A régiós statisztikák szerint a dolgozók viselkedéséből következő különböző problémás helyzetek, mint a rossz munkahatékonyság, balesetek és csalások, együttesen milliárdos veszteségeket okoznak a hazai vállalatoknak. Míg a veszteségekért okolhatók a piaci nehézségek, a munkahelyi stressz és az alacsony munkamorál, a ténylegesen bekövetkező kár a válság miatt szorult helyzetben lévő cégeket behozhatatlan versenyhátrányba szoríthatja. Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője állítja: a dolgozók személyisége alapján 90 százalékos biztonsággal előre jelezhető, mérhető és megelőzhető károk többsége a munkatársak nem megfelelő kiválasztásából, illetve a kockázatok tudatában célzottan tett megelőző lépések hiányából ered. Ez azonban többé nem „HR-probléma”: a helyzetet a vállalatoknak stratégiai szinten kell értékelniük és kezelniük.
„A 2011-es év nyilvánosan elérhető statisztikái alapján kijelenthetjük, hogy a munkatársak kiválasztása többé nem tekinthető a vállalati HR-csapatok elszigetelt, pusztán operatív feladatának” – vonja le az alapvető tanulságot Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője. – „Az eredményességre káros dolgozói magatartásformák növekvő költségeinek felméréséhez és megfelelő elemzéséhez cégvezetői rálátás kell, a megelőzés pedig nagyságrendekkel hatékonyabb, ha megfelelő stratégiai támogatást élvez.”
A nem megfelelő kiválasztásnak és a munkakörnyezet kritikus problémáinak fő tünetei a természetes fluktuáció erősödése, a munkahelyi balesetek számának emelkedése, a táppénzen töltött időszakok gyakoriságának vagy hosszúságának növekedése, a csalás vagy lopás megjelenése. A kieső munkatársak helyettesítése, pótlása, a plusz HR-es és munkabiztonsági kapacitás biztosítása, egy balesetet vagy károkozást követő szükséges eljárások lefolytatása, a kiesett munkaidő és üzemidő, a munkáltató költségei elképesztő összegekre rúghatnak.
A szakértő szerint a számok megdöbbentőek. A KPMG kutatása szerint 2011-ben Közép-Kelet-Európában a vállalati csalások átlagos költsége esetenként elérte a 217 millió forintot; globális szinten pedig az elkövetők 96 százaléka bizonyult visszaesőnek. A PricewaterhouseCoopers felmérése szerint a közép-kelet-európai vállalatok 30 százaléka, míg a magyarországi vállalatok 28 százaléka tapasztalt gazdasági visszaélést 2011-ben. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságának adatai szerint a 2011-es évben összesen 17 295 munkabaleset történt; ebből 80 volt halálos kimenetelű. A legalább 21 napig tartó táppénzes távollét közel 5000 dolgozót érintett, mely összesen 840 ezer kiesett munkaórát jelentett a tavalyi évben.
„Az ilyen típusú költségek leszorítását az új munkatársak kiválasztásánál érdemes elkezdeni, de objektív előrejelzéssel a meglévő munkatársak viselkedését is hatékonyan tudjuk mérni, hiszen a kármegelőzés nem egyenlő az elutasítással vagy az elbocsátással” – mutat rá az Assessment Systems International szakértője. – „Figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos kockázatok csak különleges helyzetben válnak valósággá, a jó szakemberek megtartásán pedig a vállalat piaci sikere múlik. Az összetett elvárások a szakértőktől testreszabott megoldásokat és megbízható mérési, elemzési módszereket, a cégvezetőktől pedig stratégiai mérlegelést és vállalati folyamatokba épített megelőzést igényelnek.”
