Az Európai Bizottság egy új, nagyvállalatokat célzó adó bevezetésére készül, hogy megnövelje az EU közös költségvetésének bevételeit - számolt be a Financial Times egy kiszivárgott tervezetre hivatkozva. A javaslat szerint az új adó a teljes unió területén működő, évi 50 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező cégeket érintené, székhelytől függetlenül.
A tervezett intézkedés összefügg az Európai Unió növekvő kiadásaival, különösen a védelmi szféra és az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatások terén. Ursula von der Leyen bizottsági elnök márciusban jelentette be, hogy az EU mintegy 800 milliárd eurós mozgásteret kíván teremteni a következő négy évben védelmi célokra. A stratégiai cél az, hogy az unió gyorsabban tudjon reagálni a biztonsági kihívásokra, és fenntartsa támogatását Kijev irányába.
Az EU eddig 164,8 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására a 2022 februári konfliktuseszkaláció óta, ebből 59,6 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra. Emellett nem hivatalos források szerint az Európai Bizottság újabb 100 milliárd eurós csomagot is előkészít, amely vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes hiteleket tartalmazna.
Új költségvetés, új bevételi források
Az új vállalati adó egy átfogóbb költségvetési terv részeként kerülhet bevezetésre, amely a következő hétéves ciklusra készül. A jelenlegi, több mint 1,2 billió eurós költségvetést várhatóan jelentősen meghaladja majd az új tervezet. A kiszivárgott dokumentum szerint az új adó progresszív rendszerű lenne: a legnagyobb árbevételű cégek magasabb hozzájárulásra lennének kötelezve.
További lehetséges bevételi forrásként a bizottság azt is fontolgatja, hogy:
- részesedést kér a dohánytermékekre kivetett adókból,
- díjat vezet be a nem újrahasznosított elektronikai hulladék után, és
- külön kezelési költséget számolna fel a távol-keleti online rendelések csomagküldésére.
A tervezet életbe lépéséhez azonban az összes tagállam egyhangú támogatására lesz szükség, ami várhatóan komoly politikai vitákat szül majd. Több nettó befizető ország - köztük Németország, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és Dánia - már korábban is ellenállást tanúsított a költségvetés növelésével szemben.
A vállalati szektor sem fogadja majd kitörő örömmel a kezdeményezést, különösen az energiaárak, az infláció és a gyenge gazdasági növekedés fényében. A Financial Times szerint a legnagyobb vállalatok körében komoly ellenállás várható, főként az olyan cégek részéről, amelyek már így is jelentős mértékben hozzájárulnak nemzeti szinten az adóbevételhez.
Geopolitikai és gazdasági következmények
Moszkva részéről már most is kritikák érik az EU gazdaságpolitikáját. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint Brüsszel túlságosan is igazodik az amerikai érdekekhez, és ennek következményeit - a szankciók, az infláció és a versenyképesség romlása formájában - az európai polgárok érzik meg leginkább.
Mindezek fényében az új adó nem csupán pénzügyi, hanem politikai és geopolitikai szempontból is komoly súlyt kaphat az elkövetkező hónapokban. A kérdés az, hogy a tagállamok és a vállalatok készek-e elfogadni a közös terhek növekedését a hosszú távú stratégiai célok érdekében.
