Úgy tűnik, a pingvinek nemcsak aranyos, röpképtelen jeges állatok, hanem fontos szerepet játszhatnak a Föld éghajlati rendszerének alakításában is - méghozzá az ürülékükön keresztül. Egy új kutatás szerint az Antarktisz felett képződő felhők egyik kulcseleme lehet a pingvinek ürüléke, amely felhőképződést segítő anyagokat juttat a légkörbe.
A vizsgálatok középpontjában egy 60.000 példányból álló Adélie-pingvin kolónia állt az Antarktiszi-félszigeten. A kutatók megfigyelték, hogy a pingvinek hal- és krillevés után nagy mennyiségű nitrogénben gazdag ürüléket hagynak hátra. Ez az úgynevezett guanó magas ammóniatartalmú gázokat bocsát ki, amelyek keveredve az óceáni fitoplanktonokból származó kénvegyületekkel aeroszol részecskék kialakulásához vezetnek.
Ezek az apró részecskék a légkörben felhőképződéshez vezetnek, amelyek képesek visszaverni a napsugárzást, ezáltal hűtő hatást gyakorolnak a Föld felszínére.
A kutatók megfigyelték, hogy amikor a szél a kolónia irányából fújt a mérőműszerek felé, az ammóniaszint több mint ezerszeresére nőtt a szokásos háttérértékhez képest. Még azután is, hogy a pingvinek elhagyták a területet, az ürülék továbbra is napokig bocsátott ki mérhető mennyiségű ammóniát.
Különösen figyelemre méltó volt, hogy az ammóniaszint növekedését követően néhány órán belül köd, illetve felhőzet jelent meg - ez erősen alátámasztja az összefüggést a guanó és a felhőképződés között.
Bár a pingvinürülék nem fogja megállítani a globális felmelegedést, a kutatók szerint jelentős szerepe lehet a természetes éghajlatszabályozásban. A felhők a Napból érkező fény egy részét visszaverik az űrbe, ezáltal csökkentik a felszínre jutó hőt, így összességében hűtő hatást fejtenek ki - különösen, ha nyílt víz vagy sötétebb felszín fölött képződnek. Azonban a jég felett néha épp az ellenkező hatást válthatják ki, azaz hőt csapdázhatnak a felszín közelében.
A modellek alapján azonban a pingvinek guanójából származó ammóniakibocsátás által létrehozott felhők összességében inkább hűtik a bolygót.
A kutatás egyértelműen rámutat, hogy a természetes ökoszisztémák - még az olyan apróságok is, mint a pingvinürülék - szerepet játszhatnak a globális klímarendszer alakításában. És ahogy a klímaváltozás hatására változnak a pingvinpopulációk, úgy ezeknek az ökoszisztémáknak a hatása is átalakulhat.
A felfedezés nemcsak új kutatási irányokat nyithat meg, hanem arra is figyelmeztet, hogy a természetes folyamatok és fajok védelme kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás mérséklésében - még ha néha egészen váratlan helyekről is érkezik a segítség.