Az ESET szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a zsarolóvírus támadásának megelőzéséhez.

A WannaCry zsarolóvírus rendkívül gyorsan terjedt el, és szokatlanul kiterjedt fertőzéshullámhoz vezetett világszerte. A védekezéshez frissítsük a vírusirtó szoftverünk adatbázisát és az operációs rendszert.

Kórházak és egyéb intézmények számítógépeinek tízezreit éri zsarolóvírusos támadás napi szinten, az utóbbi időben ez lett a hackerek egyik kedvenc új pénzszerzési forrása. Az egészségügyi intézmények a zsaroló programok egyik kitüntetett célpontjainak számítanak. Az informatikai rendszert ért támadások következményeként a kórházi ellátások egy része veszélybe kerülhet, sőt le is állhat egy időre- véli a Sophos.

A Cerber legújabb variánsa több részre oszlik, amelyek külön-külön ártalmatlannak tűnnek.

Egy trükkel azonban megszabadulhatunk tőle.

Zsarolóprogramok, támadási platformmá váló dolgok internete, gyenge titkosítás, sérülékeny NoSQL adatbázisok veszélyeztetik az informatikai rendszereket, egyre nagyobb károkat okozva mind a vállalatoknak, mind az otthoni felhasználóknak.

A vállalatoknak ideje nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fájlszolgáltatásokra, amit számos indok alátámaszt. A legfrissebb figyelmeztető jel egy nemrég történt incidenshez kapcsolódik, amikor kiberbűnözők Dropbox-fiókok feltörésével terjesztettek egy zsarolóvírust.

A Trend Micro "2016 Security Roundup: A Record Year for Enterprise Threats" (2016-os biztonsági összefoglaló: rekordév a vállalati fenyegetések terén) című jelentése szerint a kiberfenyegetés rekordszintet ért el 2016-ban: a vállalati célpontokra vadászó kiberbűnözők körében egyre népszerűbbé váltak a zsarolóprogramok és az üzleti e-maileket érintő visszaélések.

A legújabb már hangfelismerésre is képes!

Tarolni fognak a zsarolóprogramok 2017-ben, figyelmeztet az Acronis. A pusztítás olyan méreteket ölt majd, hogy ha valakit el is kerül, ismerősei között biztosan lesznek áldozatok. Érdemes ezért a vállalatoknak és a fogyasztóknak egyaránt olyan, többféle platformot egységesen kezelő eszközökkel felvértezniük magukat, amelyek az adatok biztonsági mentését és visszaállítását vírusvédelemmel, valamint kikezdhetetlen hitelesítéssel ötvözik.

A bűnözők kritikus infrastruktúrákat is megtámadhatnak velük.

Az összes zsarolóprogram háromnegyede orosz eredetű.

A zsarolóprogramok tavalyi ámokfutását és az üzleti levelekkel elkövetett visszaélések megjelenését követően a kiberbűnözők idén is bővítik fegyvertárukat. Új platformokat vesznek össztűz alá, és az álhírek terjesztése is epikus méreteket ölt. A védelem új eszközeit kell bevetniük a vállalatoknak a nagyobb biztonság érdekében, de a technológia ehhez önmagában kevés lesz.

Ausztria egyik vezető szállodája elismerte, hogy zsarolóvírus áldozatává vált. A működésképtelenné tett számítógépes rendszer az elektronikus zárral felszerelt ajtókat sem engedte kinyitni, így a vendégek nem tudtak bejutni szobáikba. A G Data arra figyelmeztet, hogy hasonló eset itthon is megtörténhet, ugyanakkor a cég kifejlesztett a zsaroló kártevők ellen egy teljesen új védelmi technológiát.

A rendszer február közepétől nem engedi a JavaScript fájlok csatolását, és ezzel megszüntet egy fontos vírusterjesztési csatornát.

A kis- és középvállalatok több mint fele esett zsarolóprogram áldozatává, és 48 százalékuk fizetett a bűnözőknek, derült ki a Ponemon Institute és a Carbonite felméréséből.

Az okosautók nemcsak személyeket szállítanak, hanem a bennük utazók érzékeny adatait is. A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekhez folyamodnak, hogy megkaparinthassák az értékes információkat.

Idén a zsarolóprogramok olyan széles körű pusztítást fognak végezni, hogy még ha valaki nem is válik áldozattá, bizonyára van olyan ismerőse, akivel ez megtörténik majd, olvashatjuk James Slaby, az Acronis globális kampányokat vezető főigazgatójának előrejelzésében.

A Spora megoldja a lehetetlent: anélkül is hatékonyan titkosít, hogy kapcsolatba lépne a vezérlőszerverrel, és a fizetési modellje is újszerű.

A hazai vállalatok az elmúlt két évben félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.