Az orosz származású Alexander Vinnick kiberbűnözésből származó pénzek tisztára mosásában segédkezett. A vád szerint 4 milliárd dollár értékű kriptovaluta eltüntetése tapadt a kezéhez.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

Ahogy a slágereknek vagy a filmeknek, úgy a számítógépes károkozóknak is van időről-időre frissülő toplistája. Nézzük, milyen randaságok keserítették meg leginkább az életet novemberben!

Mint arról a Wikipédia is megemlékezik, lapunk elődjét a Központi Statisztikai Hivatal indította el 1969-ben, akkor még Számítástechnika néven. A kék, majd a piros fejlécű újság, később pedig a Computerworld hasábjain az infokommunikáció történetének számos mozzanatát rögzítették a korszak legjobbjai közé tartozó szakújságírók.

A céges szolgáltatások és erőforrások távoli elérésére úgy repülnek rá a kiberbűnözők, mint utcai galambok a véletlenül lepottyant emeletes tortára. Az ehhez köthető támadások száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt három hónap alatt.

A Google-t 100 millió, az Amazont 35 millió euróra büntette a francia adatvédelmi hatóság. A két óriáscég anélkül helyezett el követő sütiket a felhasználók gépén, hogy ehhez engedélyt kért volna.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

Az elmúlt hónapokban új taktikához folyamodtak azok a szervezetek, melyek felfedezték, hogy az általuk telepített zsarolóvírustól megpróbál megszabadulni a megtámadott cég.

A NortonLifeLock megvásárolta a biztonsági szoftvereket fejlesztő Avirát. A vevő a nemzetközi piacon akar terjeszkedni a német cég népszerű termékeivel.

Egy 15 milliárd jelszó elemzésén alapuló kutatás kiderítette, hogy sokan hajlamosak személyes információkat is elrejteni jelszavaikba. A vizsgált jelszavaknak csak töredéke bizonyult egyedinek, a nagy többség harmatgyenge és könnyen kitalálható volt.

Egyre többen kezdik meg az online ügyintézést, még olyan esetekben is, amelyekhez korábban személyes jelenlétre volt szükség.

A jó IT-rendszer rugalmasan ellenáll a sokkszerű hatásoknak. Kialakításához az infrastrukturális fejlesztéseken kívül vezetői praktikákra is szükség van. Cikkünk a Computerworld Exchange (CWeX) kezdeményezés online tudástárának egyik írása.

A mobilokba épített technológiák folyamatosan fejlődnek, többek között a készülékbe épített szenzorok is, amelyek a megfelelő mesterséges intelligenciákkal kombinálva akár életeket menthetnek.

Bár a név láttán először felszaladhat az ember szemöldöke, igazából olyan találmányról van szó, amely a gépünket védi attól, hogy tönkretegyék vagy adatokat lopjanak róla.

A Turla hackercsoport öt éven keresztül csapolta EU-országok külügyminisztériumainak számítógépeit. A biztonsági kutatók által Oroszországhoz kötött kiberbűnözők érzékeny adatokat szerezhettek meg.

Minden analitikai feladatra találnak a vállalatok alkalmas eszközt. A BI-kezdeményezések kimenetele ezért az eszközválasztás helyett ma már elsősorban a szervezeti adatkultúrán, az alkalmazottak adatműveltségén áll vagy bukik.

Aligha könnyíti meg az IoT-megoldások tesztelését, hogy felépítésüket, funkcióikat és biztonsági-megfelelési követelményeiket tekintve egyaránt a legösszetettebb alkalmazások közé tartoznak. Bár speciális módszertan még nem készült ehhez, jó gyakorlat létezik.

A vádak szerint az etikus viselkedéstől nagyon messze állt a Google gyakorlata: a károsultak azt akarják elérni, hogy a vállalat visszavegye őket.

A járványhelyzet és a távmunka megerősödése egyben az informatikai támadásoknak is új erőt adott, és erre a cégeknek bizony komolyan fel kell készülniük. Az új Computerworld Exchange (CWeX) rovat friss cikkében ehhez kapcsolódó képzéseket ajánlunk.

Minden az üzletről szól, még a vakcina-fejlesztési verseny, de a vállalati felelősségvállalás is. Ha szeretett hazánk le van maradva a víruskutatásban, fúrjuk meg azokét, akik előrébb tartanak! Üresen álló irodáinkat, porosodó autóflottánkat ajánljuk fel jótékony célra! Kanyargós eszmefuttatás következik.