A Demján Sándor Program fontos mérföldkő a magyar technológiai fejlődés útján, amely hosszú távon hozzájárulhat a kkv-szektor fenntartható növekedéséhez és nemzetközi versenyképességének erősítéséhez.

A megállapodás fontos lépés a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítésében, és új alapokra helyezheti az MNB és az MKIK közötti szakmai párbeszédet.

A pályázat fontos sarokkő a hazai vállalkozások és kutató-tudástermelő intézmények versenyképességének erősítésében.

Az MVM Mátra Energia Zrt. új erőműve jelentős mérföldkő a magyar energetikai átállásban. A beruházás hozzájárul a környezetszennyezés csökkentéséhez, az ellátásbiztonság növeléséhez és a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez. A projekt rávilágít arra, hogy Magyarország elkötelezett a fenntartható energia jövő építése mellett.

A projekt célja a teljesítmény és versenyképesség erősítése, valamint a gazdasági partnerszervezetek tudásmegosztásának támogatása, hozzáférhető tudásbázis létrehozása hazai és nemzetközi környezetben is.

A hosszú távú zöldenergia-vásárlási megállapodások (PPA - Power Purchase Agreement) alkalmazása jelentősen erősítheti az európai, így a hazai vállalatok versenyképességét.

A Demján Sándor Program célzott támogatásaival lehetőséget kínál a magyar kis- és középvállalkozások számára, hogy modernizálják működésüket, növekedjenek, és sikeresen alkalmazkodjanak a gyorsan változó gazdasági környezethez. Ez a kezdeményezés hozzájárulhat a magyar gazdaság egészének fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez.

2025 nagy kihívása az lesz, hogy milyen további digitális és innovációs fejlesztésekkel tudják növelni versenyképességüket a cégek.

A kamara folytatja a kormányzattal megkezdett együttműködést és élni fog a szakmai javaslattétel lehetőségeivel.

Az innovatív vállalatok 58 százalékkal több hozzáadott érteket állítanak elő, mint a többiek, és két és félszer több munkaerőt foglalkoztatnak.

Egy jó szolgáltatásmenedzsment-ajánlat önmagában nem elegendő a vállalat versenyképességének erősítéséhez és a magas szintű ügyfél-elégedettség eléréséhez.

A következő öt évben a mesterséges intelligencia szoftverplatformok iránti kereslet figyelemre méltó növekedése várható, adott piaci előrejelzést az IDC. Az elemző friss felmérése három területet is azonosított, amelyen a generatív AI a legnagyobb hatással lesz a vállalatok versenyképességére és üzleti modelljeire.

A felhőtechnológia annak ellenére nem elég elterjedt Magyarországon, hogy bevezetése számokkal alátámasztott gazdasági és versenyképességi előnyökkel jár. A technológia továbbra is a nagyobb létszámú cégek kiváltsága, annak ellenére, hogy jelentős transzformatív ereje van egy vállalat és a teljes gazdaság számára.

Versenyképességüket a közép- és kisvállalatok is olyan digitális megoldásokkal növelnék, mint a nagy szervezetek, bár kellő erőforrások hiányában a megvalósítás sokszor elmarad. Az előre konfigurált Ready2Run csomaggal azonban, amelyet az NTT DATA az ELO Digital Office platformjára épített, a KKV-k is az elsők között állhatnak rajthoz.

A projekt a Széchenyi 2020 programban valósult meg, 1 milliárd forintos keretösszeggel.

A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció.

A beruházás eredményeképpen javul a vállalat versenyképessége, valamit új, zöldgazdasághoz kapcsolódó munkahelyek jönnek létre a térségben.

A fejlesztéstől a vállalkozás versenyképességének növekedését várják, részben a költségek csökkentése, részben az árbevétel növelésének megalapozása által.

A generatív mesterséges intelligencia meteorként csapódott az üzleti világba, amely a dinoszauruszként viselkedő vállalatokat kipusztulással fenyegeti. A gyors alkalmazkodást azonban megnehezíti, hogy a versenyképességet hamarosan döntően befolyásoló technológiát újfajta biztonsági kockázatok kísérik.

A magyar klinikai kutatások nemzetközi versenyképességét növelheti a minisztériumi támogatású fejlesztés.