A Zoom egyik magas rangú vezetőjét vádolta meg egy amerikai bíróság azzal, hogy felhasználói adatokat szivárogtatott a kínai kormánynak, valamint önhatalmúlag cenzúrázott videóbeszélgetéseket.

Az elmúlt hetekben amerikai kormányszervek is áldozatul estek egy komoly hackertámadásnak, ennek folyományaként pedig a webes Office-t is feltörték. Mutatunk néhány egyszerű fogást, amivel megvédhetjük Microsoft fiókunkat és appjainkat.

2020 elején nagy reményekkel léptünk be az új évtizedbe, ám optimizmusunkat villámgyorsan szertefoszlatta a Covid-19. A hatásait most is nyögjük: a járvány kitörése óta vállalkozások tömege húzta le a redőnyt világszerte, és amelyek állva maradtak, kénytelenek voltak működésüket teljesen átszervezni. 2021 izgalmas esztendő lesz a válságból kilábaló világ számára.

Oroszországhoz köthető hackerekre bukkant a Microsoft, de a jelek szerint már nem csak vállalatok vannak a célkeresztben: az internetes hadszíntér konkrét katonai jelentősséget is kapott.

Riasztóan magas még mindig a kalózszoftverek aránya a digitális eszközökön, noha a felhasználók elvileg tisztában vannak a kockázatokkal. Az IT-vezetők erős szoftvergazdálkodással javíthatják a biztonságot, így komoly károktól kímélhetik meg a vállalatokat, távmunkára fogott világunkban azonban az alkalmazottak - és családtagjaik - további felvilágosítására is szükség lenne a támadási felület hathatós csökkentéséhez.

A jelek szerint még a legnagyobbak sem menekülnek a ranwomware-támadások elől. A Hálaadás hétvégéjén a Foxconn gyártó-óriás több, mint ezer szerverét titkosították zsarolóvírussal. A hackerek 34 millió dollár követeltek.

Mára mindennapossá vált az internetes webáruházak látogatása, tízből kilenc internethasználó szokott így vásárolni, négyen közülük havi rendszerességgel. Az év végi leárazások és a közelgő ünnepek előtt azonban érdemes még jobban odafigyelnünk az online biztonságra. Az OTP Bank ügyfelei novembertől találkozhatnak kétlépcsős azonosítással internetes vásárlásaik során.

A budapesti közmű-vállalat informatikai vezetője szerint sokat segített, hogy a jelenleginél is durvább vészhelyzetre szóló tervvel rendelkeztek, így sikeresen álltak át a távmunkára. Videós interjúban is meghallgathatjuk, mi a hatékonyság titka.

Felmondása után valamiért úgy döntött az egykori alkalmazott, hogy 456 virtuális gépet távolít el volt munkahelye rendszeréből, ezzel pedig dollármilliós károkat okozott.

Az Edge, a Firefox és a Chrome böngészőkben is felfedezték már azt a rosszindulatú programot, amely hirdetésnek álcázza magát, majd visszaél a személyes adatainkkal.

Jobb későn, mint soha, legalábbis ez lehetett az EU döntéshozóinak mottója: a Twitter büntetése pénzügyileg nem egetverő, de egy új korszak kezdetét jelentheti. Közel két éves huzavona után egyfajta precedens született.

A hackerek SQL adatbázisokat támadnak meg, az adatokat letöltik, az eredetijüket pedig törlik, és a tulaj csak váltságdíj ellenében kaphatja vissza, ami az övé. Ha nem fizet 9 napon belül, az adatbázist licitre bocsátják.

A Synology online konferenciáján bemutatta a legfrissebb DiskStation Manager rendszerét, ami újításokat hoz a tárolás, archiválás és hibrid felhő területén egyaránt.

Az orosz származású Alexander Vinnick kiberbűnözésből származó pénzek tisztára mosásában segédkezett. A vád szerint 4 milliárd dollár értékű kriptovaluta eltüntetése tapadt a kezéhez.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

Ahogy a slágereknek vagy a filmeknek, úgy a számítógépes károkozóknak is van időről-időre frissülő toplistája. Nézzük, milyen randaságok keserítették meg leginkább az életet novemberben!

Mint arról a Wikipédia is megemlékezik, lapunk elődjét a Központi Statisztikai Hivatal indította el 1969-ben, akkor még Számítástechnika néven. A kék, majd a piros fejlécű újság, később pedig a Computerworld hasábjain az infokommunikáció történetének számos mozzanatát rögzítették a korszak legjobbjai közé tartozó szakújságírók.

A céges szolgáltatások és erőforrások távoli elérésére úgy repülnek rá a kiberbűnözők, mint utcai galambok a véletlenül lepottyant emeletes tortára. Az ehhez köthető támadások száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt három hónap alatt.

A Google-t 100 millió, az Amazont 35 millió euróra büntette a francia adatvédelmi hatóság. A két óriáscég anélkül helyezett el követő sütiket a felhasználók gépén, hogy ehhez engedélyt kért volna.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?