Az átmenet a zöld, digitális gazdaságba, valamint az azt kísérő társadalmi változások miatt a digitális tudás és kompetenciák komoly hatással vannak a globális versenyképességre és a gazdasági növekedésre.

Néha úgy éreztem az elmúlt hetekben, hogy trendkutatókkal és nagy tudású tanácsadókkal egy időben, egy húron pendülve igyekszem kibogozni, persze egyszemélyes módon, olvasmányaim alapján, milyen jövőbe katapultálja magát az emberiség az utóbbi bő hat hónap koronás kataklizmája után.

Évről évre egyre több elektronikai hulladékot termelünk, és bár Magyarország meglepően jól áll, az üzleteknek van még mit tanulniuk.

Negyedik alkalommal kapta meg a Zöld Nyomda Díjat a Xerox Digitális Nyomda, amellyel elismerték, hogy olyan innovatív technológiákat használ a termelékenység növelésére, amely a lehető legkisebbre csökkenti a környezeti hatásokat.

Több magyar innováció is döntőbe jutott a Schneider Electric Alapítvány és a társadalmi vállalkozókat tömörítő Ashoka nemzetközi szervezet közös projektében, a Tackle Energy Poverty programban.

Kevesen vannak, akik a felhőszolgáltatásokra épülő alkalmazásaikat zöldmezős beruházásként fejlesztik. A többség meglévő, saját rendszerét szeretné áttelepíteni úgy, hogy az méretezhető és bármikor elérhető legyen.

A klímaváltozás az egyik legfontosabb témává vált a sajtóban. Azt már mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, hogy néhány évtizeden belül drasztikus változások történhetnek: ma még zöld területek sivatagosodhatnak el, tavak és folyók száradhatnak ki, valamint megemelkedhet a tenger szintje. De mit is jelent az éghajlatváltozás mikro-szinten, akár egy vállalkozás esetében? Mit kell tennie és mire kell felkészülnie egy cégnek?

Júniusban állította munkába a göteborgi kikötőben hálózatba kapcsolt, önvezérlő, elektromos teherautóját, a Verát a Volvo Trucks. A svéd gyártó más típusú elektromos okoskamionjaival a bányaiparban és a városi hulladékkezelésben is éles környezetben teszteli a szállítmányozás fenntarthatóbb és biztonságosabb módját.

A Gartner előrejelzése szerint jövőre a szervezetek 90 százaléka már hibrid infrastruktúrákat fog használni, a digitálisan átalakuló gazdaságban ez a versenyképesség egyik alapfeltételévé vált. A házon belüli és azon kívüli adatközpontokban, különböző felhőkben és modellekben működő informatikai szolgáltatások átlátása, energia- és költséghatékony menedzselése már korántsem ilyen egyszerű.

Nyolcmilliárd fölé nő a Föld népessége a következő öt évben, még nagyobb próbatétel elé állítva az élelmezés bonyolult ellátási láncát, amely már napjainkban is a klímaváltozás hatásával küszködik. A termőföldtől a tányérig vezető úton új technológiák és eszközök mellett tudományos áttörésekre és szemléletváltásra is szükség lesz a lakosság megbízható és biztonságos táplálásához, figyelmeztet az IBM, amire öt példát mutat.

Zöldnek lenni menő. Egy magára valamit is adó kultúrlény feltétlenül tesz olyat, amivel demonstrálhatja, hogy ő bizony hozzá kíván járulni környezetünk jobb jövőjéhez. Egyik kedves ismerősöm néhány éve vett magának egy villanyautót. A teleket télikabátban vezette végig, nyaranta pedig izzadt a kocsiban, mint a ló, hogy spóroljon az aksival, de elmondhatta: nulla károsanyag-kibocsátású járművel rója a kilométereket. Most visszaváltott benzinesre. Az informatikusnak nem igen és nem között kell választania. Összetett feladattal szembesül, amikor a felügyelt rendszerek zöldítésére adja a fejét.

Rengeteg környezetkímélő lehetőség rejlik az informatikában, noha ezeket egyelőre nem mindenütt használják ki. Van, akit a tájékozatlanság, másokat a megszokottnál nagyobbnak gondolt induló költségek, megint másokat a felhőalapú szolgáltatások riasztanak vissza. Mindazonáltal jó tudni, hogy hosszú távon, jó tervezéssel a zöld informatika akár megtakarítást is eredményezhet.

Sokkal könnyebben boldogulhat a munkaerőpiacon az, aki elsajátít néhány digitális készséget.

Számos vállalat és kutatóintézet folytat kísérleteket olyan, víz alatt elhelyezett adatközpontokkal, amelyeket a felszíni hullámok mozgása látna el árammal.

Erdőtelekre látogatott a Zöldek a Zöldért Egyesület.

Arra a kérdésre, kell-e ösztönözniük a CIO-knak vállalatuknál a zöld energia használatát, határozott igennek tűnhet a nyilvánvaló válasz, mégsem árt jobban átgondolni a kérdést.

Riasztóan rövid idő alatt megduplázódhat az infokommunikációs technológiákhoz köthető széndioxid-kibocsátás: előrejelzés szerint 2020-ban akár a globális emisszió 4 százalékára is rúghat. Minthogy a felhőszolgáltatások gyorsuló térhódításával az elszaporodó adatközpontok szénlábnyoma a legnagyobb - és a leggyorsabban is növekvő - az iparágon belül, létfontosságú, hogy működtetőik a hatékonyság fokozásával enyhítsék a létesítmények energiaéhségét. Tíz éve indult az európai kezdeményezés, amely megmutatta, hogy erre a vállalatok nem csupán a törvényi szabályozás kényszerítő erejével vehetők rá.

Látszólag sok vállalkozásnál folyik még papíralapú ügyintézés, a háttérben azonban már régóta digitális folyamatok zajlanak. A transzformáció egyik utolsó lépése rendszerint az elektronikus aláírás bevezetése.

Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a kibocsátás-csökkentésben, de gyorsabban kell haladnia a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése, az épületek energiahatékonyságának javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása terén, áll az OECD egy újonnan megjelent értékelésében.

A Schneider Electric kutatása szerint a fenntartható működésről alkotott önkép nem fedi a valóságot.