Mi is lehet a hosszútávú jövőképe a fintech jelenségnek?

A koronavírus-járvány miatti lezárások hatása megjelent a digitális pénzügyi szolgáltatások területén.

Kétségtelen, hogy a járvány hatására az online banki ügyintézés világszerte előretört, Magyarországon azonban az európai gyakorlatnál lassabb, óvatosabb a fintech térhódítása.

Félő, hogy összeomlik elődeink informatikai öröksége.

Számos olyan ország van, ahol ragaszkodnak a kézzel fogható pénz használatához, ide tartozik Magyarország is.

A digitális pénzügyek iránti bizalom erősödésének egyik záloga, hogy a szolgáltatók ügyfélközpontú és fogyasztói biztonságot nyújtó fejlesztéseket valósítsanak meg.

A startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben.

Többek között az Alipay és a WeChat Pay használatát is betiltja az új elnöki rendelet, bár a végrehajtásával adódhat egy apró bökkenő.

Az IMF tanulmánya megvizsgálta a high-tech óriások pénzügyi nyomulásának hatásait. A kutatók szerint a böngészőnkben felgyülemlő adatok pontosabb képet adnak hitelképességünkről, mint a bankok hagyományos elemzései.

Az újdonság azoknak a vállalkozásoknak jöhet jól, amelyeknek nem kell túl sok tranzakciót kezelniük, és nem akarnak különálló fizetési megoldást létrehozni.

A világjárvány idején a készpénzmentes fizetést preferáló vásárlói igények és központi törekvések szép lassan összhangba kerültek, most a kereskedőkön és a szolgáltatókon a sor, hogy megfeleljenek a biztonságos elektronikus fizetést szabályozó rendeleteknek.

A Google áttervezte a felületet, és új szolgáltatásokat épített az appba. A megújult Pay pénzügyeink kézben tartásában is segít. Nem mellesleg már Magyarországon is elérhető.

Március másodikán elindult az azonnali fizetések rendszere. A bankszektor 30-40 milliárd forintot és több százezer munkaórát fordított erre a fejlesztésre, ezáltal az innováció a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházásává nőtte ki magát.

Hubokon az informatikában hálózati eszközök csomópontjait értik, a digitális gazdaságban pedig az innováció csomópontjaiként terjed az elnevezés. Cikkünk a Digitális Krónika, a Digitális Jólét Program elektronikus kiadványának összefoglalója alapján készült.

Bő egy évvel ezelőtt örvendeztünk az Apple Pay hazai debütálásán, és azt latolgattuk, vajon mikorra ér Magyarországra a Google Pay is. Azóta az Apple érintéses mobilfizetési megoldását majdnem az összes hazai nagybank bevezette, ám a versenytárs azóta sem lépett a hazai piacra az Androidos felhasználók bánatára. Bankos körökben pedig egyre többen rebesgetik, hogy idén már nem is fog erre sor kerülni.

Nem árt fejben tartania minden kereskedéssel foglalkozó vállalkozásnak, hogy januártól az online kassza mellé kötelező elektronikus fizetési módot is biztosítani.

A fintech megoldásokat kínáló magyar fejlesztés, a Natrix - magyarul vízisikló - apropóján a fintech cégek érdeklődésének homlokterében álló elosztott főkönyvről is kérdeztük a fejlesztő főtechnológusát, Szabolcsi Andrást.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) vezetője és dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció különböző területein való jövőbeni együttműködésről, különös tekintettel a pénzügyi digitalizáció, a fintech és az Okos Város fejlesztésekre.

Manapság ismét egyre többet ér az arany, a magyar BlockNoteX megoldás azon alapul, hogy a valós nemesfémet Ethereum platformra emeli át. Szóval ez igazi arany, de mégis digitálisan - hogy is van ez?

A cég több álláshirdetést is közzétett, melyek arra utalnak, hogy nagy erőkkel dolgoznak a kriptovalutákhoz köthető szolgáltatások elindításán.