Áloldalak segítésével kísérelnek meg ellopni személyes adatokat a kiberbűnözők.

Amerikai pénzügyi intézmények a kiberbűnözők célkeresztjében.

A koronavírus-járvány kapcsán a kiberbűnözők kihasználják, hogy az emberek igyekeznek elkerülni a legkisebb veszéllyel is fenyegető találkozásokat.

Bejelentkezési adatokat lopnak a hackerek, hívta fel a figyelmet a veszélyre a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

Ezt természetesen a kiberbűnözök is tudják, és, ahogy a Kaspersky kutatói felfedezték, az elmúlt hetekben már aktívan használták is a témát a rosszindulatú programok - például hátsó kapuk és kémprogramok - terjesztéséhez.

Ha az alkalmazottak a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések miatt otthonról kénytelenek dolgozni, érdemes betartani az alábbi biztonsági óvintézkedéseket, mert a kiberbűnözők ilyenkor sem fogják vissza magukat.

A koronavírus (COVID-19) globális terjedése kapcsán egyre több és több felhasználót bombáznak álhírekkel a kiberbűnözők arra számítva, hogy kihasználhatják a gyanútlan internetezőket.

A kiberbűnözők zsarolási taktikákkal és mérgezett weboldalak segítségével fertőzik meg a vállalati számítógépeket, hogy azok kriptovalutát bányásszanak számukra. Megmutatjuk, hogyan lehet ez ellen védekezni.

Az E.ON és a NAV után most a Nemzeti Közműszolgáltató ügyfelei is felkerültek a céltáblára: a kiberbűnözők hamis számlák online befizetésével próbálják bankkártya-adataikat megszerezni .

A népszerű filmekre a kiberbűnözők is legalább annyira odafigyelnek, mint a mozirajongók, és a küszöbön álló Oscar-gála még növeli is a tétet.

Erősen indították a 2020-as évet a kiberbűnözők: a NAV, az E.ON és a PayPal nevében is próbálnak adatokat ellopni az ügyfelektől.

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy meg tudjuk mondani: idén is fontos lesz az IT-biztonság a vállalatoknál. Egyelőre ugyanis nincs kilátás arra, hogy az egyre aktívabb kiberbűnözők hirtelen más foglalkozás után néznek.

Már 2020 első napjaiban akcióba kezdtek az adathalászatra szakosodott kiberbűnözők.

A zsarolóvírusok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek - legalábbis a kiberbűnözők körében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig nem sikerült átfogó és hatékony védelmet kiépíteni a ransomware támadásokkal szemben.

Az ESET kutatói nemrégiben fedezték fel, hogy a félmillió számítógépet megfertőző Stantinko botnet mögötti kiberbűnözők Monero kriptovaluta-bányászó modult telepítenek az általuk ellenőrzött gépekre.

Arról rengeteget olvashatunk, hogy a vállalatokra, különböző szervezetekre milyen virtuális veszélyek és kiberbűnözők leselkednek, de mi a helyzet az otthoni felhasználókkal? Vajon magánszemélyként is ki vagyunk-e téve a zsarolóvírusoknak, tartanunk kell-e a személyazonosság-lopástól vagy az adathalászattól?

Akár egyetlen sérülékenység egy alkalmazásban elég lehet ahhoz, hogy a kiberbűnözők támadást indítsanak a résen keresztül a vállalat informatikai rendszere ellen, és értékes adatokat lopjanak el, komoly károkat okozva ezzel.

A leggyakoribb jele annak, hogy kiberbűnözők próbálkoznak nálunk, egy olyan e-mail, webhely vagy telefonhívás, amely jogosulatlanul kér bejelentkezési információkat.

Szeretjük okostelefonjainkat, de használatuknak van egy komoly árnyoldala. Széles körű elterjedtségük és azon rossz szokás miatt, hogy előszeretettel csatlakozunk nyilvános wifi-hálózatokhoz, a mobilok a kiberbűnözők kedvelt célpontjaivá váltak.

Kutatók betörtek a Smominru botnet egyik irányító szerverébe, és hozzáfértek az ott tárolt adatokhoz.