A kibertámadások geopolitikai eszközzé váltak, és a globális biztonsági vezetők egyre hangosabban figyelmeztetnek: az adatreziliencia nem IT-kérdés, hanem nemzetbiztonsági alapinfrastruktúra.

292 üzlet, 7,5 milliárd euró, és egy egyértelmű trend: a mesterséges intelligencia infrastruktúrája lett az európai kockázati tőke elsődleges célpontja.

A kiberbűnözők már keresik a módját, hogy kampányaikat az ügynöki mesterséges intelligenciával automatizálják, figyelmeztettek az RSA Conference 2026 előadói. A március végén San Franciscóban megtartott kormányzati és vállalati biztonsági konferencián fejlett AI képességekkel felvértezett kibervédelmi megoldások, valamint az eredményes alkalmazásukhoz elengedhetetlen szervezeti és műveleti stratégiák is bemutatkoztak.

A Deloitte szakértője szerint az AI-buborék nem létezik - viszont az emberi felügyelet hiánya komoly kockázatot jelent az egyre önállóbban tanuló rendszereknél.

Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében - a kiberbiztonsági incidensek 90%-a emberi tényezőre vezethető vissza.

Egyre több techvezető álmodik űrben működő adatközpontokról, de szakértők szerint a költségek, a technológiai akadályok és a környezeti kockázatok miatt az ötlet akár súlyosabb problémákat is okozhat, mint amiket megoldana.

Az adóhatóság egyre kifinomultabb kockázatelemzési rendszereinek köszönhetően csúfos ügyre derült fény egy európai szinten is meghatározó vállalatnál.

Kipukkadt az AI-lufi vagy csak homokba dugjuk a fejünket? Louis Rosenberg szerint a szkepticizmus valójában veszélyes tagadás. Elemzés a generatív AI valós fejlődéséről, a vállalati adaptációról és az érzelmi manipuláció jövőbeli kockázatairól.

A mesterséges intelligenciával generált hamis tartalmak felismerésének hiánya háromszorosára növelheti a kibercsalásokkal szembeni sebezhetőséget - derül ki a Visa friss, reprezentatív kutatásából. A jelenség nem pusztán technológiai kérdés: a digitális tájékozatlanság ma az egyik legnagyobb kockázati tényező a kibertérben.

Az észak-atlanti áramlás összeomlása akár mini jégkorszakot is hozhat Európa nyakára.

Az Európai Bizottság várhatóan jövő héten javaslatot tesz arra, hogy elhalasszák a mesterséges intelligenciára vonatkozó legszigorúbb, "magas kockázatú" rendszereket érintő szabályok életbe lépését.

Ahogy a mesterséges intelligencia rohamtempóban fejlődik és az etikai viták fokozódnak, úgy vált a tudósok számára a tudat megértése minden eddiginél sürgetőbb feladattá.

A tudósok figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államokban legalább 5000 adatközpontból álló, egyre bővülő hálózat rejtett közegészségügyi fenyegetést jelent.

A vállalatra gyakorolt nyomás Trump részéről nem más, mint annak a küldetésének a folytatása, amely során megbünteti azokat, akik szerinte alá akarják ásni a pozícióját.

A viták középpontjában az a kérdés áll, miként lehet a mesterséges intelligencia előnyeit a közjó szolgálatába állítani, miközben minimalizálják a társadalmi és biztonsági kockázatokat.

A kibertámadások ma már nemcsak gyakoribbak, hanem kifinomultabbak is, így egyre nehezebb őket időben felismerni és kezelni. Az OpenText legfrissebb jelentése szerint Európa különösen kitett ezeknek: a fertőzöttségi arány a régióban háromszor-négyszer magasabb, mint az Egyesült Államokban.

Washington a kriptopénzek és a stabilcoinok eszközével próbálja erősíteni a dollár globális dominanciáját és kezelni az államadósságot. Elemzők szerint azonban a terv nemcsak kockázatos, hanem hosszú távon az amerikai pénzügyi rendszer ellen is fordulhat.

A kormányoknak és a vállalatoknak tisztában kell lenniük az elektronikus kommunikációval kapcsolatos kockázatokkal.

A botrány rávilágít a mindennapokban is terjedő "állandó megfigyelés" technológiai kockázataira.

A hírek szerint Peking megpróbálja megháromszorozni a termelést, hogy ellensúlyozza Washington fejlett félvezetőkre vonatkozó korlátozásait.