Az egyik legrosszabb lehetőség, hogy csaló cégek hamisított alkatrészekkel és termékekkel árasztják el a piacot.

A Pew Research Center új kutatása szerint a válaszadók közel háromnegyede nagyon aggódik a hamis információk online terjedése miatt. A 19 országban végzett felmérés értékelését a minap tették közzé.

A most bemutatott modellnek nem sok köze van az eddigiekhez, mégis hozza ha hamisítatlan Mini-életérzést.

A mélyhamisítványok (deepfake) az emberekről készült mesterséges intelligencia által generált videók és képek egyre valósághűbbek. Ez teszi őket a dezinformáció és a csalás tökéletes fegyverévé.

Az FBI szerint a csalók lopott személyazonosságot, hamis videót és manipulált hangokat használtak, hogy hozzáférjenek érzékeny vállalati adatokhoz.

Klicsko nevében állítólag több európai főváros polgármesterének küldtek felkéréseket egy videokonferenciára a ZOOM-on keresztül, hamis e-mail címről.

A hamisított cikkek régóta sújtják a kiskereskedőket.

A milliárdos akkor folytatja az akvizíciót, ha megkapja az adatokat arról, a közösségi oldal mekkora hányada hamis fiók.

A Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni.

A mesterséges intelligencia megmondja, hogy melyik képet ki festette.

Az új-zélandi CERT kutatói hamis biztonsági értesítésekre lettek figyelmesek.

A csalók hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, ám a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel.

Hamis nukleáris riasztás árnyékolta be a lengyel atomügynökséget.

A hamis videók felismerésére új eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók. A technológia a szívdobogás okozta apró bőrszín-elváltozásokat figyeli, és 90 százalékos biztonsággal szűri ki a csalásokat.

A bűnözők hamis levelekkel veszik rá a vállalkozások alkalmazottait jelentős összegek átutalására. Az FBI szerint ma már több pénzt keresnek vele, mint a zsarolóvírusokkal.

Közel egymilliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja a keresőóriás a koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatban megjelelő álhírek és félretájékoztatások elleni harcot.

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

A kártékony kód ezernyi haszontalan árucikkel árasztja el a megtámadott hely XML oldaltérképét, és ezáltal lerontja annak rangsorolását. Több millió weboldal van vbeszélyben.

Az új anyagra olyan hitelesítő jelzéseket írhatnak, amelyek fény hatására eltűnnek. Ha a termékbe belepiszkálnak, az üzenet megsemmisül, a csalásra pedig a szó szoros értelmében fény derül.

Egyre nagyobb problémát jelentenek a valóságostól alig megkülönböztethető kamuvideók és manipulált fotók. A Microsoft most keményen beleállt a hamisítások elleni harcba.