ezért a Neptune-hoz hasonló csúcstechnológiák is a szuperszámítógépek fenntartható továbbfejlesztésében, az exaflopsokban mért feldolgozási teljesítmény elérésben, amit az előrejelzések a következő 3-5 év távlatában várnak. Exascale szinten a számítógép másodpercenként egy milliárdszor egy milliárd számítási műveletet végez. Ha minden ember kéziszámítógépet kapna, akkor ugyanehhez két hónapon keresztül kellene nyomkodnia a gombokat. Ilyen teljesítmény mellett mindaz sokkal gyorsabbá és pontosabbá válik, amit a HPC már ma is tud. A páciensek géntérképét az orvosok például helyben, azonnal elkészíthetik a személyre szabott gyógyszerezéshez, vagy tartózkodási helyünkre aktualizált időjárás-előrejelzést kérhetünk mobiltelefonunkra. Ugyanakkor olyan feladatokat is megoldhatunk majd, amelyekről ma még csak álmodhatunk - a Föld magjának modellezésével valós időben előrejelezhetjük a földrengéseket, az okosautókról érkező, milliszekundum pontosságú adatok alapján megelőzhetjük a forgalmi dugók kialakulását, és élhető bolygókat találhatunk más naprendszerekben.
