Ha stickerekre, vagyis matricákra és kitűzőkre keresünk rá a Marketplace-en, ne lepődjünk meg, ha ismétlő puskát vagy pisztolyt ajánló hirdetésekbe botlunk. A Facebookon folyó fegyverkereskedelem már az amerikai politikusok szemét is csípi.

A közösségi média kutatói olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, mely sokkal okosabbá teheti a virtuális személyi asszisztenseket, ezzel könnyítve meg komolyan az életünket.

Az amerikai bíróságok korábban megállapították, hogy az elnök nem tilthat le akárkit a Twitteren, hiszen fiókja hivatalos kommunikációs csatornának számít - a Fehér Ház most nekiment ennek a döntésnek.

A közösségi hálózatnak 650 millió dollárt kell fizetnie, amiért a felhasználók egyértelmű hozzájárulása nélkül vetette alá arcfelismerésnek a fotójukat.

A Twitter bevételei apadni kezdtek az utóbbi időben, így muszáj előállniuk valamivel, hogy visszabillentsék a mérleg nyelvét. De vajon lesz igény előfizetéses, prémium csipogóra?

Instagramon idáig csak nonprofit szervezetek számára lehetett pénzt gyűjteni, egy új eszköz azonban most megnyitja a lehetőséget, hogy rászorulók orvosi kezelésre vagy másfajta magáncélra is adományokat kérjenek.

Majdnem ezer alkalmazottól válik meg a cég, viszont az elbocsátott kollégáknak segítenek új munkahelyet találni.

A Facebook vezérigazgatóját folyamatos kritikák érik amiatt, hogy nem regulázza meg kellőképpen az amerikai elnök bejegyzéseit, de szerinte ennek hátterében semmilyen titkos alku nincs.

Noha a mikroblog történetének egyik legnagyobb hacker-botrányán van túl, ez nem sodorja a tönk szélére a vállalatot a tőzsdén. Pedig az első pillanatokban úgy tűnt, nagy baj lesz.

Mindkét fél számára megkönnyítheti az állásinterjúkat az a funkció, amivel mostantól könnyedén mellékelhetjük önéletrajzunkhoz, hogyan kell kiejteni a nevünket.

A cég ugyan nem csatlakozik a közösségi platform elleni bojkotthoz, de nem örül, hogy kétes eredetű tartalmak mellett jelennek meg a hirdetései.

Kémkedési célzattal indították azokat az adathalász támadásokat, amelyek a LinkedIn-ről indultak, álláshirdetésnek álcázva. Az új támadási forma a social engineeringre épít.

A pár másodperces vicces videókkal sikeressé vált cég most üzleti szolgáltatást indít, mely megkönnyítheti egy brand kiépítését a platformon.

A cég azután terelte jogi útra az ügyeket, hogy a közösségi platformjaikkal visszaélő oldalak többszöri felszólításra sem hagytak fel tevékenységükkel.

A közösségi hálózat a jelek szerint feladta a harcot az álhírek ellen. Lényegében bármilyen politikai reklámnak helyet adnak, és az amerikai választások előtt nem fogják ellenőrizni a hirdetések valóságtartalmát.

Arra kíváncsi a közösségi szolgáltatás, hogy elolvasták-e egyáltalán a felhasználók azokat az üzeneteket, amelyeket meg kívánnak osztani.

Bár a Twitter cenzúrája miatt elsősorban az Egyesült Államokban számíthatnak komolyabb ellenőrzésre a közösségi szolgáltatók, a következményeket világszerte érezhetjük.

A LinkedIn a világ legtöbb felhasználóval rendelkező szakmai közösségi oldala. Ezért fontos, hogy akár passzív, akár aktív álláskeresők vagyunk, rendelkezzünk karban tartott LinkedIn profillal.

Az új eszközzel törölhetjük, vagy a kíváncsi szemek elől teljesen eltüntethetjük meggondolatlan régi posztjainkat, vagy azokat a fotókat, amikre ma már nem vagyunk büszkék. A szolgáltatás először a mobil appban jelenik meg, de később jön az asztali változata is.

Álláskeresők, munkavállalók számára a közösségi hálókon önmagukról megosztott tartalom az önéletrajz és a privát élet keveréke, a róluk kialakuló kép része, adott esetben pedig döntő lehet az állásinterjún.