Idén a házon belül teljes kiépítésű ipari IoT (IIoT-) platformot használó iparvállalatok aránya eléri a 15 százalékot, de ez 2023-ra 30 százalékra szökken - adott előrejelzést mágikus négyzetében (2019 Magic Quadrant for Industrial IoT Platforms) a Gartner. A gyorsan bővülő piacot az elemző szerint jelenleg a dolgok internete (IoT) és a gyártási technológia (OT) kölcsönös közeledése, konvergálása, a vezérlés virtualizálása és szoftveralapúvá válása, valamint a menedzselt IIoT-szolgáltatások elterjedése határozza meg elsősorban.
Az iparvállalatok egyelőre teljesületlen IIoT-álma, hogy a szoftveralapú architektúrák képességeit fejlett adatgyűjtéssel és állapotmonitorozással, valamint fölényes analitikai képességekkel ötvözzék, mivel ezek együttesével egészíthetnék ki, majd végül teljesen kiválthatnák a hagyományos vezérlőrendszereket. A múlt év folyamán a Gartner az ipar számos szereplőjénél regisztrált olyan, dolgok internetével összefüggő kutatási-fejlesztési beruházásokat, amelyek az IIoT-platformok peremhálózati átjárókon túli kiterjesztését és vezérlőrendszerekkel történő összekapcsolását célozták. Nemegyszer a beruházásokból a területen fejlesztő startup-cégek is részesültek. Jellemző továbbá a projektekre, hogy mind több iparvállalat igyekszik IIoT-platformjának analitikai kimenetelét visszacsatolni zárt láncú vezérlőrendszerébe.
Ígéretes jövőkép rajzolódik ki az interjúk alapján, amelyeket a Gartner a mágikus négyzetben kiértékelt szállítók 192 referencia-ügyfelénél készített. A válaszadók 21 százaléka mondta például, hogy IIoT-platformjával kibővítené hagyományos automatizációs megoldásait és vezérlőrendszereit, míg a megkérdezettek 16 százaléka egyenesen azért vezetett be IIoT-platformot, hogy meglévő automatizációs és vezérlőrendszereit lecserélhesse. Az elemző arról is meggyőződött, hogy sok iparvállalat nyitott az IoT-OT előrehaladott összekapcsolásának gyártelepen kívüli, földrajzilag eloszló eszközökön történő terepi tesztelésére.
Mind több vállalat ismeri fel a dolgok internetével támogatott üzleti megoldások értékét, legyen szó a házon belüli működés vagy a kifelé irányuló folyamatok, az ügyfélszerzés és -kiszolgálás hatékonyságának, minőségének javításáról. Az IoT-megoldások eredményes kipróbálásához, méretezéséhez és működtetéséhez azonban az ipari szereplőknek a követelmények széles körével is tisztába kell jönniük. Egyre több szolgáltató hibrid menedzselt IoT-szolgáltatással segíti ezt a folyamatot, amellyel az üzemeltetésen és felügyeleten túl a kihelyezett IoT-megoldás megtervezését és kifejlesztését, a technológia kiválasztását is támogatja.
Az IoT-kihelyezés terjedése különösen fontos az eredeti eszközgyártóknak (OEM-eknek), mivel termékeiket igyekeznek szolgáltatássá alakítani. Miután üzleti modelljének átalakításáról döntött, az IoT-kihelyezés felgyorsíthatja az OEM piacra lépését, állapította meg a Gartner. Az átfogó, menedzselt IoT-szolgáltatások egyaránt felölelik a peremhálózati hardvereszközöket, a teljes IoT-platformot és a kapcsolódó, vertikális alkalmazásokat. Bár az elemző egyelőre nem találkozott olyan iparvállalattal, amely az IoT-környezetet eszközbirtoklás nélkül, tisztán menedzselt IoT-szolgáltatásként használná, és csupán a szolgáltatási díj megfizetésével kellene foglalkoznia, a jövőben ez várhatóan változni fog, ahogyan a gyártási technológia hagyományos kihelyezői is beépítik a dolgok internetét üzleti modelljükbe.
Piac vezetők nélkül
Integrált szoftverképességek készleteként határozza meg a Gartner az IIoT-plaformot, amely az eszközkezeléssel összefüggő döntéshozatalt, a gyártás átláthatóságát és a gépek vezérlését, az infrastruktúra és az eszközök felügyeletét hivatott javítani az eszközintenzív iparágakban és környezetekben. Az általános értelemben vett dolgok internetétől abban különbözik az ipari IoT, hogy az IIoT-technológiákat a szállítók kifejezetten az ilyen - jellemzően törvényileg szabályozott - eszközsúlyos iparágakra és hozzájuk kapcsolódó környezetekre szabják, célcsoportjukba gyártó, kitermelő és szállítmányozó vállalatok, valamint közművek tartoznak.
Az IIoT-platformok funkcionalitása az eszköz-, alkalmazás- és adatmenedzsmenttől kezdve az integráción át az analitikáig és a biztonságig, kibervédelemig ível. A fejlődő piacon újabban már arra is látunk példát, hogy az IIoT-platform átveszi a gyártási technológia egyes funkcióit, közöttük az ipari vezérlést és automatizálást, illetve ember és gép interakcióját segítő (HMI-) képességekkel, kezelőfelülettel bővül. Az IIoT-platform integrációs képessége, bővíthetősége és méretezhetősége az informatikai és a gyártási technológiára egyaránt kiterjed, a begyűjtött adatok elemzésével a hatékonyságot és a rendelkezésre állást növeli, megkönnyíti az automatizálást és a vezérlést, miközben csökkenti az infrastruktúra és az eszközhasználat költségét.
Különösen fontos ez a - mágikus négyzetben sokkal részletesebb - meghatározás, mert a kritériumrendszer felállításából adódóan a Gartner az IIoT-piac olyan szereplőit hagyta ki jelentéséből, mint többek között a Microsoft, az SAP és a Siemens. Az előzetes felmérés során több mint 40 platformszállítót azonosított az elemző, amelyet végül kihagyott ugyan mágikus négyzetéből, de kitér rá, hogy mindegyikük kínál valamilyen előremutató vagy specializált, az iparvállalatoknak értékkel szolgáló megoldást.
Rendhagyó módon a Gartner ezúttal sem vezetőket, sem kihívókat nem nevezett meg az IIoT-platformok piacán, a terület jövőjét látó vizionáriusok közé három céget (sorrendben Software AG, PTC és Hitachi) sorolt, a többiek (közöttük az Accenture, a GE Digital, az IBM és az Oracle) a réspiaci szereplők csoportjában végeztek. Tavaly februárban, az akkori - részben eltérő kritériumrendszer mentén felállított - mágikus négyzetben a Software AG egyébként még réspiaci szereplőként jelent meg, a harmadik látnok a PTC és a Hitachi mellett pedig az SAP volt.
Mindez rávilágít, hogy az IIoT-platformok fejlődésük intenzív szakaszában járnak, amelyben nemcsak a megoldások összetettek, piacuk elemzése sem egyszerű. A Gartner felhívja az IIoT-platformot kereső IT-vezetők figyelmét, hogy számtalan választási lehetőségük van, ezért különösen nagy körültekintéssel kell eljárniuk, és már az ajánlatok bekéréséhez érdemes elemzői-tanácsadói segítséget kérniük.
Gépet digitális ikerrel vegyenek
A mágikus négyzettől független kutatásában (How digital twins simplify the IoT) a Gartner megállapította, hogy az IoT-megoldást éles környezetben használó vagy IoT-projekten dolgozó vállalatok 24 százaléka már digitális ikrekkel dolgozik, további 42 százalékuk pedig ugyanerre készül három éven belül.
Növekvő népszerűségüket a digitális ikrek annak köszönhetik, hogy jelentősen csökkentik az IoT-környezet összetettségét, és ezzel fokozzák a hatékonyságot, ami az eszközintenzív ipari környezetekben igen áldásos. Bár a digitális ikrek rendeletetése és részletessége, a felépítésükhöz használt adatmennyiség is változatos, lényegüket tekintve abban megegyeznek, hogy minden egyes fizikai dolgot külön digitális iker képez le, amely folyamatosan frissül, hogy tükrözze a fizikai állapotot.
A digitális ikrek adatait a vállalatok üzleti szabályokkal, optimalizáló algoritmusokkal és más, előíró analitikai technológiákkal ötvözhetik, és ezzel nagyban megkönnyíthetik vagy teljesen automatizálhatják az eszközkezeléssel összefüggő döntéshozást. Másfelől minden alkalmazás, amely a fizikai dolgokról érkező adatokat használ, az eszközök helyett a digitális ikrekkel áll közvetlen kapcsolatban, ami jelentősen megkönnyíti a változások kezelését. Ha a vállalat például újabb szenzorokat ad a gépekhez, akkor ezt a digitális ikrekben lekövetheti, az alkalmazásokon nem kell változtatnia, hozta fel példaként az elemző.
Minthogy a digitális ikrek többségét maguk az eszközgyártók szállítják, gépek beszerzésekor a digitális ikrek képességeinek kiértékelését ugyanolyan komolyan kell venniük a vállalatoknak, mint a fizikai eszközökét, mert IIoT-törekvéseik sikere a kiberfizikai környezet egészén múlik.
