A budapesti közmű-vállalat informatikai vezetője szerint sokat segített, hogy a jelenleginél is durvább vészhelyzetre szóló tervvel rendelkeztek, így sikeresen álltak át a távmunkára. Videós interjúban is meghallgathatjuk, mi a hatékonyság titka.

Felmondása után valamiért úgy döntött az egykori alkalmazott, hogy 456 virtuális gépet távolít el volt munkahelye rendszeréből, ezzel pedig dollármilliós károkat okozott.

Az Edge, a Firefox és a Chrome böngészőkben is felfedezték már azt a rosszindulatú programot, amely hirdetésnek álcázza magát, majd visszaél a személyes adatainkkal.

Jobb későn, mint soha, legalábbis ez lehetett az EU döntéshozóinak mottója: a Twitter büntetése pénzügyileg nem egetverő, de egy új korszak kezdetét jelentheti. Közel két éves huzavona után egyfajta precedens született.

A hackerek SQL adatbázisokat támadnak meg, az adatokat letöltik, az eredetijüket pedig törlik, és a tulaj csak váltságdíj ellenében kaphatja vissza, ami az övé. Ha nem fizet 9 napon belül, az adatbázist licitre bocsátják.

A Synology online konferenciáján bemutatta a legfrissebb DiskStation Manager rendszerét, ami újításokat hoz a tárolás, archiválás és hibrid felhő területén egyaránt.

Az orosz származású Alexander Vinnick kiberbűnözésből származó pénzek tisztára mosásában segédkezett. A vád szerint 4 milliárd dollár értékű kriptovaluta eltüntetése tapadt a kezéhez.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

Ahogy a slágereknek vagy a filmeknek, úgy a számítógépes károkozóknak is van időről-időre frissülő toplistája. Nézzük, milyen randaságok keserítették meg leginkább az életet novemberben!

Mint arról a Wikipédia is megemlékezik, lapunk elődjét a Központi Statisztikai Hivatal indította el 1969-ben, akkor még Számítástechnika néven. A kék, majd a piros fejlécű újság, később pedig a Computerworld hasábjain az infokommunikáció történetének számos mozzanatát rögzítették a korszak legjobbjai közé tartozó szakújságírók.

A céges szolgáltatások és erőforrások távoli elérésére úgy repülnek rá a kiberbűnözők, mint utcai galambok a véletlenül lepottyant emeletes tortára. Az ehhez köthető támadások száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt három hónap alatt.

A Google-t 100 millió, az Amazont 35 millió euróra büntette a francia adatvédelmi hatóság. A két óriáscég anélkül helyezett el követő sütiket a felhasználók gépén, hogy ehhez engedélyt kért volna.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

Az elmúlt hónapokban új taktikához folyamodtak azok a szervezetek, melyek felfedezték, hogy az általuk telepített zsarolóvírustól megpróbál megszabadulni a megtámadott cég.

A NortonLifeLock megvásárolta a biztonsági szoftvereket fejlesztő Avirát. A vevő a nemzetközi piacon akar terjeszkedni a német cég népszerű termékeivel.

Egy 15 milliárd jelszó elemzésén alapuló kutatás kiderítette, hogy sokan hajlamosak személyes információkat is elrejteni jelszavaikba. A vizsgált jelszavaknak csak töredéke bizonyult egyedinek, a nagy többség harmatgyenge és könnyen kitalálható volt.

Egyre többen kezdik meg az online ügyintézést, még olyan esetekben is, amelyekhez korábban személyes jelenlétre volt szükség.

A jó IT-rendszer rugalmasan ellenáll a sokkszerű hatásoknak. Kialakításához az infrastrukturális fejlesztéseken kívül vezetői praktikákra is szükség van. Cikkünk a Computerworld Exchange (CWeX) kezdeményezés online tudástárának egyik írása.

A mobilokba épített technológiák folyamatosan fejlődnek, többek között a készülékbe épített szenzorok is, amelyek a megfelelő mesterséges intelligenciákkal kombinálva akár életeket menthetnek.

Bár a név láttán először felszaladhat az ember szemöldöke, igazából olyan találmányról van szó, amely a gépünket védi attól, hogy tönkretegyék vagy adatokat lopjanak róla.