A mobilitás az egyik fő mozgatóereje annak a változásnak, amellyel napjainkban a vállalatok üzleti és informatikai vezetői szembesülnek. A hálózati technológiák, a digitális eszközök és az alkalmazások fejlesztése ugyanis egyszerre érte el azt a szintet, amelyen a mobilitás teljes lendületet vehet - kezdte előadását John Gole, az IDC közép-kelet-európai, közel-keleti és afrikai távközlési programigazgatója a piacelemző cég magyar leányvállalatának konferenciáján.
Tíz éve, a 3G mobilhálózatok megjelenésekor a mobiltelefonok többsége még nem tudta kihasználni a nagyobb sávszélességet. Ma viszont, amikor egyre több országban, közöttük Magyarországon is elérhetők a 4G (LTE) hálózatok, rendelkezésre állnak a sokkal nagyobb adatsebességet kiaknázó okostelefonok és alkalmazások is, ami egészen új helyzetet teremtett.
Életképes alternatívák
Az IDC adatai szerint az európai, közel-keleti és afrikai régióban tavaly értékesített mobiltelefonok egyharmada okostelefon volt. Magyarországon 2012 harmadik negyedévében az okostelefonok aránya már meghaladta az 50 százalékot. A növekedés olyan ütemű, hogy térségünkben az idei év végére 190 millió, 2016-ban viszont már 330 millió okostelefon lesz használatban.
Ezzel párhuzamosan az adatszolgáltatások díja is csökkent, így a 4G ma már nem extra-, hanem sokkal inkább alapszolgáltatásként jelenik meg. A népszerű mobil platformok - az Android és az iOS - körül kialakult az az ökoszisztéma is, amely ontja magából a mobil alkalmazásokat. A lakossági felhasználók appok százezrei közül választhatnak, és folyamatosan nő az okostelefonokra, tabletekre fejlesztett üzleti alkalmazások száma is.
A lakosság körében elterjedt, újgenerációs mobil eszközök óhatatlanul megjelennek a munkahelyen is: az alkalmazottak saját tulajdonú okostelefonjaikat és tabletjeiket munkavégzésre is használják - függetlenül attól, hogy a vállalat ezt szabályozza, az IT osztály támogatja vagy sem. John Gole szerint a döntéshozók ezért ma nem várhatnak ki, mint annak idején a 3G hálózatok megjelenésekor tették, hanem gyorsan lépniük kell a mobilitás, a konzumerizáció támogatása érdekében.
Annál is inkább, mert a Microsoft a Windows 8 és a Windows Phone 8 bejelentésével a vállalatok által régóta használt platformon igyekszik egységesíteni a kétpólusú - telefonokra és PC-kre osztott - mobilkliens környezetet, megkönnyítve annak felügyeletét és támogatását, mutatott rá előadásában Nigel Nawthorn, a MobilIron EMEA régiós marketingigazgatója. A RIM a BlackBerry 10 bejelentésével szintén megpróbál visszakapaszkodni a vonatra, amely elrobogott mellette az Androiddal és az iOS-szel.
A későn piacra lépő, illetve onnan kiszoruló Microsoftot és RIM-et korai lenne még leírni - mindkét cég rengeteg energiát fektetett a vállalati szintű megoldások fejlesztésébe, amelyeket a szervezetek széles köre ismer és használ. Ez a mobilitás támogatására irányuló beruházásokkal kapcsolatos döntéseket a továbbiakban befolyásolhatja. Forradalomra, a négy mobilplatform piaci részesedésének drámai változására azonban nem kell számítani, mivel a vállalatok az iPhone és az iPad támogatása terén mára tapasztalatokat szereztek, és az Android-alapú eszközök több mint 90 százaléka mindössze három - 2.3.3 vagy afeletti - verzión fut, ami immár lehetővé teszi vállalati felügyeletüket.
Mindez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek engedélyezni fogják alkalmazottaiknak a saját tulajdonú eszközök használatát, 2013-tól már nem egy-két, hanem három-négy mobilplatform támogatásával számolhatnak, míg azok a szervezetek, ahol ezt tiltani fogják - pl. a bank- és a kormányzati szférában -, életképes alternatívát találnak a Microsoft és a RIM mobilplatformjában, amikor vállalati tulajdonú, korszerű mobileszközöket keresnek munkavállalóik számára.
Digitális bennszülöttek
A mobilitás támogatása tekintetében a vállalatokra mind nagyobb nyomást gyakorol a munkaerőpiacon és a munkahelyen megjelenő fiatal nemzedék is, melynek tagjai együtt nőttek fel a mobileszközökkel és az internettel.
Borbás Sándor, a T-Systems vezető üzletfejlesztési menedzsere a generációváltás hatását néhány számadattal érzékeltette a konferencián tartott előadásában. A Facebook 995 millió aktív felhasználójának több mint fele, 550 millió mobiltelefonról éri el a kapcsolati hálót. Számuk a tavalyi évhez képest drasztikus mértékben, 67 százalékkal nőtt. Egy európai uniós felmérés szerint a fiatalok átlagosan napi 88 percet töltenek online, 60 százalékuk napi rendszerességgel, egyharmaduk 24 órában használja az internetet.
Könnyű elképzelni, hogy ezek a fiatalok pár éven belül milyen elvárásokat támasztanak majd munkahelyükön a mobileszközök és felhőszolgáltatások használatát illetően. A mobilitás támogatása rövid időn belül kulcsfontosságú tényezővé válik a képzett és tehetséges munkaerő toborzása és megtartása, elégedettségének növelése szempontjából - ezt a vállalatok többsége kezdi tisztán látni, bár a gyakorlat ehhez képest ma még lemaradást mutat.
Az IDC 2012 második felében 254 vállalatot kérdezett meg térségünkben a konzumerizációt támogató (BYOD) stratégiával kapcsolatban. A válaszok alapján az alkalmazottak saját tulajdonában levő okostelefonok és tabletek munkahelyi támogatása terén a cseh vállalatok tették eddig a legtöbbet, ott a megkérdezettek 43 százaléka mondta, hogy cégénél ez már működő gyakorlat. Oroszországban ugyanakkor a vállalatok mindössze 5 százaléka mondhatja el magáról ugyanezt.
Összességében a vállalatok 60 százaléka fontosnak tartja a mobilitás, ezen belül az alkalmazottak tulajdonában levő eszközök támogatását. A válaszadók fele úgy ítéli meg, hogy ez hatékonyabb munkavégzést eredményezhet, javítja az együttműködést és az ügyfelekkel való kapcsolattartást. A hatékonyságnövelésről alkotott fogalmak azonban még meglehetősen általánosak lehetnek, mivel a válaszadók negyede a következő egy-másfél évben, illetve egyáltalán nem tervezi az üzleti alkalmazások mobilizálását. A vállalatok mindössze 16 százalékánál fut már az első mobilalkalmazás, és mindössze 6-7 százalék azon cégek aránya, amelyeknél 2 vagy több app fut, illetve több rendszert érintő mobilfejlesztés zajlik.
John Gole szerint a konzumerizáció támogatása az érdeklődéshez képest azért terjed viszonylag lassan, mert első ránézésre mély szakadék tátong az elérhető előnyök mérhetősége és a kihívások, a kockázatok nagyon is konkrét volta között. A jobb kapcsolattartás, a rugalmas munkavégzés lehetősége, a nagyobb hatékonyság, az eredményesebb ügyfélszolgálat alapvetően puha előny, melyet nehéz - bár nem lehetetlen - számszerűsíteni. A munkahelyen megjelenő, lakossági piacra szánt okostelefonok és tabletek ugyanakkor számos feladatot adnak a biztonság, az adat- és hálózatvédelem terén, IT-beruházásokat tesznek szükségessé, és növelhetik a hálózati vagy a birtoklási költségeket is (ha a vállalat részben vagy egészében átvállalja az előfizetés vagy az eszközvásárlás költségeit).
Digitális identitás
Térségünkben a mobileszközök felügyeletére szolgáló menedzsmentrendszerek a 100-499 fős vállalatok körében a legelterjedtebbek, de arányuk ott sem éri el a 20 százalékot, míg a 10-24 fős vállalatok egyáltalán nem használnak ilyen eszközöket. Ez azonban a következő pár évben változni fog, mert mérettől függetlenül szinte minden vállalat tervezi beszerzésüket.
A konzumerizáció támogatása - néhány speciális területet leszámítva - a legtöbb vállalat számára megkerülhetetlen lesz. A halogatás helyett ezért célszerűbb hozzálátni a hosszú távú stratégia és az ütemterv mielőbbi kidolgozásához. Annál is inkább, mert - miként arra dr. Josef Noll, az Oslói Egyetem professzora is felhívta a figyelmet a konferencián elhangzott előadásában - az évtized végére az emberek mellett 50-100 milliárd, digitális identitással rendelkező tárgy, termék, szenzor és gép is az internetre fog csatlakozni, és ez minden eddig látottnál nagyobb hatással lesz a vállalatok működésére is.
