Fizetések az IT-szférában
Két negyedévnyi emelkedés után az elmúlt negyedévben nem változott érdemben az IT-ban dolgozók átlagbére az Egyesült Államokban - jelentette be a Yoh Services. A műszaki szférában dolgozók átlagosan óránként 30,99 dolláros bért kaptak a június 30-án véget ért negyedév során. Éves szinten ráadásul rosszabb a helyzet: 2010 hasonló időszakában még 31,43 dollár volt az átlagos órabér ezen a területen, ami 1,41 százalékos csökkenést jelent. Kezdjük egy gyors átváltással: 30,99 dolláros órabér 247,92 dollár bevételt hoz az amerikai munkavállalónak egy nyolcórás munkanap alatt, ami egy hónapban (20 munkanappal számolva) 4960 dollárt jelent. Ez 180 forintos dollárárfolyam mellett nagyjából 893 ezer forintnak felel meg. Hazánkban természetesen ennek közelében sincs az átlagbér (noha az IT egyes területein szert lehet tenni közel ekkora fizetésre).
Budaházi Péter ügyvezető igazgató, Human Sales Kft.
A hazai IT-szektor két részből áll: multi és kkv. Amíg a multi cégek a legtöbb esetben igyekeznek követni a trendeket és az inflációs változásokat - bár idén sok ellenpéldát is látunk erre -, a kkv-szektor esetében igen erős stagnálást figyelhető meg. Speciális fejlesztéseknél, projekteknél persze ma is meg lehet csípni zsíros állásokat, de egyre nehezebben, és egyre ritkábban van rá lehetősége a munkavállalónak.
Állami megrendelői oldalon Magyarországon az utóbbi időszak viszonylag aktív volt, gondoljunk csak a magánnyugdíjak kiszámítására és a visszafizetésekre vonatkozó rendszerfejlesztésre, vagy a devizahitelesek árfolyamrögzítését támogató rendszerre. Azonban ezek eseti és általában egyszeri munkák. Állandó megbízások esetében mind a hazai, mind az EU-piacon azt mondhatjuk, hogy kivárás van.
A görög válság és az USA „leminősítése" arra késztetik a piacot, hogy a vállalkozók kivárjanak, és megnézzék, hova vezet mindez, mi fog történni. Emiatt sok projektet ha nem is állítottak le, de mindenképpen lassítottak a tempón, és ez a lassítás a legtöbb esetben bércsökkenéssel járt. Persze okostelefon vonalon hasít a piac, hiszen ez még új terület, és felfutóban van, de a korábbi CRM-, ERP-rendszerek fejlesztései manapság már telítettek, megoldottak, így ezek a területek egyre kevésbé elérhetők a munkavállalók számára. Az elkövetkezendő hónapokban várhatóan fagyos lesz a hangulat, ám talán októberre kitisztul a kép, ekkor várható a visszatérés az eredeti mederbe. Ugyan a piacon 2012 elején sem várhatók jelentősebb változások, de talán a jelenlegi gazdasági események, hullámzások addigra helyreállnak, és újra új projektekben gondolkoznak majd a cégek vezetői ahelyett, hogy a jelenleg futókat ütemeznék át.
A bérek szempontjából figyelve az eseményeket elmondható, hogy a magyar piacon a kkv-szektor megrekedt a 2010-es bérek szintjén, és ez sajnos nem is nagyon fog változni a közeljövőben. Persze a piac diktál, és ha az EU stabilabb lesz, az USA visszakapja eredeti besorolását, továbbá valami csoda folytán még a spanyol és olasz helyzet is helyrebillen, akkor feltehetőleg az árak is megindulhatnak felfelé. Bár tegyük hozzá: soha sincs olyan, hogy a bérek csak felfelé mennek. Tetszik vagy sem, a piaci viszonyokhoz, projektekhez mérten gyakran inkább csökkennek. Ennek minősül a stagnálás is, hiszen ha nincs inflációkövetés, akkor évente átlagosan 4-7%-kal keresnek rosszabbul a munkavállalók. Sajnos jelenleg épp ez a helyzet. Az érem másik oldala pedig, hogy egyre többen értenek az informatikához. Az pedig köztudott, hogy ha valamiből egyre több van, annak csökken az értéke. Nincs ez másképpen az IT-bérekkel sem. Ma már sok projektre könnyebb munkatársat találni, mert az iskolák ontják a fejlesztőket. Az örök kérdés, hogy milyen minőségű munkát végeznek ezek az újonnan jött junior munkatársak; mivel a rengeteg fejlesztői munka inkább robotmunka, mintsem fejlesztés, a kezdők is vígan ellavírozhatnak. 2-5 év alatt felszedik magukra a szükséges gyakorlati tudást, és azzal már útra kelhetnek a komolyabb projektek felé. Persze mindig lesznek kivételek. Épp a minap beszélgettem egy IT-projektvezetői jelölttel, aki fiatal kora ellenére seniorokat megszégyenítő tudással rendelkezik, és ehhez igen vaskos senior bérigény is társul. Neki például a nehézséget az jelenti, hogy olyan, tudásának megfelelő projektet találjon, amire nincs „túljelentkezés".
Törvénysértő a Facebook arcfelismerője?
Egy adatbiztonsággal foglalkozó hamburgi szervezet szerint a közösségi oldal szolgáltatása sérti a személyes adatok védelmével kapcsolatos európai szabályozást. Véleményük szerint a rendszer használata révén az üzemeltetők bizalmas biometrikus adatokhoz juthatnak hozzá - jelentette be Johannes Caspar, a hamburgi adatvédelmi biztos. A közösségi oldal az ügy kapcsán kiadott állásfoglalásában az írta: „Megfontoljuk a Hamburg Data Protection Authority fényképek megjelölésével kapcsolatos érveit, ám határozottan elutasítjuk azokat a vádakat, hogy jelenlegi gyakorlatunk törvénysértő volna."
Jóri András adatvédelmi biztos
A hamburgi adatvédelmi biztos állásfoglalása újra megvilágítja azt az ellentmondást, ami az európai adatvédelmi jog és az amerikai szabályozás között feszül. Ezt úgy összegezhetnénk, hogy amíg az európai szabályozás alapjognak ismeri el a személyes adatok védelmét, az amerikai általában ennél megengedőbb, és nagyobb teret ad az információs társadalom új vállalkozásainak, hogy friss, innovatív termékekkel álljanak elő, amelyek alapja a személyes adatok tömeges kezelése, feldolgozása, összekapcsolása.
Az európai felfogáshoz társított előny a magasabb szintű jogvédelem, ugyanakkor annak kritikusai gyakran bürokratizmussal, a vállalkozások lehetőségeinek beszűkítésével, végső soron az európai informatikai ipar versenyképességének korlátozásával vádolják az európai adatvédelmi jog megalkotóit és alkalmazóit. Az amerikai modell nagyobb teret enged a vállalkozásoknak, így előnyös helyzetbe juttatja az amerikai cégeket, ám ugyanakkor ezen cégek tevékenységét gyakori adatvédelmi botrányok kísérik.
Adatvédelmi biztosként, és az EU 29-es adatvédelmi munkacsoportjának tagjaként magam is nap mint nap szembesülök ezzel az ellentmondással a gyakorlatom során. Ilyen eset volt a Google Street View ügye: innovatív megoldásról van szó, amely mégis érintheti az egyének magánszféráját. Mit tehet ilyen esetben az adatvédelmi biztos? Semmiképp nem szabad gépromboló módjára viszonyulnia az új technológiákhoz! Olyan garanciákat kell megfogalmaznia, olyan jogértelmezést kell kialakítani, amely a jogvédelem ésszerű fenntartása mellett biztosítja azt is, hogy a felhasználók élhessenek az új lehetőségekkel. Ilyen értelmezések kialakítása egyébként nem könnyű feladat, hiszen magyar adatvédelmi biztosként egy, az 1992-es állapotokat tükröző törvénnyel kell dolgoznom (és sajnos, a nemrég elfogadott, jövőre hatályba lépő törvény is hasonlóan elavult megoldásokkal él). Ennek ellenére az adott esetben a céggel folytatott párbeszéd nyomán sikerült olyan jogértelmezést kialakítanom, amely reményeim szerint megfelel a fenti követelményeknek, és a Google ezen szolgáltatását megfelelő garanciák mellett elérhetővé teszi Magyarországon.
Remélem, a Facebook szolgáltatásával kapcsolatban is hasonló lesz a végeredmény. A magam részéről mindenesetre mindent megteszek majd ennek érdekében.
