Miért nehéz sok szervezet számára lépést tartani az egyre fejlődő vírusokkal és hatékonyan kezelni a kiberkockázatokat?

A bányászvírusok új, módosított változatainak száma 2021 márciusában több mint a négyszeresére nőtt az előző hónaphoz képest.

Az elmúlt években drasztikusan megváltoztak azok a módszerek, amelyeket a kiberbűnözők a zsarolóvírusok terjesztéséhez használnak. Míg néhány éve széles körben, nagy mennyiségben terjesztették a titkosított fájlokat, mára már sokkal fókuszáltabbá váltak a zsarolóvírusos támadásaik.

A bűnözők hamis levelekkel veszik rá a vállalkozások alkalmazottait jelentős összegek átutalására. Az FBI szerint ma már több pénzt keresnek vele, mint a zsarolóvírusokkal.

A támadások felfedik az IT-struktúrák gyengeségeit, és összefogásra késztetik a technológiai óriásokat. A védelmi fejlesztések eredményeként jobb, biztonságosabb rendszerek jöhetnek létre.

Tizenkilenc informatikai cég csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melynek célja, hogy foglalkozzanak a zsarolóvírusok jelentette egyre nagyobb fenyegetéssel.

Most az egyszer nem a koronavírusról lesz szó, ezzel kapcsolatban reménykedjünk a vakcinánk hatékonyságában. A számítógépes vírusok viszont a kutatások szerint az ideinél is keményebben támadnak majd.

A kibertámadások, vírusok, férgek, zsarolóprogramok és trójai programok szinte minden egyes kattintáskor veszélyt jelentenek az Interneten. A Windows 10-be ezért átfogó védelmi rendszert építettek be, de mennyit tudunk erről?

Mi az a zsarolóvírus? Hogyan lehet ellene védekezni? Mit tehetsz, ha minden óvintézkedés ellenére áldozattá váltál? Segítünk!

Nem csak a PC-ket fertőzhetik meg a fájlokat zároló zsarolóvírusok: egy NAS esetében kifejezetten kellemetlen, ha a tartalma elérhetetlenné válik - de tehetünk ellene.

A hekkerek újabban az egyetemeket veszik célba velük, és nem csak pénzt követelnek a titkosítás feloldásáért, de azzal is megfenyegetik az oktatási intézményeket, hogy nyilvánosságra hozzák a hallgatók személyes adatait.

A kétezres évek elején még főként vírusokkal és trójai programokkal támadták a vállalatokat a kiberbűnözők, de folyamatosan szélesedő repertoárjukban egyre szofisztikáltabb módszerek jelentek meg, köztük például az adathalászat.

A koronavírus miatt egyre többen állnak át távmunkára, mellyel megnő a kockázata, a hacker-támadásoknak és a zsarolóvírusok településének. De mik a jelei annak, hogy valaki rosszban sántikál?

A kiberbűnözők egy része már túllépett a vírusokon és egyéb régimódi módszereken: túlterhelik a gyorstöltőt, hogy az túlterhelje és tönkretegye a rá kapcsolt eszközöket.

Egy nemrég felfedett sebezhetőség lehetővé teszi, hogy vírusok bizalmas adatokat lopjanak el a mobilokról. Szinte mindegyik Android-változat érintett.

A történelem eddigi legnagyobb zsarolóvírus járványa, melyet a WannaCry zsarolóvírus okozott, 2017. május 12-én érte el a csúcspontját. Három évvel később ez a vírus - más zsarolóvírusokkal egyetemben - még mindig fenyegetést jelent az emberekre és a vállalatokra.

Még egészen nagy rendszereket működtető vállalatoknál is előfordul, hogy a megfelelő "vírusírtó" szoftver telepítésével elintézettnek gondolják végpontjaik védelmét. Ez a kártékony kódok (vírusok, férgek, és társaik) ellen, ha megfelelően szélesspektrumú szoftvert választanak, figyelnek a licencekre és a frissítésekre, igaz is lehet.

A hekkerek a járvánnyal kapcsolatos híreket tartalmazó e-mailek mellékletébe rejtik kártékony kódjaikat.

Egyre több ember dönt úgy, hogy online vásárolja meg a kívánt terméket és házhozszállíttatja - néhányan pedig az első alkalommal teszik mindezt.

Az amerikai hatóságok szerint távhozzáférést biztosító vírusok terjesztését kezdték meg, hogy pénzt szerezzenek az ország fegyverkezési programjához.